Százféle tünetünk egyetlen oka
Súlygyarapodás, fáradtság, bőrproblémák, hangulati ingadozások, emésztési panaszok, álmatlanság, rossz közérzet. Lehet, hogy csak a téli vitaminhiány, a lehangoló, rövid, szürke nappalok okozzák. De lehet hormonális egyensúlyhiány is.
Ez akkor fordul elő, amikor a hormonok mennyisége a véráramban túl magas vagy túl alacsony.
Tulajdonképpen mik azok a hormonok?
A hormonok kémiai anyagok, amelyeket a szervezetünk mirigyei termelnek, és amelyek alapvető szerepet játszanak testünk működésének szabályozásában. Mirigyeink olyan fontos hormonokat termelnek, mint az inzulin, az ösztrogén, a tesztoszteron, a pajzsmirigyhormonok vagy a kortizol.
Ezek a kémiai anyagok szabályozzák az anyagcserét, az energiafelhasználást, a növekedést és a fejlődést, a hangulatot, az alvást, a szexuális működést, valamint a stresszreakciókat. Például az inzulin segíti a vércukorszint szabályozását, a pajzsmirigyhormonok az anyagcserét és az energiafelhasználást, az ösztrogén és a tesztoszteron a nemi fejlődést, míg a kortizol a stresszre adott választ irányítja.
A hormonok szintje életünk során, valamint szervezetünk igényei szerint változik. Egyensúlyuk fontos az egészség fenntartásához, és bármilyen eltérés vagy egyensúlyhiány problémákat okozhat. Ha egy hormonból túl sok vagy túl kevés termelődik, az különféle betegségeket okozhat.
Miért borul fel az egyensúlyuk?
A hormonális egyensúlyhiánynak sokféle oka lehet. Az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a túlzott alkoholfogyasztás és a dohányzás, a krónikus stressz, amikor a szervezet túl sok kortizolt termel. Az alváshiány és a rossz minőségű alvás is, mivel az éjszakai pihenés során a szervezet számos létfontosságú hormont termel és szabályoz. Alvás közben termeli a test a növekedési hormont, szabályozza a pajzsmirigyhormonokat is.
A stresszhormon, a kortizol termelése is szorosan összefügg az alvás minőségével és mennyiségével. A kortizol szintje a nap folyamán változik, reggel a legmagasabb, este pedig a legalacsonyabb. Ha az alvás nem megfelelő, ez a ciklus felborul, és tartósan magas kortizolszint alakulhat ki, ami súlygyarapodást, magas vérnyomást és az immunrendszer gyengülését okozza.
Az alvás az éhségérzetet és a jóllakottságot szabályozó hormonok, a ghrelin és a leptin működésére is hatással van. A ghrelin serkenti az étvágyat, míg a leptin azt jelzi az agynak, hogy a szervezet jóllakott. Ha valaki nem alszik eleget, a ghrelinszintje megemelkedik, míg a leptinszintje csökken, ami fokozott éhségérzethez és túlevéshez vezethet. Az alvás segít fenntartani a normál inzulinérzékenységet, amely elengedhetetlen a vércukorszint szabályozásához.
Az alvás a nemi hormonok, például az ösztrogén, a progeszteron és a tesztoszteron termelésére is közvetlen hatással van. Ezek a hormonok nem csak a szexuális vágyat, de a hangulatot is szabályozzák. Az alvás során termelődő melatonin szintén fontos szerepet játszik az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásában. Ez a hormon este, a sötétben termelődik. A melatonin nemcsak az alvás minőségét befolyásolja, hanem antioxidáns tulajdonságokkal is rendelkezik, amelyek segítenek a sejtek védelmében és a hormonháztartás támogatásában.
Az egyensúly felborulásának tünetei
Az inzulinnal kapcsolatos problémák gyakori pisilési ingert, állandó szomjúságot, fáradtságot, homályos látást és lassú sebgyógyulást okozhatnak, mivel ez a hormon felelős a vércukorszint szabályozásáért. Amikor az inzulin hatékonysága csökken, vagy nem termelődik megfelelő mennyiségben, inzulinrezisztencia vagy cukorbetegség alakulhat ki.
A súlygyarapodás, fáradtság, hidegérzet, száraz bőr, hajhullás és székrekedés hátterében gyakran a pajzsmirigyhormonok alacsony szintje áll. A hipotireózis, azaz a pajzsmirigy alulműködése lelassítja az anyagcserét. Ezzel szemben a fogyás, szapora szívverés, izzadás, idegesség, alvászavarok és remegés a pajzsmirigy túlműködésére, hipertireózisra utal.
A súlygyarapodás, különösen hasi területen, a magas vérnyomás, az alvászavarok, szorongás és gyengült immunrendszer gyakran a magas kortizolszint következménye. Amikor a kortizol szintje alacsony, például a mellékvesekéreg kimerülése esetén, fáradtság, alacsony vérnyomás, gyengeség jelentkezhet.
Menstruációs zavarok, hangulati ingadozások, hőhullámok, alvászavarok és csökkent szexuális vágy esetén a nemi hormonok, mint az ösztrogén és a progeszteron egyensúlyhiánya állhat a háttérben. Az ösztrogéndominancia, amikor az ösztrogén aránya túl magas a progeszteronhoz képest, premenstruációs szindrómát, endometriózist és súlygyarapodást is okozhat. Férfiaknál a csökkent izomerő, fáradtság, alacsony libidó és erekciós problémák gyakran a tesztoszteron alacsony szintjének köszönhetők.
Az alvászavarok, álmatlanság és a cirkadián ritmus felborulása a melatonin, az alvást szabályozó hormon hiányával hozható összefüggésbe.
Gyermekkorban a növekedési zavarok, felnőtteknél pedig csökkent izomtömeg, fáradtság, csökkent csontsűrűség és megnövekedett testzsírarány lehet a növekedési hormon hiányának következménye. Ezt a hormont az agyalapi mirigy termeli, és kulcsszerepet játszik a szervezet fejlődésében.
És a megoldás?
A hormonális egyensúlyhiány gyakori probléma, sokféle életmódbeli és egészségügyi tényező következménye lehet. Az egészséges életmód, a megfelelő táplálkozás, a rendszeres mozgás, valamint a stresszkezelés mind hozzájárulhatnak a hormonális egyensúly helyreállításához és fenntartásához. Ha azonban úgy érezzük, hogy hormonális problémáink vannak, ne habozzunk orvoshoz fordulni, hiszen a megfelelő kezelés segíthet visszanyerni az egyensúlyt, és javítani az életminőségünket.
A diagnózis általában orvosi konzultációval kezdődik, ahol az orvos részletesen kikérdez a tüneteinkről. Ezt követően laborvizsgálatokra kerülhet sor, amelyek meghatározzák a különböző hormonok szintjét a vérben. Néha képalkotó vizsgálatokra, például ultrahangra vagy MRI i-re is szükséges lehet a pontos diagnózis felállításához. A kezelés az egyensúlyhiány okától függ.
Még nincs hozzászólás