Tudós nők
Sokan vannak a tudomány világában, akik rendkívüli teljesítményekre képesek. Marie Curie juthat először eszünkbe, az első Nobel-díjas női kutató. Mai utódainak sincs könnyű helyzetük, mégis kevésbé göröngyös az út, amelyen járnak.
Madame Curie nemcsak arról híres, hogy a radioaktivitás első kutatója volt, hanem arról is, hogy a Nobel-díj történetében ő volt az első kitüntetett, aki kétszer is megkapta az elismerést. Először – férjével és egy másik kollégájával együtt – a fizikai Nobel-díjat vehette át, másodszor, már férje halála után, egyedüliként ítélték neki a svéd Akadémia tagjai a kémiai Nobel-díjat, 1911-ben. Tegyük hozzá, Marie Curie nemcsak megszállott volt, hanem mint nő, üldözött is. Már Párizsba is azért ment, mert nem vették fel Lengyelországban az egyetemre, ifjúkorában pedig a krakkói intézmény azért nem alkalmazta munkatársként, mert a gyengébb nemhez tartozott. Később, persze – a második Nobel-díj után – már delegáció ment hozzá Lengyelországból, melynek a híres író, Sienkiewicz is tagja volt, hogy hazacsalogassák az immár világhírű tudós asszonyt. Akinek egyébként két lánya is volt. Az ő nevelésükre azonban már nem nagyon maradt ideje, viszont arra ügyelt a professzor, hogy a nevelőnők, akik a kislányokat anyjukként gondozták, lengyelek legyenek, hogy a kicsik is megtanulják anyukájuk anyanyelvét.
Nekünk, magyaroknak is akad jó pár csodálatos tudós nőnk. A kutatással, egyetemi szintű tudományokkal foglalkozó hölgyeket több, figyelemre méltó program is támogatja manapság. Az egyik ilyen a L'ORÉAL Magyarország és a Magyar UNESCO Bizottság által meghirdetett ösztöndíjprogram, amely már több mint tíz éve támogatja a tudomány területén jeleskedő hölgyeket, különböző korosztályokban. Nagyon fontos az utóbbi kitétel, hiszen támogatnak egy harminc és egy negyven év alatti nőt is, azzal a céllal, hogy segítsék a magyar nők helyzetét a tudományos pályán, a legkülönbözőbb kutatási területeken. És bizony előfordult már, hogy a díjat kiérdemelt hölgy azért nem tudta személyesen átvenni a kitüntetést, mert éppen akkor szülte a második gyermekét.
Egy másik ilyen, a nőket támogató program, az MTA Lendület programja, amelynek egyik célja a kimagasló tehetségű fiatalok itthon tartása, a másik pedig a kutatók, illetve a tudós nők támogatása. A program, ahogy Csépe Valéria, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi főtitkárhelyettese fogalmazott: „Lehetőséget biztosít többek között, hogy a korhatárhoz kötött pályázatoknál figyelembe vegyék a nevelt gyerekek számát, valamint segít a rugalmas munkahelyi jelenlét kialakításában”.
A gyerekek számát pedig korkedvezménnyel veszik figyelembe. A Lendület programba ugyanis csak harmincnyolc, illetve negyvenöt év alatti kutatók jelentkezhetnek, de ha egy hölgy a gyermekszüléssel kiesett néhány évre a kutatómunkából, ezeket az éveket pluszként számítják be a jelentkezésekor. Tehát ha egy hölgy mondjuk két évet töltött két gyerekkel otthon, akkor negyvenkét évesen is jelentkezhet a harmincnyolc éves korhatárral meghirdetett ösztöndíjprogramra. A tudós nők között tehát így lesznek a negyvenes hölgyek harmincasok.
Nem véletlen talán, hogy évről évre egyre több nő pályázza és kapja meg ezt a lehetőséget: idén immár három.
Még nincs hozzászólás