Titkokra szükségünk van
Aki azt állítja, hogy neki nincs titka senki előtt, az ő élete nyitott könyv, ezért nem kell hazudnia, színlelnie soha, aligha mond igazat. Bár lehet, hogy így is gondolja, hiszen nem tagad le semmit a párja előtt. Nincsenek titkos útjai, eltitkolt kapcsolatai.
De tényleg létezik olyan kapcsolat, amelyben a férfi és a nő mindent elmond egymásnak? S ha igen, biztos, hogy jó ez?
Jó érzés megszabadulni nyomasztó titkainktól
A pszichológusok szerint múltunk csak a miénk, mi éltük át, és bármennyire szeretnénk is, nem tudjuk másnak tökéletesen elmesélni. Senki sem tud belépni a mi fájdalmainkba, emlékeinkbe, nem képes érezni azt, amit mi érzünk vagy éreztünk. Nem is kell. Ezért alaposan meg kell gondolni azt, hogy mit, mennyit mondunk el múltunkból vagy jelenlegi életünkből másnak. Ha sikereinkről túl gyakran mesélünk, dicsekvésnek hat, ha kudarcainkról, az panaszkodásnak.
Mindenkiben megfogalmazódik néha a kérdés: lehet titkom előtted, ha szeretlek? S neked lehet-e titkod énelőttem? A lélektan válasza erre az, hogy igen, lehet. Sokan, amikor szerelembe esnek, úgy érzik, mindent el kell mondaniuk. Okosan teszik? Biztos, hogy minden titkunkat, korábbi életünk minden részletét el kell mondanunk? Vagy okosabb némely részletet megtartani magunknak?
Felmerül a kérdés, nem nevezhető-e érzelmi zsarolásnak, ha minden bajunkat, kétségünket, fájdalmunkat párunkra zúdítjuk? Nem a terhek átruházása az, ha őszinteséget színlelve szabadulni próbálunk nyomasztó titkainktól?
(A teljes cikket elolvashatja a Ridikül Magazin 2024. évfolyama 11. számának 37. oldalán!)
Még nincs hozzászólás