Csupa szőr és szeretet
A terápiás állatok segíthetnek a depresszió, szorongás, traumák vagy krónikus betegségek kezelésében, javíthatják a szociális készségeket, és csökkenthetik a magány érzését. Nem véletlen, hogy kórházakban, iskolákban, idősek otthonában, vagy éppen poszttraumás stressz szindrómától szenvedő veteránok mellett is gyakran találkozunk velük.
De nem minden állat alkalmas terápiás célokra, még akkor sem, ha kedves, szelíd és nem bánt. A terápiás állatok kiválasztása és képzése szigorú szempontok szerint történik. Nemcsak az számít, hogy egy állat barátságos és türelmes legyen, hanem az is, hogy képes legyen nyugodtan reagálni különféle, sokszor váratlan helyzetekben – például hangos zajra, hirtelen mozdulatokra vagy szokatlan érintésekre.
Emellett fontos, hogy az állat szeresse az emberek közelségét, élvezze a figyelmet, és ne váljon stresszessé a terápiás helyzetekben. Az igazi terápiás állat nemcsak passzívan viseli a kontaktust, hanem aktívan képes kapcsolódni, jelenlétével megnyugtatni, motiválni és örömet adni.
Bailey, a labrador
Egy New York-i kórházban dolgozó terápiás kutya, Bailey, hosszú éveken keresztül segítette a rákbetegeket. Egy konkrét esetben egy 12 éves lány, aki kemoterápián esett át, minden reggel rettegéssel indult a kezelőhelyiségbe. Amikor azonban Bailey belépett a szobába, a lány arca felderült.
A kutya nemcsak hogy játékos energiával töltötte fel a teret, de a jelenléte annyira csökkentette a lány szorongását, hogy az orvosok szerint a kezelések is könnyebben mentek, és a lány mentálisan is erősebbnek érezte magát.
Luna, a lovacska
Egy idősotthon lakói között élő Luna a mindennapok egyik csodája. A lakók gyakran nehezen mozognak, sokan magányosak és depressziósak. Luna azonban nemcsak sétál a folyosókon, hanem képes gyógyítani. Egy 82 éves férfi, aki éveken keresztül beszélni sem akart senkivel, Luna láttán először mosolygott, majd elkezdett társalogni, az emlékeiről mesélni. Ez a kis ló rendszeresen hozott ki embereket a bezárkózott állapotukból, és növelte az önbizalmukat.
Medve, aki macska
Persze, nemcsak kutyák és lovak alkalmasak terápiás feladatokra. Medve, egy kifejezetten nyugodt és barátságos macska, egy pszichiátriai intézményben segít a fiataloknak kezelni az érzelmeiket. A terápiás foglalkozások során a fiatalok megtanulják, hogy a finom simogatás, a türelem és a jelenlét segíthet kifejezni érzéseiket, miközben az állat feltétel nélküli szeretetet ad. Az egyik fiatal lány így fogalmazott: „Medve előtt nincs hazugság. Csak én vagyok, ahogy vagyok, és ez elég.”
Zizi, a golden retriever
Zizi évek óta jár egy debreceni általános iskolába, ahol sajátos nevelési igényű gyerekeket segít. A gyerekek sokszor nehezen fejezik ki magukat, vagy nem tudnak koncentrálni, de amikor Zizi jelen van, a légkör teljesen megváltozik. Egy kisfiú, aki szinte soha nem szólalt meg az órán, Zizinek kezdett először hangosan olvasni. Az állat iránt érzett szeretet és bizalom segített átlépni a gátlásait.
Csillag, a terápiás ló
A lovasterápia Magyarországon is egyre elterjedtebb, főleg mozgássérült gyerekek körében. Csillag, a türelmes és különlegesen nyugodt ló, sok kisgyermeknek segített már a mozgásfejlődésben. Egy kislány, aki születési rendellenességgel jött a világra, évekig kerekesszékben ült. Amikor először ülhetett Csillag hátára, a szülei sírva nézték, ahogy a ló mozgása segítette a lány izmait dolgozni. Néhány év kitartó terápiának köszönhetően a kislány mankóval már képes járni, amit az orvosok eleinte nem tartottak lehetségesnek.
Bodza cica
Bodza, a fekete-fehér házimacska, a főváros egyik idősek otthonában él. A lakók szinte mindennap keresik a társaságát, mert Bodza képes ’odabújni’ azokhoz, akik éppen rosszabb napot élnek meg. Egy idős néni, aki Alzheimer-kórral küzd, sokszor nem ismeri fel a körülötte élőket, de Bodza jelenlétében megnyugszik, és gyakran régi dalokat dúdol. Az ápolók szerint Bodza nemcsak örömöt hoz, hanem stabilizálja is a lakók hangulatát.
A képzés
2006-ban alakult meg a Magyar Terápiás és Segítőkutyás Szövetség, mely összefogja az állatterápiával foglalkozó civil kezdeményezéseket. Ennek köszönhetően hivatalosan is bevihetők a vizsgázott segítőkutyák a közművelődési, oktatási, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, rehabilitációs intézményekbe.
Az állatterápia két módszerét különböztetjük meg: az állatasszisztált aktivitást, illetve az állatasszisztált terápiát. Az állatasszisztált aktivitás során nem feltétlenül szükséges a szakemberek közreműködése. Az állatok, többnyire kutyák segítségével végzett terápia célja a foglalkozásban részt vevők életminőségének, életkedvének, hangulatának javítása, a fizikai és szellemi aktivitásuk növelése.
Az állatasszisztált terápia azonban szakmai protokoll alapján, szakemberek közreműködésével történik. Célja a páciensek fizikai, érzelmi, szociális, kognitív funkcióinak javítása valamely, bizonyos kritériumokat teljesítő állat segítségével. A beteg a terápiás csapat segítségével alakít ki kapcsolatot az állattal (ez lehet simogatás, etetés, sétáltatás), s az ennek hatására megváltozó állapotát kontrollcsoportokhoz, vagy saját, a terápia megkezdése előtti állapotához viszonyítva értékelik.
(Forrás: egeszsegvonal.gov.hu)
Még nincs hozzászólás