Nyelvtanulás - oviban, iskolában és felnőtt fejjel
Ma már több ezer bölcsődés és óvodás korú kisgyerek tanul játékosan idegen nyelvet. Szakértők szerint észre sem veszik, hogy tanulnak, a tudásuk pedig sokkal mélyebb lesz, amikor később az iskolában is folytatják a tanulást. Sokak szerint viszont nem érdemes elvenni a gyerekkort a kicsiktől, tanulás helyett hadd játszanak inkább. Nyelvvizsgával a magyar fiatalok fele rendelkezik, ám mivel alig használják a megtanultakat, gyorsan felejtenek is. Sokan életük nagy részét leélték nyelvtudás nélkül és idős korukban adták a fejüket tanulásra. Melyik út a hatékonyabb: a csoportos vagy az egyéni nyelvtanulás? Németet, angolt vagy más nyelveket tanuljunk/tanítsunk inkább és mikor? Onyutha Judittal, Szalai Nórával, Brózik Klárával és meglepetés férfi vendégünkkel beszélgetünk.
Egy friss európai uniós felmérés szerint a magyarok alig 35 százaléka beszél idegen nyelvet. A vizsgálat szerint sereghajtók vagyunk abban is, hogy a lakosságnak csupán alig 13 százaléka beszél két idegen nyelvet. Az Eurobarometer-kutatás szerint a 27 EU-tagállam közül Magyarországon a legalacsonyabb az idegen nyelvet beszélők aránya. A negatív listán bennünket Olaszország (38%), Nagy-Britannia és Portugália (39%) követ. A nyelveket beszélő magyarok aránya hét év alatt 7 százalékponttal csökkent, ami a negyedik legnagyobb mérvű zuhanás az egész EU-ban. Anyanyelvükön kívül két idegen nyelvet a legkevesebben szintén Magyarországon és Portugáliában (13%), valamint Nagy-Britanniában (14%) és Görögországban (15%) beszélnek társalgási szinten.
Onyutha Judit német nyelvtanár, légiutas-kísérő, időjós úgy gondolja, hogy itthon nem vagyunk rákényszerítve kellőképpen, hogy idegen nyelven beszéljünk. Ezért tudásunkat fejleszteni nyelvi környezetben tudjuk igazán. A szókincs, szövegértés szinten tartásában az idegen nyelvű könyvek, televízió csatornák segíthetnek sokat. Tanítványainak és gyermekeinek is mindig azt tanácsolja, hogy ha keveset is, de minden nap foglalkozzanak az idegen nyelvvel, ismételjék a szavakat, olvassák a példamondatokat.
Az uniós rekorderek közé tartozik Szlovénia, ahol a lakosság 45 százaléka nagyon jól tud valamilyen nyelvet, leginkább az angolt (emellett jelen van a német, olasz és francia is), valamint a balti államok, ahol viszont az orosz a legelterjedtebb idegen nyelv.
Mit tanuljon a gyerek?
Magyarországon az általános iskolában a diákok 33 százaléka tanul nyelvet, több, mint felük kettőt is. Középiskolában 78 százalékos a nyelvtanulók aránya, ezen belül 49 százalék még további nyelveket is tanul. Legnagyobb arányban angolul és németül tanulnak Magyarországon.
Szalai Nóra nyelvész tananyagok készítésével, fejlesztésével és írásával foglalkozik, főként módszertani és tananyagfejlesztő szakembernek tartja magát. Szerinte kevés itthon a jó nyelvtanár és nincs meg a napi rutin, a folyamatosság ahhoz, ami a sikeres nyelvtanuláshoz mindenképpen szükséges. Nóra szerint nyelvérzék, mint olyan nem létezik. Sokkal inkább jó hallás, illetve a nyelvtan elsajátítása után bátorság szükséges a megszólaláshoz. A legfontosabb a sikerélmény, amit már gyakorlás közben is megszerezhetünk.
Általános iskolában az angol, a német vagy a francia nyelv tanítását ajánlja első idegen nyelvként az erről szóló, 2012-2018-ra vonatkozó kormányzati stratégia. Az anyag szerint nyelvpedagógiai szempontból javasolt, hogy a tanuló a komplexebb nyelvtani struktúrával rendelkező némettel találkozzon először. Ezt azzal indokolják, hogy ha az angol az első tanult idegen nyelv, akkor utána egy komplexebb nyelvtani struktúrájú nyelv tanulása gyakran nehézségeket okoz.
A legismertebb idegen nyelv Magyarországon az angol (a népesség 20%-a állítja, hogy beszéli); második a német (18%), harmadik a francia (3%).
Brózik Klára színésznő négy hónapot töltött New Yorkban, Manhattanben nyelvtanulás céljából. Minimális nyelvtudásából a 4 hónap alatt középszintet ért el. Azóta egy speciális módszerrel tanul angolul, alfa állapotban hallgatja az angol leckéket. Szerinte a sikeres nyelvtanuláshoz és az idegen nyelv használatához sokkal inkább kell önbizalom és egy kis gátlástalanság, mint nyelvérzék.
A nyelvtanulás is egy képesség
1895-ben William James elmélete általánosan elfogadott volt. E szerint tanulni, új ismereteket befogadni és készségeket megszerezni csak 25 éves korunkig vagyunk képesek. 25 éves kor fölött csupán abból a tudásanyagból "élünk", melyet addig felhalmoztunk. A XX. század első harmadában kezdődött pszichológiai vizsgálatok természetesen cáfolták ezt az elméletet, pontosítva a felnőttkori tanulást determináló tényezők sajátosságait, de tény, hogy pár évtizeddel ezelőtt még meghatározta az emberek tanuláshoz való hozzáállást ez a megállapítás.
Dobrády Ákos énekes, zenész a TNT együttes egykori tagja felnőtt fejjel döntötte el, hogy nyelvet fog tanulni. Úgy gondolja, hogy minden nap kell egy kicsit foglalkoznia az idegen nyelvekkel ahhoz, hogy szinten tartsa tudását. A híreket angolul és olaszul is elolvassa és külföldi barátaival is rendszeresen beszélget. A nyelvtanulóknak azt tanácsolja, hogy – főleg a kezdeti időszakban – ne a nyelvhelyességgel foglalkozzanak elsősorban, hanem azzal, hogy bátrak legyenek és önbizalommal telve szólaljanak meg.
Nyelvtudás nélkül nehéz munkát találni
Az álláshirdetések 68 százalékában szerepel a pályázat feltételeként valamilyen idegen nyelv, leginkább az angol ismerete. Német nyelvet a pályázatok 13 százalékában várnak a munkáltatók, francia 3,8 százalékában szerepel, míg a további eredmények: orosz 2,6 százalék, olasz 2 százalék, lengyel 1,6 százalék, cseh 1,2 százalék, román 1,1 százalék.
Ki a többnyelvű?
Többnyelvű vagy poliglott az az ember, aki kettőnél több nyelvet beszél. A két nyelvet beszélő embereket kétnyelvű vagy bilingvis személyeknek nevezik. Poliglott személy tágabb értelmében bárki, aki több nyelven kommunikálni tud, akár passzív, akár aktív nyelvtudásal. Szűkebb értelemben poliglottnak csak azt az embert nevezzük, aki több nyelven anyanyelvi vagy közel anyanyelvi szinten beszél.
Akik "hét nyelven" beszéltek:
Körösi Csoma Sándor (1784-1842) nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megalapítója. 1820 és 1842 között nagy utat tett meg, bejárta egész Belső-Ázsiát, megtanulta a tibeti nyelvet, megírta Tibet történelmét, földrajzát, és elkészítette a tibeti-angol szótárt, mindezért később szentté avatták. Utazásai vége felé több mint 17 nyelven tudott írni vagy beszélni. Vámbéry Ármin (1832-1913), orientalista, nyelvész 16 nyelvet beszélt. Tizenhat éves korára folyékonyan beszélt magyarul, latinul, franciául és németül, miközben már tanulta az angolt, néhány skandináv nyelvet, oroszt, szerbet és más szláv nyelveket. További tanulmányait Pozsonyban, illetve Pesten, a piaristáknál végezte. Közben megismerkedett a török irodalommal, aminek eredményeként erősen felkeltette érdeklődését a török kultúra, olyannyira, hogy megtanulta a nyelvet is. Széchenyi István (1791-1860) a magyar mellett beszélt németül, olaszul, franciául is. Kemény Ferenc (Francis Kemeni) (1917-2008) magyar fordító 40 nyelven értett, 24 nyelvet beszélt és 12 nyelven írt. II. János Pál pápa 8 nyelvet beszélt folyékonyan, és további 13-at ismert. Ziad Fazah libanoni férfi, aki a Guinness rekordok könyve szerint minden ember közül a legtöbb nyelvet beszéli, összesen 58-at tud magáénak.
A lecke tehát föl van adva...
