Veleszületett karizma, avagy a nagy vezérek titkai
A történelem nagy vezetői, mint Napóleon, Abraham Lincoln vagy Nelson Mandela szembeszállva az akadályokkal képesek voltak olyan radikális változásokat előidézni, amelyek az egész világra hatottak. Ők is törékeny csecsemőkként jöttek a világra, és nem voltak se szebbek, se okosabban másoknál, mégis beleírták nevüket a történelemkönyvekbe.
De miben voltak ők többek, mint bárki más? Kutatók százai foglalkoztak a nagy vezetők titkával. A vezérek rendelkeztek egy olyan erővel, amit a legtöbben karizmának neveznek. Ennek köszönhetőn képesek voltak tömegeket mozgósítani. Magabiztos fellépésükből, határozottságukból és elszántságukból adódóan rendelkeztek egyfajta szuggesztív meggyőzőképességgel. A történelem a tanú rá, hogy igazán nagy tetteket csak ilyen vezérek tudtak véghezvinni.
E megfoghatatlan képességgel rendelkezhetett az ókor legnagyobb hadvezére, Nagy Sándor is. A makedón király egyedülálló hadi sikereinek nagy részét annak köszönhette, hogy rendkívüli népszerű volt az emberei körében, katonái a halálba is követték. Mindezt mivel vívhatta ki? Amellett, hogy átlagon felüli műveltséggel bírt, Nagy Sándor a korabeli források szerint nemcsak parancsolt, hanem hallgatott is. Meghallgatta a tábornokai, sőt, a közkatonái tanácsait is. Emellett rendszeresen kitüntette a bátor tettek véghezvivőit, így motiválva az elismerésre vágyó katonákat.
Karizmatikus erővel rendelkezett az egyik legnagyobb brit államférfi, Winston Churchill is, aki a második világháború alatt kormányozta Nagy-Britanniát. „Nem ígérhetek mást csak vért, erőfeszítést, verítéket és könnyeket!” – szólt híressé vált mondata, amely mégis erőt adott a briteknek London bombázásakor.
Churchill nemcsak azt bizonyította be, hogy jó vezető, mivel ilyen negatív tartalmú beismeréssel is képes maga mellé állítani az embereket, hanem azt is, hogy a karizmatikus vezetői készségek fejleszthetők. A brit politikus ugyanis beszédhibával küzdött, és hosszú évek gyakorlásával tudta csak dadogását leküzdeni. Ez olyan jól sikerült, hogy később parlamenti és rádióbeszédeivel az egész nemzetet mozgósította és motiválta a nehéz időkben.
A szuggesztív erő, ahogy áldás, ugyanannyira átok is lehet, ha nem ép személyiség birtokolja. Hitler is a karizmatikus vezérek közé tartozott, hiszen egész Németországgal képes volt elhitetni a téveszméit. Adolf Hitlert torzult jelleme rossz útra sodorta, de sokat elmond szuggesztív személyiségéről, hogy számos híve a végsőkig kitartott mellette.
A történelem során a radikális változásokat, a forradalmakat is gyakran köthetjük egy-egy erős vezetőhöz. Ilyen volt az ikonikus Che Guevara, aki bár Argentínában született, a kubai forradalom legendás figurája lett. Az egyébként orvos végzettségű forradalmárt Kongóba és Bolíviába is segítségül hívták a rendszerellenes erők, hiszen meggyőző fellépésével képes volt tömegeket maga mellé állítani.
Hasonló mozgósító energiákkal rendelkezhetett minden idők egyik legnagyobb hadvezére, Bonaparte Napóleon is. Erről nemcsak számtalan hódítása tanúskodik, hanem az furcsa tény is, hogy Elba szigetéről való visszatérésekor képes volt még az elfogására küldött seregeket is maga mellé állítani.
Fordulópontot harcolt ki a maga békés módszereivel a legendás Martin Luther King, aki személyiségével és híressé vált „Van egy álmom…” kezdetű beszédével a fehér lakosság véleményét is képes volt megváltoztatni. Hasonló paradigmaváltást indított el a feketék jogainak ügyében Nelson Mandela, aki elszántságával és kitartásával kiemelkedett a kortársai közül. A Dél-afrikai Köztársaság első demokratikusan választott elnöke közel harminc évet töltött börtönben, mielőtt sikerült elérnie célját.
Hasonló kitartás jellemezte a rabszolgaság eltörlését kiharcoló Abraham Lincoln elnököt, aki több mint hétszer szenvedett vereséget győzelme előtt az elnökválasztáson.
De hazánk sincs szűkében nagy vezetőknek; a 19. század egyik legnagyobb alakja, Kossuth Lajos is rendelkezhetett az úgynevezett karizmával. A harcos Kossuth meggyőzően állította maga mellé az ellenzéki politikusokat és a közvéleményt. Jól mutatja ezt, hogy miután elveszítette magyar állampolgárságát, tiltakozásul több magyar város is a díszpolgárává választotta.
A kutatók a legtöbbször olyan képességeket emelnek ki a nagy vezérek erényeinek boncolgatásakor, mint a hitelesség, a magabiztosság, az ékesszólás, a lelkesedés vagy a környezet reakcióinak érzékelése. Történelmi tettek végrehajtásához minden bizonnyal szükség van a körülmények alkalmasságára is, hogy az illető jókor és jó helyen legyen.
Karrierépítő tanácsadók tapasztalatai szerint békeidőben is hasznát veszi az ember a karizmatikus tulajdonságoknak. Ilyenkor a szuggesztív magabiztosság, ha nem hoz is világrengető változást, jobbá teheti a mikrokörnyezetünket.
Még nincs hozzászólás