Szeresd a békát!
A békát utálom. Szeretek minden állatot, tudom, hogy egyformán fölséges alkotásai a természetnek, de a békától iszonyatosan undorodom - írja Csáth Géza A béka című novellájában, és lássuk be, sokan osztják a véleményét.
Pedig a béka őrületes. Hogy szép-e, ez ízlés kérdése, de hogy lenyűgöző, az biztos. (Nézzük csak meg, mit rejteget a magyar nyelv a lenyűgöző szóban: olyasmi, ami látványával, jelenlétével nyűgöt jelent számodra.) Bizony, nyűg a béka, ha ott kuruttyol a szobában, az ágyadtól tíz centire, és szemével épp beméri az ugrástávolságot a párnádig.
7000-féle van, és mind ocsmány
A béka egy biológiai sokféleség: Világszerte több mint 7000 fajú béka létezik, és ezek a fajok rendkívül változatosak méretben, színben és viselkedésben. De minden béka tojásban kezdi, és ebihalként folytatja. Vagyis átmegy, sőt átúszik, majd átugrál a metamorfózison. Kis halacskából nagy dagadt puffancs válik belőle, és még az is lehet, hogy varangyos puffancs.
Szeret, hisz három szíve van
A békák háromszívű lények. Bár nem mindegyik faj ugyanazt a szívrendszert használja, általában a békák rendelkeznek három fő típusú szívvel: két előszívó és egy utószívó rendszerrel. Erre azért van szükség, hogy mindkét létformájukban (szárazföldi és vízi) remekeljenek. A légzésük is különleges, bőrük oxigénfelvételre is alkalmas, különösen a vízben élő fajoknál. Vagyis a bőrükön keresztül is tudnak lélegezni.
Béka, hopp!
A békák híresek ugróképességükről. A hátsó lábuk hosszú és izmos, ami lehetővé teszi számukra, hogy hatalmas távolságokat ugorjanak, akár tízszeresét a testhosszuknak. Sok békafaj rendelkezik a bőrükön mérgező vegyületekkel, amelyeket a ragadozók elriasztására vagy megfélemlítésére használnak. Például a trópusi nyálkásbékák rendkívül mérgezőek lehetnek.
A hangjuk is rettenetes, de azt nem elriasztásra használják, hanem udvarlásra. A hím békák párzás idején idegtépően kuruttyolnak, a hangokat a torokzsákjaikon keresztül hozzák létre, melyek a hangtrillákat erősítik és továbbítják.
Egy nagyon menő béka
Íme egy igaz történet egy békáról, amely bemutatja a természet csodálatos erejét és a kis béka nagyságát.
A 20. század második felében jelentős felfedezés történt az Amazonas esőerdeiben, amely ma is befolyásolja a modern orvostudományt. Egy biológus, dr. John Daly, az 1970-es években az esőerdők élőlényeit tanulmányozta, amikor találkozott egy különleges békafajjal, a Dendrobates tinctoriusszal, más néven a lajhárbékával. Ezek a békák élénk színeikkel figyelmeztetik ragadozóikat mérgező mivoltukra.
A helyi bennszülöttek már régóta tudták, hogy ezek a békák veszélyesek, és használták is mérgüket vadászfegyvereikhez. Dr. Daly és csapata elkezdték vizsgálni a békák mérgét, és felfedeztek egy különleges vegyületet, a batrachotoxint. Ez a vegyület egy rendkívül erős neurotoxin, amely az idegrendszerre hat.
Mi mindenre jó egy méreg?
Bár a batrachotoxin önmagában halálos, a tudósok elkezdték tanulmányozni, hogyan lehetne ezt a vegyületet orvosi célokra felhasználni. Felfedezték, hogy a vegyületnek van egy olyan tulajdonsága, amely hasznos lehet a szívritmuszavarok kezelésében.
További kutatások révén számos új vegyületet fejlesztettek ki, amelyek közvetlenül a békák mérgéből származnak, és hatékonyan alkalmazhatók különböző betegségek kezelésében.
Mentsük meg a békákat!
Az amazóniai esőerdők pusztulása veszélybe sodorta ezeket a békákat és más hasonló fajokat. A kutatók és természetvédők közös erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy megóvják a különleges állatokat és élőhelyeiket. Az esőerdők megőrzése nemcsak a biodiverzitás szempontjából fontos, hanem az emberi egészség szempontjából is, hiszen a természetben található vegyületek még mindig számos gyógyászati lehetőséget rejtenek magukban.
Ez a történet jól mutatja, hogy a természet milyen csodálatos forrásokat kínál számunkra, és hogy milyen fontos a biológiai sokféleség megőrzése. Egy apró béka, amely elsőre jelentéktelennek tűnhet, végül hatalmas hatással lehet az emberi életre és az orvostudomány fejlődésére. Dr. John Daly és csapatának felfedezése ma is emlékeztet arra, hogy mennyire fontosak ezek a kis lények, és hogy mekkora potenciál rejlik a természetben.
Kutykurutty
A béka sok esetben a hangjával, brekegésével az időjárásra utal. A legtöbb béka, például az erdei béka vagy a szöcske, tavasszal és nyáron aktívabbá válik, és hangoskodni kezd a vízparton. Ez a viselkedés a párosodási időszakra utal, ami általában a melegebb időjáráshoz kapcsolódik.
Néhány hiedelem szerint a béka viselkedése előre jelezheti az időjárás változását. Például, ha a béka hangosan kvartyog, az esőt jelöl. Más esetekben a béka viselkedése a levegő hőmérsékletével és más környezeti tényezőkkel változik, ami segíthet abban, hogy megjósolják az időjárást.
Még nincs hozzászólás