Szent Márton szülőföldjének kincseiből
A mai napig vitáznak a történészek arról, vajon a mai Pannonhalma, vagy a néhai Savaria, azaz Szombathely büszkélkedhet azzal, hogy ott született 1700 esztendővel ezelőtt a római katonából lett tours-i püspök, akit Szent Márton néven jegyeztek be a katolikus egyház hivatalos szentjei közé. Abban viszont egyetértenek, hogy az áldozatos segítőkészségéről ismert szent megérdemli, hogy a két város két múzeuma páratlan kettős kiállítással emlékezzen meg róla.
„Megkeresztelkedése előtt három évet töltött a hadseregben, de mentes volt azon bűnöktől, amelyek a katonaságnál szolgáló emberekre jellemzőek. Igen jóindulatú volt társaival szemben: csodálatra méltó szeretet, valamint emberi mértéket felülmúló türelem és alázatosság jellemezte” – írja Sulpicius Severus, Szent Márton tanítványa és életrajzírója.
Ebben az időszakban történt az a nevezetes esemény is, amely számos, Szent Mártont megörökítő alkotáson látható: „Egy szokottnál jóval keményebb tél közepén, midőn a hidegtől sokan megfagytak, és Mártonnak már semmije sem volt a fegyverén és egyszerű katonai köpenyén kívül, Ambianum város kapujánál egy ruhátlan koldussal találkozott.
A szerencsétlen ember könyörgött az arra járókhoz, hogy szánják meg, de mindnyájan elmentek mellette. Ekkor az Istennel eltelt férfiú megértette, hogy az Úr neki hagyta meg azt, akin senki sem könyörült. A rajta lévő köpenyen kívül nem volt egyebe, mert már mindenét elajándékozta. Fogta tehát az oldalán hordott kardját, és középen elvágta vele köpenyét, az egyik részét odaadta a koldusnak, a maradékot pedig magára terítette.”
A szombathelyi ISEUM Savariense Régészeti Műhely és Tárház kiállítása személetes képet fest arról, milyen lehetett az élet a néhai Római Birodalom e fontos településén Szent Márton idejében. Savaria nagy jelentőségű központ volt, hiszen több kereskedelmi útvonal csomópontjában helyezkedett el.
Hihetetlenül sokszínű vallási és kulturális élet jellemezte. Erről tanúskodnak a római istenek tiszteletére utaló tárgyak, épületek éppúgy, mint a keleti Ízisz-kultusz maradványai és a korai kereszténységre utaló leletek.
A Pannonhalmi Apátsági Múzeum falai között a keresztény szerzetes és püspök kora, valamint az azt követő századok elevenednek meg. Nyilvánvalóvá válik, hogy a Nyugat-Római Birodalom bukása után sem néptelenedett el az egykori provincia, s a tárgyak tanúsága szerint évszázadokon át keveredtek egymással a népvándorlás kori kultúrák és a római kor fejlett hagyományai.
Pannonhalmán a számos híres régészeti leletet és aranytárgyat, köztük a Nagyszentmiklósi kincs egy darabját is felvonultató gyűjteményben a nagyközönség most először tekintheti meg tematikusan összefoglalva a korszak nemzetközi jelentőségű kulturális és művészeti értékeit.
Szent Márton és Pannónia
ISEUM Savariense Régészeti Műhely és Tárház, Szombathely
2016. június 3 – november 30.
Pannonhalmi Apátsági Múzeum, Pannonhalma
2016. június 3 – szeptember 30.
szentmarton-pannonia.hu
Még nincs hozzászólás