Személyes márkánk ereje
Nem csak a szóvivői hivatásnál, sok más munkakörben is fontos, hogy el tudjuk adni magunkat. Ehhez pedig jó fellépésre van szükség. Szerencsére ez is fejleszthető.
Nem mindenkinek könnyű pozicionálnia magát, eltart egy darabig, amíg annyi szakmai tapasztalatot gyűjtünk, hogy tudatosan vállalni merjük a véleményünket, az ízlésünket, a tudásunkat – saját magunkat.
Jó hír, hogy ez a folyamat felgyorsítható, különösen, ha felszerelkezünk az énmárkaépítés tudományos eredményeivel, és elfogadjuk, hogy a karrierünk sokszor jobban hasonlít egy útvesztőhöz vagy egy sakktáblához. Ezt tanácsolja nekünk László Móni personalbranding-szakértő.
„Nem arról van szó, hogy most kitalálom az énmárkámat, és egy hónap múlva fantasztikus leszek, hanem szép lassú építkezésbe kell kezdeni, ami stabil alapot adhat, egyfajta tudatosságot, amire bármilyen változás esetén támaszkodhatunk.”
A szakember szerint a gyakorlatban a személyes és a szakmai én között nincs éles választóvonal, éppen ezért akkor lesz ereje a személyes márkánknak, ha hitelesek, önazonosak tudunk maradni, és képesek vagyunk saját magunk sikerdefinícióját megalkotni.
Napoleon Hill: Gondolkozz és gazdagodj!
1937-ben jelent meg a később több mint 30 millió példányban elkelt kötet, ami először írta le a személyes márkázás folyamatát.
Al Ries és Jack Trout: Pozicionálás. Harc a vevők fejében elfoglalt helyért
A szerzők, akik az Egyesült Államok talán legismertebb marketingszakemberei, 1997-ben elsőként alkották meg a pozicionálás fogalmát. Egy fejezet erejéig foglalkoznak az énmárkaépítéssel, a saját védjegy megteremtésének folyamatával.
Tom Peters: The Brand Called You
A cikk 1997-ben a Fast Company magazinban jelent meg, olvasható az interneten is. Az írás máig hivatkozási pont az énmárkaépítéssel foglalkozó marketingszakemberek számára.
Amy Cuddy: Power Posing
A szociálpszichológus 2012-es TED-előadásában az erőfölényt sugárzó testtartás kommunikációs hatásairól beszél. Meggyőződése, hogy bizonyos testtartások tudatos felvétele nemcsak kifelé hat, hanem belsőleg is megerősít.
Chris Anderson: TED's Secret to Great Public Speaking
A TED-előadások alapítója, kurátora pár hete tartott előadást a sikeres nyilvános beszéd ismérveiről. Bevallottan Amy Cuddy előadásának inspirációjára állította össze a saját receptjét, amely hozzáférhető az interneten.
László Móni: Lehetsz kivételes - Az énmárkaépítés alapjai
A könyv a személyes erősségek, sikerek, értékek meghatározásához és hiteles megjelenítéséhez nyújt szempontokat. Jól strukturált lépésekben írja le az énmárkaépítés folyamatát, esettanulmányokkal, interjúkkal kiegészítve.
Összetett folyamat az egyénre szabott karriercél kitűzése, a sikerdefiníciók ráadásul változhatnak is az életkor vagy az élethelyzetek alakulásával.
Az ördög persze a részletekben rejlik, mint például az online kommunikációnkban, a kapcsolati hálónkban, a megjelenésünkben, az öltözködésünkben, de még a szemüvegválasztásunkban is megjelenhet. A lényeg az, hogy következetesen megmutassuk magunkat, láthatóvá tegyük a megszerzett tudásunkat és teljesítményünket.
Éppen ezért nincs általános recept arra, hogy kiből válhat például sikeres közszereplő vagy szóvivő. A jó fellépés, a magabiztos megjelenés és kisugárzás fejleszthető, például beszédtechnikával, médiatréninggel vagy a tudatos testtartás begyakorlásával, amit egyes szakemberek, például Amy Cuddy szociálpszichológus szerint színlelni is érdemes, mert előbb-utóbb az is meghozza az eredményét.
Chris Anderson népszerű TED-előadásában néhány lépésben határozza meg, hogy mire érdemes odafigyelni egy előadás vagy prezentáció összeállításakor. Olyan egyszerű üzenetet, ideát javasol választani, ami nem csak az előadónak fontos, és amit példákkal szemléltetve, metaforák és provokatív kérdések alkalmazásával kontextusba lehet helyezni. A cél a hallgatóság bevonása, inspirálása, méghozzá a közjó szolgálatában.
László Móni szerint az egyik leggyakoribb tévhit az énmárkaépítéssel kapcsolatban az, hogy elég egy jó honlapot, blogot vagy projektet készíteni. A hangsúlyt kifejezetten a folyamat-jellegre teszi.
„A másik leggyakoribb tévhit, hogy ez valamiféle önfényező nyomulás, ami pótolja a tudást és a teljesítményt, pedig ezekre építünk, ezeket tesszük láthatóvá” – fűzi hozzá, és felhívja a figyelmet a kockázatvállalás képességére is:
„Amikor kockázatvállalásról van szó, rögtön nagy dolgokra gondolunk, pedig a kockázatok sokszor apró lépések. Például ott a lehetőség, hogy elmondjuk a véleményünket egy szakmai kérdésben, de megtesszük-e vajon? Vagy elvállalunk-e egy előadást? Megírunk-e egy cikket, egy publikációt? Ezek az apró lépések azok, amelyek közelebb visznek a céljainkhoz.”
Még nincs hozzászólás