Vizek, túrák, jó borok
Azt szokták mondani, a bor ott a legjobb, ahol a szőlő terem. S ez bizonyára igaz is. Máshogyan koccint az ember a pincében, ahol évszázadok óta teli hordók várják a borok szerelmeseit. Ahol a gazda tudja, kinek milyen bort ajánljon, s jófajta társasággal, a forró nyárban is hűvös pincében olyan kellemesen telik az idő. Csak aztán vigyázz, amikor a pince homályából és hűvöséből a kinti fényre és forróságra kilépsz!
A Szent György-hegyen, a bazaltorgonák tetején
Egy rövid cikkben természetesen nehéz lenne felsorolni Magyarország híres borvidékeit, hiszen Eger, a Mátra, Tokaj vagy Villány híres borai, neves borászai, vendégváró pincéi mind megérdemelnék, hogy bemutassuk őket. Nyár lévén, mégis úgy gondoltuk, ne távolodjunk el túlságosan a hűsítő vizektől. Járjuk végig a Velencei-tó s a Balaton legnevezetesebb vidékeit, kóstoljuk meg a tájra jellemző borokat.
Ha éppen arrafelé nyaralunk, egy hűvösebb napon menjünk messzebb egy kicsit a tótól, s nézzünk szét a környék szőlőiben is. Sőt, akkor sem döntünk rosszul, ha úti célul egyenesen ezeket a bortúrákat választjuk. Itt van például az ország leghíresebb turistaútvonala, a kék túra, mely a Balaton-felvidéken, Tapolca és Balatontördemic között tizenhét kilométeren át vezet minket szebbnél szebb útvonalon.
Ha Tapolcáról indulunk, a Szent György-hegyen megcsodálhatjuk a híres bazaltorgonákat, és nem érdemes kihagynunk a nevezetes jégbarlangot sem. Majd a Tapolcai-medence után a szigligeti várhegy alatt elhaladva az Antal-hegy mentén megérkezünk a Badacsonyhoz. A Balaton északi partjának legjellegzetesebb, egyben legmagasabb hegye, a koporsó formájú, vulkanikus eredetű tanúhegy, a Badacsony 438 méter magas.
A hegyre egészen a fennsíkot szegélyező meredek sziklafalakig hangulatos szőlőskertek kúsznak fel. A statisztikák szerint a Balaton-felvidék legnépszerűbb kirándulóhelye éppen ez. Nem véletlenül, hiszen csodálatos kilátóhelyek, különleges sziklák, hűvös pincék, bennük nagyszerű borokkal, és varázslatos legendák csalogatják ide a kirándulókat.
Az egyik legkülönösebb a Rózsa-kő nevet viselő bazaltsziklához fűződik. Mindenképpen álljunk meg itt. Nem csak azért, hogy kifújjuk magunkat, de a legenda miatt is, mely szerint ha egy fiatal pár háttal a Balatonnak együtt leül a szív alakú kőre, még abban az évben összeházasodnak, de ha a Balatont akarják közben nézni, akkor a napfelkeltét kell megvárniuk az esküvőhöz.
Hűvös badacsonyi pincék mélyén
Ha túránkra a Kisfaludy-háztól indulunk, és vállalkozunk rá, hogy árnyék nélküli két kilométeren át a Kisfaludy utcán végig felkapaszkodjunk, előtte kulacsainkat ne felejtsük el megtölteni az út menti Kisfaludy-forrás vizéből. Ha van időnk, érdemes megnézni az 1790-ben barokk stílusban épült Szegedy Róza-házat, melyben irodalmi emlékmúzeumot rendeztek be.
Ha kigyönyörködtük magunkat a Balatonra nyíló pazar kilátásban, folytassuk utunkat a piros jelzésű ösvényen, a Kuruc körúton. A vékony kis ösvény hamarosan egy széles földútba vált, amely magasan a szőlőskertek legfelső pereménél halad. A Rodostói út szépen rendbe hozott présházai között végig döbbenetes a panoráma.
Ha továbbmegyünk és van erőnk, elindulhatunk a 464 fokból álló, megmunkálatlan bazaltkockából 1936-ban épített Bujdosók lépcsőjén keresztül. Szerencsére több helyen is találunk kiépített pihenőhelyeket, melyek híres kurucok nevét viselik.
A lépcsősor Czinka Panna pihenőjénél ér véget. A bazaltból épített, bástyaszerű építményről rálátunk a badacsonyi szőlőkre, a hajóállomásra, és szemben kirajzolódik a fonyódi hegy jellegzetes kettős kúpja. Utunk a kilátótól a fennsíkra vezet. Árnyas bükkerdőn át érjük el a Badacsony legmagasabb pontján a Kisfaludy-kilátót (438 m).
A badacsonyi borvidéknek azonban nemcsak saját vulkáni tanúhegye van, de saját szőlőfajtája is. A szőlőültetvények a tanúhegyek, a Csobánc, Szent György-hegy, Ábrahámhegy, Örsi-hegy és Szigliget – lejtőit borítják. A régészek szerint már 2000 évvel ezelőtt virágzó szőlőkultúra volt errefelé.
A hegy lábánál vezetett a rómaiak egyik híres hadiútja. A nagyobb szőlőtelepítések Probus császár nevéhez fűződnek. Ezekre az időkre emlékeztetnek a szüreti motívumokkal díszített római kori épületmaradványok, sírok, szobrok.
Az itt termő olaszrizlingből készült bor lágy, zamata keserű mandulára emlékeztet. A szürkebarát bora zamatos, tüzes, alkoholtartalma errefelé magas. A kizárólagosan a borvidékhez köthető, így talán legismertebb fajta, a kéknyelű, sajnos keveset terem, mert csak női virágzatot hoz, önmagában képtelen szaporodni.
Beporzásához a kéknyelűtőkék mellé más fajtákat telepítenek. Ez a fajta remekül érzi magát a vulkáni talajon, és meg is hálálja a törődést. A kékszőlők közül a cabernet sauvignon és a merlot, a burgenlandiak közül a kékfrankos és a zweigelt a leghíresebb. A Badacsonyi borvidéken tizenkét híres pince várja borkóstolóval, gyönyörű kilátással a túrák és borok szerelmeseit.
Még mindig a Balaton
Nem nehéz beleszeretni a Balatonfüred–Csopaki borvidékbe sem, hiszen a táj és a borok úgy illenek egymáshoz, mint talán sehol máshol. Az erre látogató talán nem is tudja pontosan, miért is érzi errefelé annyira jól magát. A zamatos fehérborok, elsősorban az olaszrizling íze arról árulkodik, hogy errefelé nagyon értenek a borhoz. Egyre inkább visszatér ugyanakkor a vöröses homokkő borította borvidékre a vörösbor is, hiba lenne kihagyni.
Miként a Somló-hegy borait is kóstolni kell. A Somló-hegy ez a különös alakú vulkáni tanúhegy, éppen olyan, mint az Úr ott felejtett kalapja. Ősi borvidék ez, hosszan érlelhető, ’tüzes’ borokat ihatunk innen évszázadok óta. Juhfark, furmint, olaszrizling és hárslevelű a legismertebb helyi borok, de vannak szép vörösboros kísérletek is. Pár éve borvidéki szinten megkezdődött a teljes ökológiai művelésre való áttérés, ennek eredményeként a nagy-somlói lehet az első borvidékünk, ahol mindenhol bioborokat kóstolhatunk.
Aki pedig az illatos, zamatos, gyümölcsös borokat kedveli, látogasson el a Dél-balatoni borvidékre. A déli borvidéken Zamárditól Balatonberényig 3200 hektár szolgálja a szőlőtermesztést, amelyhez minden adott. Nagyon magas a napsütéses órák száma, és a tó közelsége kedvező mikroklímát teremt, hiszen a tó errefelé sekély, gyorsan felmelegszik, ami természetesen hatással van a hőmérsékletre és a páratartalomra is.
Már a római korban is szőlőt ültettek errefelé az emberek. A lankás dombokon sok szőlőfajta jól érzi magát. Legjobban talán az olaszrizling, merlot, Pinot noir és kékfrankos. Könnyű és gyümölcsös fehérborok, prémium pezsgők és burgundi típusú vörösborok készülnek itt, a Balatonboglári borvidéken, ahol híres pincészetek kínálják lágy, illatos boraikat.
A Velencei-tó bortörténelme
Bár talán kevesebben tudják, a Velencei-tó környékén is a római korig nyúlik vissza a szőlőművelés és bortermelés. Ezt igazolja az itt előkerült római kori Liberalia oltárkő, melyen a szőlőművelők isteneinek részére áldozatot mutattak be. Amikor a török elfoglalta ezt a területet is, a virágzó szőlőkultúrák kipusztultak. Kivonulásuk után azonban Nyék, Pázmánd, Pákozd, Sukoró, Velence lakossága újrakezdte a szőlőművelést.
A fennmaradt hatalmas pincék erről tanúskodnak. A II. József korabeli térképek összesen hat szőlőterületet tüntetnek itt fel. A Velencei borvidéken – Pákozd, Sukoró, Velence, Nadap, Pázmánd községekben – 1865-ben összesen 1049 katasztrális hold volt a szőlőterület nagysága.
A velencei bor a XIX. században szerepet kapott az angol királyi haditengerészet borellátásában is. A velencei és sukorói szőlőhegyekben kedvező időjárás esetén aszúszőlőt is szüreteltek, és aszúbort készítettek. A déli fekvésű hegyoldalakon a vulkáni eredetű talajban különleges zamatú, tüzes, erős borok teremnek.
A napsugárzásban gazdag déli lejtők a Velencei-tóra tekintenek, így a tó víztükre miatt kettős besugárzást kapnak. Nem véletlen, hogy a velencei borok már az első világháború előtt a móri borokkal együtt aranyérmet nyertek a borversenyeken. A második világháborúig szinte még a hegytetőkön is szőlő termett. A háború sajnos elsöpörte a nagybirtokokat. A szőlőtermelés csak kis parcellákon folytatódott. A szőlőterületekre halálos csapást mért a tó környékének üdülőövezetté való átminősítése is.
Ha szeretnénk összekötni a helyi borok kóstolását egy kis kirándulással, érdemes az idilli fekvésű Sukoróról indulni. A széles, lejtős, a Velencei-tóra kitűnő kilátást nyújtó Fő utcában találjuk a falu leghíresebb látnivalóját, a fehérre festett, klasszicista stílusban épült református templomot, mely elsősorban a nevezetes 1848. szeptember 29-i pákozdi csatát megelőző haditanácsról ismert. A csatát megelőző napon a templom falai között tartották gróf Batthyány Lajos miniszterelnök vezetésével azt a honvéd haditanácsot, melyen szenvedélyes vitát követően a fegyveres ellenállás mellett döntöttek.
Ezután érdemes elgyalogolni a Hurka- és Bodza-völgyön át az Angelika-forrásig, majd a Meleg-hegy oldalában terpeszkedő Nagy-legelőn átvágva térni vissza a faluba. Útközben igen érdekes sziklaalakzatok láthatók, mint a Likacs-kő, Gyapjas zsák, Pandur-kő, Oroszlán-kő. A Meleg-hegyi Likas-követ már a XIII. században okirat említi határkőként. A Velencei-hegység–Meleg-hegy, vulkanikus kőzete az egészségünkre is kedvező hatású.
A Szerelemvölgy borai
És ha elfáradván szomjunkat szeretnénk oltani, a legjobb helyen vagyunk. Ez a terület az Etyek–Budai borvidék egyik régiója, mely a Velencei-tó közelségének köszönhetően kedvező adottságokkal rendelkezik: a Pázmánd, Nadap, Sukoró és Pákozd gránitos talaja, valamint a déli parti agárdi szőlőterületek talaja is kiváló minőségű.
A Velencei-hegység déli oldalán a mai napig léteznek azok az óriási pincék, amelyeket a XVIII. században használtak. A környék borait abban az időben leginkább a fővárosba szállították, de még az angol királyi haditengerészetnek is jutott belőle. Napjainkban leginkább olaszrizlinget, zöld veltelinit, és chardonnay-t termelnek a vidéken, de vannak vörösbort adó fajták is, így kékfrankos és cabernet sauvignon is.
A Velencei-tónál a Balatonhoz hasonlóan számos kiváló bortermelő tevékenykedik, ahol évtizedek kultúrája és szakértelme van jelen. Pázmándon, a Szerelemvölgyben például páratlan szépségű természeti környezetben lehetőség nyílik a környék ízét-zamatát megkóstolni. Ez a település a Velencei-dombság, és a Velencei-tó kistérségének leggazdagabb termő területe, joggal nevezhetjük a Velencei-tó éléskamrájának.
Napjainkban a velencei borvidéken a szőlőterület nagysága 200 hektár. Legelterjedtebb szőlőfajták: a rajnai rizling, olaszrizling, zöldveltelini, rizlingszilváni, zweigelt, cabernet sauvignon. A kitűnő borok versenyét évenként megrendezve, egyre több bort neveztek a környék gazdái.
A borkészítés titkai
A fehérborok fehér borszőlőből készülnek. Ilyenek a chardonnay, irsai olivér, cserszegi fűszeres, olaszrizling, rajnai, tramini, sauvignon blanc, zenit, szürkebarát, szamorodni, hárslevelű, cirfandli. A szemeket préselik, majd azonnal berakják őket egy rozsdamentes tartályba, ahol megerjednek. A friss bort gyorsan palackozzák, és néhány héttel a szüret után máris lehet fogyasztani az ilyen, úgynevezett reduktív eljárással (oxigén kizárásával) készült borokat.
A vörösbornál nem csak a szőlő fajtája, hanem a bor készítése is eltér a fehérborokétól. A kék borszőlőt, a kékfrankost, cabernet sauvignont, kadarkát, a merlot, syrah, franc, zweigelt, pinot noir, portugieser fajtákat a préselés után napokig, olykor hetekig a héjon áztatják. Íly módon a szőlő héjában levő csersavak és egyéb színezőanyagok belekerülnek a mustba, és szép sötét színt és finom ízeket kölcsönöznek a bornak. Az erjesztés ma már többnyire szintén acéltartályban történik, de a testesebb borok ezután hosszú hónapokra, akár évekre hordóba kerülnek.
A rosék úgy készülnek, hogy a kék borszőlőt csupán néhány órán át áztatják héjon, majd bekerülnek a tartályba, és többnyire a fehérborhoz hasonló eljárást követően kerülnek a palackba.
A legnépszerűbb szőlő- és borfajták
- Olaszrizling, olasz eredetű fajta. Íze száraz, fanyarkás, igazi férfias bornak tartják. Gyakran mutat keserű mandulára emlékeztető illat- és ízjegyeket, különösen a Balaton-felvidéken.
- Kéknyelű: A kéknyelű egy őshonos magyar szőlőfajta. A belőle készült vörösbor testes, karakteres, alkohol- és savtartalma magas. Illata visszafogott, íze barackra, citrusokra, néha virágokra és zöldfűszerekre emlékeztet.
- Kékfrankos: A kékfrankos Magyarország legelterjedtebb vörösborszőlő-fajtája, A belőle készült száraz vörösbor savas, gyümölcsös, testes, fűszeres. A jól készült fajták utóíze cseresznyés-meggyes.
- Hárslevelű: A hárslevelű minőségi fehérborszőlő-fajta, zöldes arany színű, száraz fehérbor készül belőle, amely sűrű és testes, de félédes bor is nyerhető belőle, amelynek íze friss, gyümölcsös és könnyed. Illata virágokra, virágporra, sokak szerint hársmézre emlékeztet.
- Juhfark: A juhfark Magyarország egyik legősibb szőlőfajtája, A belőle készült bor megfelelő kezeléssel szalmasárga, illata nem annyira jellegzetes, leginkább tiszta szőlővirághoz hasonlít. Jellemzően savas, száraz borokat készítenek belőle. Fahordós érleléssel 3-4 év alatt éri el csúcsát, ekkora elegáns, tartalmas, tiszta ízű bor lesz belőle.
- Cserszegi fűszeres: A cserszegi fűszeres fiatal szőlőfajta, A belőle készült félszáraz fehérbor illata mezei virágra emlékeztet. Zamata fűszeres, harmonikus savtartalmú, extraktban gazdag.
- Cabernet sauvignon: A cabernet sauvignon borában közepesen kifejezett gyümölcsaromákat találunk, gyakran fekete ribizlire és egyéb fekete bogyós gyümölcsökre emlékeztet. Testes, közepes-magas alkoholtartalmú. Magas antioxidáns-szintje miatt mértékletes fogyasztása jó hatást gyakorolhat az egészségre.
- Cabernet franc: A cabernet franc bor mélyvörös színű, száraz minőségi vörösbor, jelentős és élénk csersavtartalommal. Illatában a piros bogyós gyümölcsök – főként a málna, cseresznye, szilva és eper – jelennek meg, borsos fűszeresség és hosszú utóíz jellemzi.
Még nincs hozzászólás