Szerződött szerelmesek
A magyar törvények vagyonközösséget teremtenek a házastársak között, de ez korántsem jelenti azt, hogy minden közös lesz. Ahogy az se igaz, hogy a házassági szerződések csak arra jók, hogy megkönnyítsék a válást.
Tulajdonviszonyok
Ha örökséghez jutunk, azon sem kell osztoznunk. Ugyanez igaz bármire, amit ingyen kapunk, a szülőktől kapott ajándékra is. Egyetlen kivétel a nászajándék, mert az mindig közös. Így ha valamelyik család részéről nincs meg a bizalom, érdemes okosan mérlegelni, mivel is támogassák az ifjú párt.
Amit a házasság ideje alatt szerzünk, akár jövedelemként, akár más módon, majdnem mindig közössé válik. Ha viszont a különvagyont közösen költjük el – akár utazásra, akár a gázszámlára –, akkor az bizony nem követelhető vissza a másiktól, ha kenyértörésre kerül sor.
Személyes használatra szolgáló tárgyaink (például a ruháink) szigorúan a mi tulajdonunkat képezik, bárhogy is alakuljanak a dolgok. De ha berendezési tárgyainkról van szó, jobb, ha tudjuk, hogy fontos vízválasztó az ötödik házassági évforduló. Mert ha a házasok közösen eladják az egyikük régi tévéjét, és vesznek az árából egy másikat, az már a közös tulajdonuk lesz öt év házasság után.
Élettársi vagyonközösség
A vagyonközösség nem az esküvő pillanatában jön létre, hanem visszamenőlegesen, az összeköltözéstől kell számítani. De esküvő nélkül is létezik élettársi vagyonközösség, csak ott nem fele-fele arányban kell osztozkodni szakításkor, hanem aszerint, hogy ki, mennyit tett a vagyon megszerzése érdekében.
Általában ezt úgy szokták kiszámolni, hogy összehasonlítják a két fél jövedelmét, de a háztartási munkát is be kell számítani. Ha sehogy se lehet kikövetkeztetni ezt az arányt, akkor egyenlően kell megosztani a vagyont, mintha házasok lettek volna.
Házassági szerződés
Kétféle házassági vagyonjogi szerződés létezik, mindkettőt meg lehet kötni az esküvő előtt és utána is. Az egyiket közszerzeményi, a másikat pedig vagyonelkülönítési szerződésnek hívják. A vagyonelkülönítésnél azt mondják ki a felek, hogy ami az enyém, az az enyém, ami a tied, az pedig a tied, és a jövőben sem válik semmi közössé. Ez nemcsak az esetleges válást könnyíti meg, hanem védelmet is nyújt, például az egyik fél által felvett hiteltartozást nem lehet a másik féltől behajtani.
De nem elég ezt egy kockás papírra leírni, hanem közokiratba kell foglalni vagy ügyvéddel ellenjegyeztetni, utána pedig nyilvántartásba vetetni, különben nem sokra megyünk vele a bíróságon.
A másik vagyonjogi szerződés a közszerzeményi szerződés, amelynek megkötése egyáltalán nem a válásra való felkészülésről szól. Ez csak a házastársunk kockázatos ügyleteitől véd meg minket, viszont válás esetén marad a fele-fele osztozkodás.
Még nincs hozzászólás