Sport és társadalom
Szociológiája
A sport általában leképezi az aktuális társadalmi és gazdaságpolitikai helyzetet. Sokan úgy vélik, a sport kitörési pont lehet a szegénységből, ám ezt az egyedi sikereken kívül, általánosságban egy kutatás sem igazolja.
Ellenkezőleg: az anyagilag jobban álló fiataloknak több esélyük van élsportolóvá válni. Az élsportokat a 21. században az üzleti szféra befolyásolja, ráadásul a tömeg- vagy a szabadidősport rovására, azaz a költségvetés az utóbbi felelősségét általában áthárítja a társadalomra. A profi sportból vállalkozás lett, mérőeszköze a pénz – mutatja a sportolók piaci adásvétele.
Politika és nemzettudat
Magyarország sportpolitikáját egyértelműen az állami szféra túlsúlya jellemzi. Erről szól többek között Dr. Dóczi Tamásnak, a Semmelweis Egyetem adjunktusának doktori értekezése. „A sport intézményes örökségét az állami sportpolitika azzal is gondozza, hogy megbecsüli, kitünteti a sikeres sportolókat, ünnepséget szervez az olimpikonok hazatérése, illetve egy-egy nagy siker évfordulója alkalmából.
Az élsport hosszú évtizedek óta nemzeti jelkép, és a nemzettudat fontos forrásának ismeri el minden sportpolitikai útkeresés.” Dóczi szerint az élsport azért is válhatott a nemzettudat ilyen fontos forrásává, „mert a szocialista időszakban ez volt az egyetlen olyan nyilvános színtér, ahol a nemzeti jelképeket büntetlenül lehetett használni, és ahol a nemzeti hovatartozást következmény nélkül lehetett nyíltan kifejezni.”
Az első rituális sportábrázolásokat harmincezer éve rajzolták afrikai és ázsiai barlangok falára íjászatról, vadászatról, úszásról. A sport valószínűleg egyidős az emberiséggel. A sumér Gilgames-eposzban Enkidu birkózással kívánja legyőzni a zsarnok királyt, Gilgamest. Az ókori Kínában elsősorban a harci sportokat kedvelték, amíg Egyiptom királysírjaiban a fennmaradt ábrázolások horgászatot, úszást, gerelyhajítást, ugrást, birkózást és kocsiversenyeket ábrázolnak. Az időszámításunk előtti 3. évezredben a görögök szintén birkóztak, majd lassanként kialakultak a küzdősportok, az athlonok, végül pedig az olimpiai játékok.
Az 1989-es rendszerváltás után a sport társadalmi funkciói megváltoztak. A nemzeti érzések kifejezésére immár más fórumokon is lehetőség nyílt, ugyanakkor a politika az élsportban felfedezte a nemzeti büszkeség egyik fontos forrását.
Szabadidősportok
A lakosság rossz sportolási mutatói, illetve a kisebb létesítmények hiánya nem ismeretlen a szakemberek előtt, de minden jel arra mutat, hogy a szabadidősportot, a diáksportot és az egyetemi, főiskolai sportot elsősorban az élsport tömegbázisának tekintik. A gondolkodási sémák kiindulópontja egyértelműen az élsport, minden más terület e köré, illetve ez alá szerveződik.
A politikai döntéshozók nem vállalják azt a kockázatot, hogy az élsport eredményességét feláldozzák a lakosság sportjának, s ezen keresztül az egészségének oltárán.
2015. március 26. 20:17:21
Azért lenne pár kérdésem, hozzáfűznivalóm... Hogy honnan van a bringája? Hogy mit akar az idei évben? Mit gondol, ott lehet Rióban? Milyen sportágban? Nem hiszem, hogy válaszolna bárki is, a többi kérdésemet megtartom, s hozzáfűznivalómmal is hallgatok.