Stresszhelyzetben megszűnhet az ésszerű gondolkodás
Hibaforrásaink egyik eredője a stressz. Amerikai kutatók végeztek egy kísérletet, amiben azt vizsgálták, ki, hogyan teljesít, ha szorongást keltő helyzetbe kerül.
A vizsgálati alanyokat megbízták egy feladattal, majd néhányat közülük olyan helyzetbe hoztak, hogy mindenki rájuk figyelt, és kritizálta őket. Ebben a stresszhelyzetben azok teljesítettek jól, akik kihívásként fogták fel a feladatot. Azok, akik fenyegetettségnek vagy vészhelyzetnek érezték, sokkal rosszabbul dolgoztak. De vajon miért szerepelt jobban az, aki kihívásként kezelte a feladatot, mint aki megpróbáltatásnak vélte? – teszi fel a kérdést a vizsgálatot felidéző Elmedoktor blog.
A válaszból az derül ki, hogy a stressznek két fajtája van: a jó stressz, vagy eustressz inkább inspirál, és jobb teljesítményre sarkall. Gondoljunk csak arra, amikor egy randin egy szerelmes ember sokkal viccesebbnek és megnyerőbbnek mutatkozik, mint a való életben. Ez a stressz mozgósítja az energiaraktárakat, azaz mobilizál.
Míg a rossz stressz, vagy distressz hatására az ember még azt sem tudja elvégezni, amire egyébként simán képes lenne. Ilyen lehet egy vizsgahelyzet vagy egy nyilvános szereplés, ahol leblokkolunk, és semmi sem jut eszünkbe. Ez a fajta stressz megbénít, debilizál. Az ilyen helyzetek egyik legrosszabb tünete a döntésképtelenség. A helyzet átélése után sokan panaszolják, hogy teljesen összezavarodtak, csak kapkodtak, nem tudták, mihez nyúljanak először, és képtelenek voltak racionálisan gondolkozni.
Ezt a megfigyelést 2010-ben a Colorado Egyetem munkatársai tudományosan is alátámasztották. Arra kértek embereket, hogy egy-egy főnévhez társítsanak igét. Ha nyugalomban végezték a feladatot, mindenki szinte azonnal rávágta a jó megoldást. Ám ha stresszes körülmények közt ismételtették meg velük mindezt, már sokkal többet hezitáltak a jó válaszokon. Ha a kísérletek előtt nyugtatót adtak a vizsgálati alanyoknak, ismét korrektül oldották meg a feladatokat.
A fenti kísérletet megpróbálták modellezni egy számítógépes programmal. A vizsgálatok eredményeként arra jutottak, hogy amikor az agy bal oldali homloklebenyében a gátló folyamatok érvényesülnek, akkor az ember racionális, megalapozott, egyértelmű döntéseket hoz. Ha viszont nő a szorongás, akkor csökken a gátlás az agyban, és ezzel párhuzamosan döntésképtelenség alakul ki.
Legyünk tudatában annak, hogy stresszes helyzetben megszűnhet az ésszerű gondolkodás, holott igazán nagy szükség van rá. Viszont kellő gyakorlással képesek vagyunk felkészülni a mindennapos stresszre, s ennek birtokában már sokkal kevesebbet fogunk hibázni.
Még nincs hozzászólás