Útvesztők és a példaképek ereje
A példaképek egész életünket meghatározzák. Milyen korban, milyen embereket választunk magunknak? Fodor Ákos, műfordító a következőképpen fogalmaz: Példaképem mindenki, akitől valaha is tanulhattam bármi követendőt, vagy elvetendőt. Mindannyiuknak hálás vagyok. Mindenkitől tudunk tanulni, de mi történik akkor, ha esetleg rossz útra tévedünk? Hogyan tanítsuk meg gyermekeinknek a kritikus hozzáállást? Itt lesz velünk Györgyi Anna, Bagdy Emőke és Divinyi Réka. Meglepetés férfi vendégünk példaképe az édesapja.
Divinyi Réka, forgatókönyvíró szerint az életünk több területének is meglehet a maga példaképe. Amikor Réka is szülővé vált, akkor fogalmazódott meg benne, hogy olyan szülő szeretne ő is lenni, amilyen az édesanyja volt. Az életünkben vezetőket, mintákat választunk. Azonban egy vezető uralkodóvá is válhat, ami egy öncélú dolog. Egy igazán jó vezetés közösségi dolog, nem rólunk, hanem a közösségről szól.
Fenyő Iván, színésznek sok szempontból is az édesapja volt a példaképe. Vele szemben Ivánnak volt egy tartása, de egyfajta rajongása is. Elmondása szerint, ha az életben minden területen tudom fejleszteni magam, akkor eljuthatok egy olyan szinte, amikor a hasonló a hasonlót vonzza. Ekkor már nem lehetnek ránk hatással a manipulátorok, mert olyan szintre jutottunk, amikor már mi akarunk lenni a saját magunk vezetője. Akire pedig hallgatok az már csak nálam magasabb rendű lehet.
Példaképválasztás
Egy magyar kutatás szerint a példaképválasztás három kategóriába sorolandó. Általában családtagot/barátot, sztárt/hírességet vagy civil szakmában dolgozó (például: tűzoltót, tanárt) személyt választunk példaképnek. A megkérdezettek fele azt gondolja, hogy az ideális nő jellemzője a családcentrikus gondolkodás. Az ideális férfi pedig megteremti a családjának az egzisztenciális hátteret és jó munkaerőnek számít. Úgy néz ki, ez a történelem során nem sokat változott.
Három szocializációs forrás határozza meg a felnőttkori személyiségünket: a család, az iskola és a tömegkommunikáció médiumai. Ez utóbbi sokszor jóval nagyobb hatással van az egyénre, mint az előbbi kettő. Mi lehet a változás oka? Mindhárom befolyásoló tényező - a szülők, az iskola és a média - arra törekszik, hogy a gyerekeket "átsiettesse" a gyermekkoron. A család és az iskola azzal, hogy kiemelkedő eredményeket követel tőlük, a médiából pedig a kicsik olyan információhoz jutnak hozzá, amelyben régebben csak a felnőtteknek lehetett része. Így a gyermekek sokkal hamarabb szembesülnek olyan nehézségekkel, amelyek kezelésére nem állnak még készen. A másik probléma pedig az, hogy ebben az információval telített technikai világban a gyerekek sokkal otthonosabban mozognak. Így a különböző informatikai eszközök miatt nőtt a távolság a felnőttek és a gyermekek között. Talán az egyik legjellemzőbb probléma az, hogy a televíziót nevelési segédeszközként alkalmazzák.
