Terekbe írt múlt

2014. augusztus 30. | Írta: Szilágyi Barnabás

S hol sírjaink domborulnak, unokáink leborulnak - írja saját és társai nagyságát felismerve Petőfi. Bizony, nekünk, magyaroknak bőven van ki előtt tisztelegnünk. Sokukról az iskolában is tanulunk, de hogy hol borulhatnánk le a nagyságuk előtt, hol van a sírjuk - az évszázadok során feledésbe merül.

Pontosabban feledésbe merülne, ha a nagyszerű elődök emlékét nem őriznénk. Ezért hozták létre a virtuális nemzeti sírkertet is, amely a magyar történelem és kultúra nagyjainak sírjait foglalja magában.

„A reprezentatív nemzeti temető gondolatát először Széchenyi István fogalmazta meg 1843-ban megjelent Üdvlelde című írásában – meséli Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a nemzeti sírkerttel kapcsolatos teendőkkel megbízott Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) elnöke. – Bár Széchenyi eredetileg a Gellért-hegyre álmodta meg mindezt, az ő elképzelését viszi tovább modern formában a nemzeti sírkert, amely sajátos emlékhelyként jóval több egy konkrét temetőnél: az ország területéről több mint öt és fél ezer sírt foglal magában.”

Ebben a virtuális temetőben bolyonghatunk az intézet honlapján (http://nori.gov.hu), név és város szerint is kereshetünk neves ősöket, megismerhetjük a pályájukat. Ez a virtuális panteon örök időre szól: az adatbázisban szereplő nyugvóhelyeket nem lehet felszámolni, így az emberek bármikor leróhatják kegyeletüket a síremlékeknél. A NÖRI nemcsak jogilag védi ezeket a sírokat, de a fenntartásukat is kezeli.

„Az intézetnek 75 millió forint áll rendelkezésére évente, hogy a védelmébe vett, rossz állapotú sírokat helyrehozza, esetleg új síremléket állítson – részletezi a feladatokat a nemzeti sírkert megőrzésével már tizenöt éve foglalkozó elnök. – A felújításokat igyekszünk mindig valamilyen alkalomhoz kötni. Idén a Magyar Építészet Éve kapcsán négy magyar építész sírját szépítettük meg a Fiumei úti temetőben, 2007-ben pedig a Batthyány-emlékév alkalmából hoztuk rendbe az első független magyar kormány miniszterelnökének mauzóleumát.”

A 2013 májusában alapított NÖRI a nemzeti és történelmi emlékhelyekkel is foglalkozik. Ezek olyan, történelmileg és kulturálisan jelentős helyszínek, amelyek identitásképző erővel bírnak, erősítik az összetartozás érzését, sőt, olykor szimbolikus tartalmat is hordoznak (elég Mohácsra, vagy a 301-es parcellára gondolunk). Az emlékhelyek terei és épületei tehát a nemzeti öntudat megőrzésében játszanak fontos szerepet. „Jelenleg 13 nemzeti és 47 történelmi emlékhelyet tartunk számon. Az előbbiek az egész nemzet számára kiemelkedő jelentőségű helyszínek, az utóbbiak általában egy szűkebb, helyi közösség önazonossága szempontjából lényegesek. A történelmi emlékhelyek száma folyamatosan bővül, bár nem szeretnénk, ha ez a cím leértékelődne” – mondja az intézet vezetője.

A NÖRI az első évében egységes, magyar és angol felirattal vésett kőtáblákkal jelölte meg az emlékhelyeket, és a legfontosabb feladathoz is hozzálátott. „Csak az a nemzet képes valódi közösségként működni, melynek tagjait áthatja az összetartozás élménye. Ezt az élményt megélhetővé teszik az emlékhelyeink is, ezért szeretnénk, ha közülük minél több beépülne a köztudatba, és vonzó turisztikai célponttá válna. A NÖRI ernyőszervezetként összefogja az emlékhelyeket, megteremti köztük a kommunikációt, és közös égisz alá vonva népszerűsíti őket” – beszél a célokról Fogarasi Katalin.

Az egyes emlékhelyek tehát nem vetélytársakként, hanem egymást erősítő látványosságként működhetnek. Ezt a koncepciót támogatja a szeptemberben megjelenő Terekbe írt múlt című album, amely egy kötetben mutatja be az emlékhelyeket, valamint az a látványtérkép, amely 7000 iskolába jut el hamarosan. Merthogy a múltat a jövő generációi ápolják.

„A nemzeti identitást a fiatalokban mi is erősíteni szeretnénk, létrehoztunk egy oldalt a Facebookon Élő Emlékezet címmel, ahol Kassák Munka című lapjától, André Kertész képein át a Süsü, a sárkány bábfiguráig igyekszünk tudatosítani, észrevétetni az értékeinket, de szervezünk programokat is: tavaly diákok segítettek a Fiumei úti temető 56-os parcellái körüli őszi munkálatokban. A jövőben pedig az iskolai közösségi szolgálat keretein belül országos programot indítanánk a nemzeti sírkert gondozására. Egy-egy helyi osztály fogadná örökbe a megkülönböztetett tiszteletet érdemlő személy sírját, amelyet ápolnának. És a nagy előd emlékezetét is: egy pályázat keretein belül eleveníthetnék meg a diákok a múltat, ismertethetnék, feldolgozhatnák saját nyelvükön és az általuk ismert modern technikai apparátussal városuk kiemelkedő alakjának életét és munkásságát” – tekint előre az elnök.

A múlt tehát mindenhol velünk van az országban, csak rajtunk múlik, hogy észrevesszük-e.

Címkék: sír, parcella, temető, virtuális temető, sírkert, nemzeti emlékhely, panteon, nemzeti örökség intézet