Takarékoskodj, de észszerűen!
10-ből 9 ember takarékoskodik. Figyelünk az aktuális akciókra. Lekapcsoljuk a lámpát, elzárjuk a vizet. Nem vásárolunk felesleges játékot, ruhát, ételt. A spórolás, takarékoskodás nem új keletű. Anyáink és nagyanyáink is mindig arra tanítottak: ne pazarolj!
Sokan úgy vélik régebben könnyen lehetett takarékoskodni, hiszen kevesebb volt a megvásárolható tárgy és élelmiszer. Napjainkban a fogyasztói társadalomban gyakorlatilag úszunk a szemétben. Nehéz, szinte lehetetlen kiküszöbölni azt, hogy felhalmozódjon a felesleg és sokszor szélmalomharcot vívunk – még akkor is, ha mi tudatosan és takarékosan élnénk – a társadalmat elborító hulladékkal.
Mi magyarok azonban, egy egész Európára kiterjedő felmérés alapján, a takarékoskodás területén az élmezőnyben vagyunk. Míg vásárláskor a magyarok 94 százaléka spórol valamilyen formában, addig az európai átlag e tekintetben 88 százalék.
Nálunk jobban a görögök, a horvátok, az írek, a litvánok és a románok spórolnak, akik 98 százalékban figyelnek vásárláskor például az akciókra és a leárazásokra. A dánok, a hollandok, a svájciak és a svédek figyelnek legkevésbé arra, hogy mit és mennyiért vásárolnak. Náluk a felmérés azt mutatta, hogy 71-77 százalékuk figyel a leárazásokra.
Huszárik Kata színésznő például nagymamája példájából tanult, akinek még szemetese sem volt, mert mindent felhasznált és újrahasznosított, a legapróbb nejlon zacskótól a tejfölös dobozig. Kata azt vallja, hogy nem lehet ugyanazt az életmódot folytatni, mint a nagyszüleink, de fontos, hogy tudatosan, környezetbarát módon éljünk: pl. szelektíven gyűjtsük a szemetet, az ételt ne dobjuk ki. Ezt a tudatosságot gyermekének is igyekszik átadni.
Most vegyünk néhány praktikus ötletet, amelyek követésével, több maradhat a családi kasszában.
1. Vásárlásnál csak azt vegyük, amire szükségünk van! Ehhez pontos listára, tervekre van szükség, ami a rohanó hétköznapokban nagy kihívás egy háziasszonynak, de hosszútávon megéri! Becslések szerint ugyanis a magyar háztartásokban fejenként 40 kg élelmiszer hulladék keletkezik, ami háztartásonként évente 100 kg-ot jelent!
2. Üres hassal, éhesen ne vásároljunk! Mosolygásra késztető mondat, de ha mélyebben mögé nézünk, láthatjuk, hogy óriási alapja van. Ha éhesen vásárolunk, 20-40%-kal több ennivaló kerül a kosarunkba, mint terveztük. Ilyenkor vásároljuk a legtöbb édességet és rágcsálnivalót.
3. Lelki bajra ruhavásárlás? Soha! A gardróbunk tele van felesleges holmival. A teljes ruhakészletünknek mindössze 20 százalékát hordjuk! Egy lelki beszélgetés a barátainkkal vagy egy nagy séta az erdőben segíthet a feltöltődésben és a pénztárcánk sem látja kárát!
4. Főzzünk előre és fagyasszuk le! Hosszú távon, ha egy 800 forintos menü helyett 300 forintból elkészítjük az ebédünket, évente megközelítőleg 155 ezer forintot takaríthatunk meg. Egy nyaralás árát.
5. A feleslegessé vált holmikat adjuk a rászorulóknak! Ne gyűjtögessünk, ha valamit 3 éve nem használtunk, azt ezután sem fogjuk.
6. A feleslegessé vált ételeket ne dobjuk ki, adjuk például gyermekotthonoknak! Egy UNICEF-felmérés szerint a magyarországi gyerekek 30 százaléka éhezik. Ha nem pazaroljuk az élelmiszert, nemcsak a hulladék mennyiségét csökkenthetjük, hanem hozzájárulhatunk az éhezés és alultápláltság visszaszorításához is!
7. Húzd ki, tekerd le, kapcsold ki! Érdemes minden elektronikai berendezést használat után áramtalanítani.
8. A takarékoskodás a munkahelyünkön is természetes legyen! Attól, hogy nem otthon vagyunk és nem a saját tulajdonunk a hely, figyeljünk arra, hogy feleslegesen ne pazaroljunk energiát és vizet! Ezzel hosszútávon az élhetőbb környezetünkért is teszünk.
Nézzünk néhány példát a világból a takarékosság különböző, néha extrém formáira: Amerikában előfordul, hogy spórolás gyanánt a vécépapírt újságpapírral helyettesítik. Olyan esetről is hallhatunk, hogy a család egy szobában alszik évek óta csak azért, hogy spóroljanak a fűtés és villanyszámlán.
A britek is élen járnak az extrém esetekben: vannak, akik akár négyszer is felhasználják a tea filtert, mások pedig a közparkokból gyűjtik be a zöldsalátához valókat.
Az extrém spórolás sokszor azonban nem is abból fakad, hogy valaki rossz anyagi körülmények között él. Egyszerűen egy rossz beidegződés következménye, vagy a szegénységtől való félelem kísérője. Aki ilyen fokú ésszerűtlen spórolásba kezd, annak mindössze egy cél lebeg a szeme előtt: a hónap végén mindig több és több megtakarított pénz legyen a számláján. Az életminőség fenntartása, vagy javítása nem szempont.
Ez pedig komoly hátrányokat jelenthet az ilyen családokban nevelkedő gyermekek számára, hiszen arra is akadt sajnos példa, hogy a kötelező orvosi vizsgálat, esetleg a gyógyszerek kiváltása maradt el a takarékosság miatt. Sokfélék vagyunk, mindenkinek mást jelent a spórolás.
A lényeg, hogy megtaláljuk az arany középutat és tartsuk szem előtt az alapszabályt: Takarékoskodj, de észszerűen!
Még nincs hozzászólás