Utazás önmagunkba
Önmagunk felfedezése egy izgalmas út, ahol a cél a lelki béke és az önmagunk megtalálása. Miközben állandóan változunk, elfogadunk, befogadunk, elutasítunk. Zarándokút, pszichodráma, kineziológia, jóga, ima, hipnoterápia - néhány azok közül a lehetőségek közül, amelyek manapság megnyílnak az ember előtt, ha önmaguk felfedezésére indulunk. A komfortzónából való kilépés a kulcs, ez hozza meg a változást. Az ilyen jellegű élményeikről számolnak be mai vendégeink: Soma, Dr. Almási Kitti és Hullan Zsuzsa. Meglepetés vendégünk 20 éves korában végleg elhagyta a komfortzónáját.
"A 'lakni a testet' annyit jelent, hogy belülről érzed a testedet, érzed az életet benne, és ily módon rájössz, hogy fölötte állsz a külső formának. Ám mindez csak a kezdete annak a belső utazásodnak, amely egyre mélyebbre visz a hatalmas nyugalom, a csönd és a béke birodalmába, ami egyúttal az óriási erő és a vibráló élet tere is." Eckhart Tolle
Önmagunk megismerése nem olyan egyszerű folyamat, ahogy azt első hallásra elképzelnénk. A befelé figyelést az önmagunk megismerését kevesen tudják objektívan és reálisan megvalósítani. Gondoljunk bele, hányszor hazudunk magunknak? Amikor megerőszakoljuk a környezetünket, hogy azt mondják, amit mi hallani szeretnénk, majd megelégedve nyugtázzuk a választ. Az őszinteség nemcsak mások felé ütközik problémákba, hanem saját magunk számára sem egy egyszerű út. Önmagunk tanulmányozása, a belső harmónia megteremtése nyitottabbá tesz minket a világ felé.
Az önismeret fontossága már az ősi kultúrában is megjelenő fogalom volt. Mivel úgy érezzük, mi birtokoljuk a testünket-lelkünket, nyilvánvalónak gondoljuk, hogy azt kellőképpen ismerjük is. Nem gondolunk bele, mennyi élményre, tapasztalatra, konfrontációra, megakadásra, kérdésfeltevésre van szüksége ahhoz az embernek, hogy rájöjjön milyen is ő valójában. Sokszor külsőre unszimpatikus egy ember, majd amikor a vizualitást felváltja a belső megismerés, sok esetben megváltozik a véleményünk. Gyakran mondjuk azt, hogy ne ítélj elsőre, ne ítélj külsőről. Hihetetlen, de önmagunk megítélése sem könnyebb, mivel nehezen tudjuk magunkat külső szemmel vizsgálni. Akkor miért is van az, hogy a külvilágtól oly nehezen fogadjuk el az építő jellegű kritikákat? Lehet örülnünk, kellene neki, hogy valaki megpróbál reálisan látni, tanulni kellene belőle, és természetesen szelektálni. Miért önmagunkat kell először megismernünk? Magam megismerésével, képes vagyok másokat is megismerni és a sok-sok egyéni ismeretből kapok egy komplex képet a világról. Nagyon sok önismereti technika, tréning áll a rendelkezésünkre, önmagunk teljes megismeréséhez, a belső figyelem megteremtésére, melyek harmóniát teremtenek a testben és a lélekben.
Lao-ce, a híres kínai filozófus a következőket mondta a befelé figyelésről: „Az Út anyaga a nemlét: ránéznél, de nem látod formáját, hallgatnád, de nem hallod hangját. Ezért nevezik a titokzatos ismeretlennek. A titokzatos ismeretlen pusztán az Út egy neve, s nem az Út maga. Az Út a befelé figyelés; visszatérés önmagadhoz. Ezért ha a tudomás növekszik, a káprázat szertefoszlik, ha a bölcsesség növekszik, az ostobaság elmúlik.”
