Város két tűzhányó között
Igen, Nápoly két mai is működő vulkán, az Ischia és a Vezúv között fekszik, gyakoriak a földmozgások, olykor gázok szállnak fel a kráterekből, és hát ismerjük a közeli Pompeji sorsát. Maga a tengeröböl is egy önmagába roskadt tűzhányó óriás pereme. De nem ez a legfeszítőbb, legnyugtalanítóbb érzés a túlzsúfolt városban, hanem a tökéletes szépség és a kosz találkozása minden lépésnél.
Nápoly manapság könnyen elérhető hely, hiszen a legtöbb olcsó, ’fapados’ cégnek is vannak ide járatai. A 2024 eleji árak (oda-vissza) számolva 25.000 forint körül mozognak, emellett az olasz vasutak villámvonatai a körülbelül 800 kilométeres Milánó–Nápoly-utat négy, a Firenze–Nápoly (500 km) távolságot három óra alatt teszik meg.
A tűzhányó adhat védelmet is
Mosolyt fakaszt, amikor az ember belegondol abba, hogy a közeli szigetekről ideköltöző görög telepesek a helységnek a Neapolisz, azaz ’újváros’ nevet adták. Körülbelül 2500 éve.
A szárazföldön épült új város hamar idevonzotta az irigy hódítókat, és az etruszkoktól kezdve a közelmúlt háborúk nagy hadseregei is ostromolták. Általában sikertelenül, mert a város vulkáni eredetű, lyukacsos szerkezetű tufakőzetre épült, ami könnyen bányászható, faragható, és alkalmas a gyors építkezésekre. Tufából épültek a város védőfalai, rugalmasan, újabb és újabb körökben, ahogy Neapolisz növekedett.
Több nagy birodalom fegyverei vallottak itt csúfos kudarcot, s ha végül kezükre is jutott a város, az általában tárgyalásoknak volt köszönhető. Így Nápoly épségben úszta meg az ostromokat, utcáinak szerkezete az ókortól a mai napig változatlan maradt.
Annyit módosult csak, hogy a főbb irányokban kiszélesítették az útvonalakat. Ezért van, hogy az Óváros a világ legrégibb és legnagyobb belvárosa – természetesen az UNESCO-világörökség része –, mint ilyen, gyalogosváros, sokszor járda sincs. Robogók és autók is cikáznak a babakocsit tologató kismamák és utcai árusok pultjai között. Amúgy ez a legsűrűbben lakott terület Olaszországban.
(A teljes cikket elolvashatja a Ridikül Magazin 2024. évfolyama 3. számának 54. oldalán!)
Még nincs hozzászólás