Tények és tévhitek a lázról és a nátháról
Amikor bedugul vagy folyik az orrunk, fáj a torkunk, hőemelkedésünk van, vagyis pocsék a közérzetünk, azt szoktuk mondani, megfáztunk. Pedig a megfázást nem a hideg vagy a szervezet lehűlése okozza. Kánikulában is megfázhatunk. Egy átlagos felnőtt évente kettő-négy alkalommal, míg egy gyermek akár nyolcszor is.
A megfázást tehát nem a tél, nem a nedves időjárás, hanem vírusok okozzák. Az viszont igaz, hogy télen gyakrabban leszünk betegek. De nem a hideg, hanem az immunrendszerünk gyengülése miatt.
Gonosz kis kórokozók
Hogy mitől gyengül le az immunrendszerünk? Sok oka lehet. Például az, hogy a napközbeni nagyobb hőingadozás miatt a nyálkahártya felszíne érzékenyebbé válik.
A stressz, a fáradtság, a kevés alvás, a túl vékony vagy éppen ellenkezőleg, túl meleg öltözködés, az, hogy sokat tartózkodunk zárt térben, ahol a vírusok jól érzik magukat, ezért sok kórokozó hemzseg a levegőben, és tapad meg a különböző felületeken, És persze könnyedén megbetegedést okoz.
Vagy úgy, hogy a tárgyakon, kilincsen, mobiltelefonon, villamos fogantyúján várakozó kórokozót kezünkkel nyálkahártyáinkra visszük, mert megdörzsöljük a szemünket, vagy kézmosás nélkül nyúlunk az ételhez. De a kórokozók kézfogás, puszi, köhögés, tüsszentés útján is átugrálnak emberről emberre.
Mivel sokfélék, gyakran az egyik megfázás észrevétlenül ’megy át’ egy másik megfázásba. Ilyenkor úgy érezzük, hogy képtelenek vagyunk kilábalni a náthából.
Antibiotikumot ne!
Az antibiotikumok csak bakteriális fertőzés esetén hasznosak. Vírusok ellen teljesen felesleges, sőt nagyon ártalmas bevetni őket, ugyanis rezisztenssé teszik azokat a hihetetlenül tanulékony és életképes sejteket, melyeket baktériumnak szoktunk nevezni.
Ezek képesek megtanulni az ellenük támadó hatóanyagok elleni védekezés módját, vagyis rezisztenssé válnak bizonyos antibiotikumokkal szemben. És ami ennél sokkal nagyobb baj, ezt a tudást képesek átadni a többi baktériumnak.
Mi történik ilyenkor? Egyrészt, egy komoly fertőzés esetén saját rezisztens baktériumunk ellen már nem használ a gyógyszer, ráadásul, amikor továbbadjuk ezt a kórokozót, a másik embert is – aki pedig talán még sohasem szedett antibiotikumot – megfosztjuk a hatásos gyógymódtól.
Sajnos az elmúlt évtizedekben már egész baktériumpopulációk váltak rezisztenssé, ellenállóvá. Ezért beszél a tudomány arról, hogy ha túlságosan gyakran élünk vissza az antibiotikummal, eljuthatunk egy posztantibiotikus korba, amikor éppúgy nem lesz majd hatásos gyógyszerünk a vérmérgezés, a tüdőgyulladás, az agyhártyagyulladás vagy a tébécé ellen, mint a penicillin felfedezése előtt.
Vagyis egy vérmérgezésbe is belehalhatunk.
Akkor meg mit?
Íme néhány hasznos tipp a megfázások elkerülésére
- Kezünk tisztán tartásához használjunk antibakteriális szappant vagy kézfertőtlenítő gélt!
- Kerüljük a kapcsolatot azokkal az emberekkel, akik rossz közérzetre vagy megfázásra és influenzára jellemző tünetekre panaszkodnak.
- Mossunk alaposan kezet, ha beteg emberrel érintkeztünk!
- Öltözzünk fel melegen, ha hidegre fordul az idő!
- Tüsszentsünk és köhögjünk papír zsebkendőbe, dobjuk ki rögtön a szemétbe, és mossunk kezet antibakteriális szappannal. Amennyiben nincs kéznél zsebkendő, tenyerünk helyett inkább könyökünket és alkarunkat tegyünk a szánk elé.
- Fertőtlenítsük rendszeresen az olyan gyakran érintett felületeket, mint a kilincsek, csapok vagy villanykapcsolók.
- Fogyasszunk sok gyümölcsöt!
- Naponta többször igyunk meleg italt!
- Szellőztessünk rendszeresen!
- Amennyiben rossz a közérzetünk, maradjunk otthon, hogy ne fertőzzünk meg másokat!
Jó, de mit csináljak a lázzal?
A láz hasznos, és segíti a gyógyulást. Mégis, még ma is alaptalan tévhitek és félelmek élnek a lázzal kapcsolatban. Pedig még a magas láz sem okoz semmilyen kárt, ráadásul segíti a gyógyulást, ezért a fejlett nyugati országokban már évtizedek óta nem csillapítják rutinszerűen a lázat.
2011 óta hazánkban is az a szakmai irányelv: lázat nem kell, csupán lehet csillapítani, akkor, ha a közérzetünk vagy gyermekünk közérzete nagyon rossz. A legújabb orvosi irányelvek szerint a testhőmérsékletet nem szükséges gyógyszerrel csökkenteni.
Amint a betegséget szervezetünk leküzdötte, a test hőmérséklete is csökkenni fog. Ha mégis szeretnénk lázunkat csillapítani, nyugodtan forduljunk a természet patikájához.
Legeredményesebb gyulladáscsökkentő és lázcsillapító növényünk az orvosi zsálya. A fekete bodza kiváló izzasztó hatásának köszönhetően elismert lázcsillapító is. A hársfa talán az egyik legismertebb meghűlés elleni gyógynövény. Főzete elősegíti az izzadást, ezzel segítve a láz megszüntetését.
De léteznek lázcsillapító fűszerek is. Ilyen a majoránna, a bazsalikom a gyömbér és a koriander is.
A legelterjedtebb tévhitek a nátháról
A tüsszögéssel és az orrfolyással kapcsolatos híresztelések legalább olyan gyorsan terjednek, mint maguk a vírusok. Köhögés, tüsszögés, orrdugulás – mindenkinél előforduló tünetek. Nem csoda, ha azt hisszük, mindent tudunk a nátháról. Pedig a tévhitek száma nagyobb, mint gondolnánk. Íme hat példa!
1. A mai náthavírusok agresszívebbek, mint a régiek voltak
Nem az ellenségeink lettek erősebbek, mi lettünk gyengébbek. A zárt, jól fűtött lakásokban elkényelmesedett a védekezőrendszerünk, ezért megszenvedünk minden időjárás-változást. Sokat segít, ha edzésben tartjuk testünk saját hőmérséklet-szabályzó rendszerét, például rendszeres szaunázással.
2. Ha immunerősítőt szedek, nem kaphatom el a náthát
Az echinacea (bíbor kasvirág) kivonata valóban erősíti az immunrendszert. De hosszú távon pusztán megelőzésképp nem ajánlatos ilyen készítményt szedni, inkább csak az őszi-téli időszakban.
3. Csak a mellettem állót fertőzöm meg, ha tüsszentek
Tüsszentéskor akár öt méterre is elrepülhetnek a kórokozók, A legjobb védekezés, ha zsebkendőbe tüsszentünk. És akkor is érdemes gyakran kezet mosni, ha egészségesek vagyunk, így csökkentjük a fertőzésveszélyt.
4. A C-vitamin megvéd a betegségtől
Még az optimális C-vitamin-dózis mellett is meg lehet fázni. C-vitamin szedésével csak a betegség lefolyása rövidíthető le.
5. Mindig, télen is nyitott ablaknál alszom. Ez a legjobb megelőzés
A jeges hálószoba nem feltétlenül edzi az ember védekezőrendszerét. A kutatók kimutatták, hogy a 18 foknál hidegebb hálószobában való alvás feleslegesen megterheli a testet.
6. A stressz miatt betegszem meg
A jó stressz alapjában véve nem gyengít. A különleges kihívások, például az extrém sportok még erősíthetik is az immunrendszert. Ilyenkor ugyanis az adrenalin hatására akár 300%-kal több falósejt termelődik a vérben. A folyamatos idegi feszültség viszont valóban gyengíti az immunrendszert. Ugyancsak fogékonnyá tesznek a betegségekre a stressz kísérői, a dohányzás, az alkohol, a kevés alvás és a rendszertelen étkezés.
Még nincs hozzászólás