Tudom, Ányos
Gyerekkorom kedvenc adomája szerint a kis Jedlik Ányoska az udvaron játszott, majd egyszer csak lelkendezve beszaladt a mamájához:
- Anyu, anyu, képzeld, feltaláltam a dinamót! Mire a mamája megsimogatta a gyerek buksiját: - Tudom, Ányos.
Mire a mamája megsimogatta a gyerek buksiját:
- Tudom, Ányos.
Jó, jó, persze, ez a jelenet több okból sem játszódhatott le így – egyebek mellett már csak azért sem, mert Jedliket István néven anyakönyvezték, és csak amikor tizenhét éves korában az unokatestvérével, Czuczor Istvánnal Pannonhalmán belépett a bencések közé, akkor kapta az Anianus, magyarosan Ányos rendi nevet az unokatestvéréből pedig így lett Czuczor Gergely...
Azt hisszük, hogy mindent tudunk róla, és elintézzük azzal az egyszerű félmondattal, hogy „feltalálta a dinamót” pedig mennyi mindent lehetne még mesélni Jedlikről is, ahogy a többi feltalálónkról, akikről szintén nem sokat hallottunk... Jedlik Ányosról például kevesen tudják, hogy tucatnyi idegen szakkifejezés magyar megfelelőjét alkotta meg: az ő szava például a dugattyú, a merőleges, a hullámhossz, a léggömb, a kilométer, vagy a műanyag... A csendes paptanár nemcsak a dinamó elméletét alkotta meg – hangsúlyozottan nem ő a dinamó feltalálója, „csak” ő írta le elsőként az öngerjesztés elvét –, de például meglepte a rendtársait egy apparatus acidularis nevű szerkezettel, amellyel mesterséges szénsavas vizet, azaz: szódavizet lehetett előállítani.
Alaposan félreismeri az utókor Kempelen Farkast is, akit a sakkautomata feltalálójaként tartunk számon – holott abban a szerkezetben, már tudjuk, hogy egy ember volt elrejtve, aki tükrök és mozgatószerkezet segítségével sakkozott. Kempelen azonban ezt a gépet csak játéknak tartotta, és örök fájdalma volt, hogy jelentős munkáinak ismertsége mindig háttérbe szorult a sakkozógép mögött. Pedig tengernyi területen alkotott, igazi polihisztorként: egy orgonafújtató és a szinte mesterséges gégefővé és szájüreggé átalakított orgonasípok segítségével megszerkesztette a világ első beszélőgépét, amely billentyűk segítségével egy ötéves gyerek hangján komplett mondatokat volt képes kimondani, franciául, németül, vagy akár latinul is!
Maga Kempelen nyolc nyelven beszélt, könyveket írt az emberi hangképzés mechanizmusáról, de emellett tökéletesítette a gőzgépet, szivattyúrendszert szerkesztett a schönbrunni szökőkutakhoz, és a budai vár vízellátását is szivattyúkkal oldotta meg. Ő építette a pozsonyi hajóhidat és a budai karmelita kolostort a mai Várszínház épületét, verseket, drámákat és zeneműveket írt, rézmetszéssel is foglalkozott, és elsőként konstruált írógépet vakok számára. Ezek mellett valóban eltörpül a sakkozó játékgép...
Egyes feltalálóknak szerencséjük van, mert a nevük megőrződött a találmányuk nevében: a bűvös kockát például – jellemző módon – csak idehaza nem a feltaláló nevével illetjük, a világon máshol Rubik cube, azaz Rubik-kocka a neve; a Kandó-mozdony feltalálójának a nevére se nehéz rájönni, és Bíró László József neve is ismert mindenütt a világon, ahol az írószerboltban birome-t, vagy biro-pen-t vásárolnak.
Egyébként ő is sok mindent feltalált a golyóstollon kívül, a lineáris motor vagy az automata sebességváltó tökéletesítésétől kezdve a tenger hullámzásából nyert energiáig, vagy a golyós dezodorig rengeteg találmánya ismert; mivel azonban az 1930-as évek végén a zsidótörvények elől Argentínába menekült, a legtöbb találmányát ott jegyezték be – és a születésnapja Argentínában a Feltalálók Napja lett...
Persze, van sok olyan találmány, amelynek már a leírása is nehezen érthető az átlagember számára. Eötvös Loránd torziós ingájának a működését nem könnyű elmagyarázni de azt már értjük, hogy ennek az eszköznek a segítségével fedezték fel a zalai olajmezőket, sőt, a venezuelai és a texasi olajmezőket is vele határolták be; C-vitamint is rendszeresen szedünk, anélkül, hogy megértenénk Szent-Györgyi Albert fejtegetéseit „a biológiai égésfolyamatokról és a fumársavkatalízis szerepéről” merthogy tulajdonképpen ezért kapott Nobel-díjat; vagy persze, hogy távol állnak tőlünk Gábor Dénes kutatásai a nagyfeszültségű hálózatokban fellépő tranziens jelenségekről, és a holográfia elvét is csak a szakemberek értik igazán de azt könnyű megérteni, hogy miért jó, ha a bankjegyeken hamisíthatatlan hologram-jelek vannak...
Arra készültem, hogy elmesélem Önöknek, hogy Irinyi János nélkül ma is robbanás kísérné minden gyufagyújtásunkat (bár ő még „gyújtó fá”-nak hívta, csak később rövidült le a szó gyufává); hogy amikor egy Szilvay Kornél nevű tűzoltó azt látta, hogy a tüzek oltásakor az oltóvíz gyakran nagyobb károkat okoz, mint maga a tűz, ezért az 1920-as években feltalálta a porral oltót; vagy hogy a Neumann-elv nélkül nem tudták volna megépíteni a világ első számítógépeit; és Wigner Jenő, Szilárd Leó, Teller Ede munkásságáról is ejtettem volna néhány szót de még hosszú, hosszú a magyar zsenik névsora, csak a felsorolásukkal meg lehetne tölteni egy teljes Ridikül-lapszámot...
Még nincs hozzászólás