Szeretlek. Miért nem érted?
Miért van az, hogy néhányan szavakban fejezik ki az érzéseiket, szívesen elmondják százszor is, hogy "szeretlek", "kellesz", "szükségem van rád"? Mások inkább érintésekkel, gyakori öleléssel fejezik ki érzéseiket, esetleg tettekkel, ajándékokkal bizonyítanak? Az eltérő szeretetnyelvek miatt gyakran félreértések alakulhatnak ki a párok között.
Dr. Gary Chapman amerikai párkapcsolati szakértő, író, házassági tanácsadó, lelkész 1992-ben írott könyvében öt szeretetnyelvet különböztetett meg, amelyek segítségével az emberek kifejezik és befogadják a szeretetet. Nézzük, melyek ezek.
Elismerő szavak
Azok, akik számára ez a fő szeretetnyelv, nagyra értékelik a dicséretet, az elismerést, és fontos számukra, hogy hallják: ’Szeretlek’, ’Fontos vagy nekem’ vagy ’Nagyon jól csináltad!’. A dicséret azonban nem mindenkinek fontos.
Az erős önbizalommal rendelkezők számára mások elismerése kisebb jelentőségű, ezért ők maguk sem dicsérnek gyakran. Nem hiszik, hogy a szavak, melyeket könnyű kimondani, valóban fontosak. Ők ezért nem is dicsérik gyakran sem a párjukat, sem a gyerekeiket. Ezért párjuk, akinek viszont nagyon fontosak a szavak, könnyen úgy érezheti, hogy őket nem becsüli, nem fogadja el, talán nem is szereti.
Minőségi idő
Egészen más nyelve a szeretetnek a minőségi idő. Vannak, akik számára a közösen eltöltött idő a legfontosabb. Nem feltétlenül a mennyisége, gyakorisága számít, hanem a minősége, a közös élmények, a figyelmes beszélgetések.
Ha a párjuk állandóan elfoglalt, vagy nem szentel nekik elegendő figyelmet, elhanyagoltnak érezhetik magukat. A gyerekpszichológusok azt mondják, hogy egy gyerek számára az jelenti a legtöbbet, ha a szülei csak vele vannak, csak rá figyelnek. Egy olyan családban, ahol ez az együtt töltött, igazán tartalmas időt mindig megkapja a gyerek, benne is kialakul a szeretetnek ez a nyelve, s ezt később párjától is elvárja.
Ajándékozás
Az ajándékok nem csupán tárgyak, hanem a szeretet kézzel fogható jelei is lehetnek. Nem az érték számít, hanem az, hogy az ajándék mögött ott van a törődés, az odafigyelés.
Az az ember, akinek az ajándékozás a legfőbb szeretetnyelve, egy születésnapon vagy karácsonykor, nem azt nézi, hogy az ajándék, amit kapott milyen értékű, hanem azt, hogy aki adta, mennyire ismeri őt, tudja e, hogy igazán minek örülne, és így vette meg az ajándékot. Azok, akik ezt a szeretetnyelvet beszélik, mély érzelmi jelentőséget tulajdonítanak a meglepetéseknek.
Szívességek
Sokak számára a szeretet tettekben mutatkozik meg. Nekik az a legfontosabb, ha a párjuk segít nekik, támogatja őket a mindennapokban. Egy elmosogatott edény, egy megjavított bútor, vagy egy elintézett ügy sokkal többet jelenthet számukra, mint a ’szeretlek’ szó.
Szívességnek tekinthető az is, ha egy hosszú, fárasztó nap után, amikor még takarítani kellene, vagy párjuk a soros, hogy levigye a kutyát, azt mondják, pihenj nyugodtan, majd én megcsinálom, leviszem, megsétáltatom.
Testi érintés
Az érintés, az ölelés sokak számára elengedhetetlen része a szeretet kifejezésének. Azok, akik ezt a nyelvet beszélik, akkor érzik igazán szeretve magukat, ha a párjuk gyakran megérinti őket, átöleli, vagy akár csak egy pillanatra megsimogatja a kezüket.
A fizikai érintés tehát lehet olyan bensőségesen személyes, mint a szex, de olyan finom is, mint az, ha a szerelmed a moziban vagy vacsorán válladra teszi a kezét. Mi ebben a bonyolult? Természetesen semmi, de ha párod nem tudja, hogy az érintés neked milyen fontos, esetleg nem él vele.
Miért alakulnak ki félreértések?
Ha egy kapcsolatban másként fejezi ki a szeretetét a nő és a férfi, s ezt nem tudják megbeszélni, akár szakítás is lehet ebből a félreértésből. Előfordulhat, hogy a férfi, aki tettekkel fejezi ki szeretetét, mindenben segít párjának, mosogat, tereget, kiveszi a nehéz kosarat a kezéből, nem érti, miért panaszkodik a párja arra, hogy sosem mondja ki, szeretlek. Közben a nő, aki az elismerő szavak szeretetnyelvét beszéli, úgy érezheti, hogy a kapcsolatukban nincs elég érzelmi megerősítés.
Ezek a különbségek gyakran gyermekkorból és családi mintákból erednek. A szocializáció során az, aki egy olyan családban nőtt fel, ahol a szeretetet inkább tettekkel fejezték ki, annak természetesebb lesz ugyanezt folytatni a saját kapcsolatában. Aki pedig szavakkal kapott sok megerősítést gyerekkorában, az ezt fogja elvárni a párjától is.
Hogyan lehet áthidalni a különbségeket?
Hogy a másik ember szeretetnyelvét megértsük, mondja Chapman, figyeljünk arra, hogy mi miatt panaszkodik a leggyakrabban, illetve mit kér leggyakrabban a párjától. Az elmélete szerint ugyanis az emberek természetes módon úgy nyújtanak szeretetet, ahogyan másoktól várják annak kifejezését.
A párok között jobb kommunikáció valósítható meg, amikor az egyik olyan szeretetnyelven tudja kifejezni a gondoskodását, amit a másik megért. A szeretetnyelvek megismerése és tudatos alkalmazása segíthet elkerülni a félreértéseket, és erősebbé teheti a párkapcsolatokat.
Először is fontos megfogalmazni, hogy milyen a saját szeretetnyelvünk. Ha ezt megtudjuk fogalmazni, már könnyen el is tudjuk magyarázni. Elmondhatjuk párunknak, hogy hiányoznak nekünk a kedves szavak, az érintések. Megkérdezhetjük tőle, hogy ő miből érezte leginkább gyerekkorában, hogy a szülei szeretik. Akkor, ha megölelték, vagy ha dicsérték, esetleg akkor, ha ajándékot kapott.
Ha kiderült, melyik az ő szeretetnyelve, akkor megpróbálhatunk ezen a nyelven beszélni. Sőt, megkérhetjük, hogy próbáljon ő is alkalmazkodni ahhoz, ami számunkra az elfogadást, a szeretve levést jelenti.
Más társas kapcsolatok nyelve
Chapman az eredeti koncepcióját későbbi könyveiben továbbfejlesztette, és adaptálta bizonyos társas kapcsolatokra, illetve helyzetekre. 1997-ben megírta az 5 szeretetnyelv – Gyerekekre hangolva című kötetét, melyben a szülők és a gyermekek viszonyáról ír.
2004-ben publikálta az 5 szeretetnyelv – Szólóban című kötetét, mely azoknak szól, akik nem párkapcsolatban élnek, de szeretnének egyedülállóként is teljes életét élni, szeretetet adni és kapni.
2011-ben megjelent dr. Paul White társszerzővel együttműködésben A munkahelyi elismerés 5 nyelve című könyv, melyben többek között azt a témát boncolgatja, hogyan alakítható ki a munkahelyen jobb teljesítményre ösztönző légkör.
Még nincs hozzászólás