Spóroljunk az energián, tényleg sok múlik rajta!
Kevés olyan család van ma Magyarországon, de talán Európában sincs sok, amelyikben ne központi beszédtéma lenne az energiaárak drasztikus emelkedése. Sok oka van annak, hogy miért is drágul ilyen nagy mértékben az energia, s hogy miért van belőle egyre kevesebb.
A problémán nem tudunk változtatni, a miértekre nem tudunk válaszolni, azonban nem kell tétlenül néznünk, ahogyan a nehezen megkeresett pénzünk folyik ki a kezünk közül. Egyet tehetünk: spórolunk. Na jó, de hogyan. Utánajártunk.
A víz a legfontosabb
Sok mindenből kell kevesebbet fogyasztanunk, ha csökkenteni szeretnénk a havi rezsinket. Legelsőként a vízből. Spórolnunk kell, nem csak azért, mert drága, hanem azért is, mert elfogy. S ez bizony nem vicc. A klímaváltozás miatt a folyók, tavak kiszáradhatnak. Idén nyáron már tapasztalhattuk, hogy ez bizony sok helyen megtörtént. A fővárosi agglomerációban sokszor napokig csak lajtoskocsival tudták az ivóvízellátást biztosítani.
A víz a legfontosabb éltetőnk. Víz nélkül nincs termés a földeken, nincs kenyerünk, olajunk, sem zöldségünk, sem gyümölcsünk. Víz nélkül nem tudunk mosni, mosogatni, főzni, mosdani. S legfőképpen, ha nincs víz, nincs mit innunk. A vizet nem pazarolhatjuk többé. Ahhoz, hogy ezt belássuk, érdemes néhány számot ismerni.
Ha mosakodáshoz teleengedjük a kádat, 220 liter vizet fogyasztunk. Ha zuhanyozunk, ez a mennyiség 40 literre csökken. Ha még szappanozáshoz is elzárjuk a csapot, még ezt is 50 százalékkal csökkenthettük. A nálunk gazdagabb országokban, például Ausztriában már évekkel ezelőtt is divat volt különösen az uszodákban, hogy a zuhany időnként eláll.
Eleinte bosszantó is lehet a dolog, azonban hamar belátjuk, hogy ez nem helytelen eljárás. Már nálunk is kaphatók csapra szerelhető víztakarékos adagolók, úgynevezett perlátok, amelyek úgy képesek csökkenteni akár 60 százalékkal is az elfolyó vizet, hogy közben nem érezzük, hogy nem jön víz a csapból.
Mi a helyzet a mosogatással? Mindenki folyóvíz alatt szeret mosogatni. Nekem is kellemetlen emlékem, amikor kisgyerekkoromban az asszonyok vájdlingban mosogattak. Nem volt túl gusztusos. Van azonban a mosogatásnak is jóval takarékosabb módja. S ez nem más, mint a mosogatógép. Igaz, hogy ez nem éppen olcsó, de ha van rá pénzünk, megéri.
Mondjuk 12 teríték elmosogatásakor, ha ez folyóvízzel történik 150 liter vízre van szükség. Mindez mosogatógépben a tizede 10-15 liter. Ha fogmosás közben hagyjuk folyni a csapot 20 litert hagyunk elfolyni, pedig csak annyit kellene tennünk, hogy addig, amíg a fogainkat pucoljuk, elzárjuk a csapot.
S akkor még nem is beszéltünk a csepegő csapokról, és arról, hogy milyen indokolatlan, hogy például a vécét ivóvízzel öblítjük, miközben erre már vannak okos megoldások. Persze ez is sok pénzbe kerül.
Mi lesz velünk víz nélkül?
Ha úgy érzed, hogy téged nem érint semmilyen vízkorlátozás, mert saját kutad van, vagy olyan nagyvárosban élsz, ahol a vízkorlátozásról még nem esett szó, néhány dolgot tudnod kell. Világszerte közel 450 millió gyerek él olyan térségekben, amelyekben nehéz vagy nagyon nehéz a kellő mennyiségű tiszta ivóvíz biztosítása. Sokuk számára alapvető ivóvízszükségleteik kielégítése is súlyos, már-már megoldhatatlan problémát jelent. Emiatt olyan különösen veszélyes járványok, mint a kolera és a tífusz kirobbanása várható.
A vízhiány miatt korlátozott vízkészletekkel rendelkező területeken polgárháborúk kirobbanására lehet számítani. A kutatások szerint 2040-re majdnem minden negyedik gyerek olyan területeken fog élni, ahol nem lesz megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz. A globális felmelegedés okozta tengerszint-emelkedés miatt az édesvízkészletek sótartalmának növekedése milliók életét sodorhatja veszélybe.
A globális felmelegedés nem egyformán érint minden régiót. A vízhiány bizonyos területeken hatalmas probléma. Ha az ember huzamosabb ideig nem jut vízhez, oda költözik, ahol talál vizet. Vagyis a vízkészletek, illetve az egészséges ivóvíz hiánya miatt migráció is várható.
Elektromos áram
No igen, ezen sem ártana spórolni. De hogyan spóroljon az, aki egy szigeteletlen panellakás legfölső emeletén lakik, vagy egy hatvanas években épített családi házban? Amikor ezek a panelek és házak épültek, még senki sem gondolt arra, hogy egyszer majd ezeket nyáron hűteni kell, s hogy egy szigeteletlen lakás, ház átfűtése milyen sokba kerül majd.
Amikor én gyerek voltam, s a lakásunkba bevezették a gázt, anyám nem hagyta lebontani a cserépkályhát. Soha nem lehet tudni, mikor lesz rá szükség, mondta. Amikor én beköltöztem jelenlegi lakásunkba könyörgött, hogy ne bontassam le a minden szobában az ott álló cserépkályhát. Lebontattam. Már bánom.
Na jó, de akkor most mit csináljunk? Nos, nyilván a legjobb megoldás lenne, valamelyik úgynevezett megújuló energiaforrás telepítése. Ilyen forrás a Föld hője, a víz, a szél, a nap energiája.
A Föld belseje felé haladva átlagosan 30 fokkal nő kilométerenként a hőmérséklet. Hazánk területe alatt a földkéreg az átlagosnál vékonyabb, ezért geotermikus adottságaink igen kedvezőek. De egy ilyen fűtési rendszer kialakítása nagyon költséges. Miként a napelem-telepítés sem olcsó.
Amikor először gondolkodtam azon, hogy házunk tetejére napelemeket kellene telepíteni, több szakembert megkérdeztem. Majd mindegyik lebeszélt. Azt mondták tíz-tizenkét év, mire a költség megtérül. Nem hallgattam rájuk. Kedvező hitelből feltetettem napelemet. Tavaly már egyáltalán nem kellett az elektromos energiáért fizetnem. Sőt olyan sokat sütött a nap, hogy többletem keletkezett. Ezt a többletet most fűtésre használom.
Mit tegyenek azok, akiknek nincs lehetőségük minderre?
Léteznek a felsoroltakon kívül olcsóbb lehetőségek. Ha nem is ennyire hatékonyak. Nézzük először a világítást. A hagyományos villanykörték hatásfoka maximum 10%, míg a LED-es fényforrások a villamos energia 90%-át tudják fénnyé alakítani. Ez egyértelmű magyarázat arra, hogy ahol a legtöbbet tartózkodunk és világítunk, oda mindenképp megéri led égőkbe beruházni. Ezek az égők sem olcsók, de megérik az árukat, mert sokkal tovább égnek, és sokkal kevesebb áramot fogyasztanak, mint a hagyományos változatok.
Ha van számítógépünk, azt csak akkor kapcsoljuk be, amikor szükségünk van rá. Állítsuk be rajta, hogy hány perc után kapcsolja ki a monitort, állítsa le a winchesterét, illetve azt is, hogy mikor kerüljön automatikusan alvó módba. Legyen naprakész az operációs rendszerünk, víruskeresőnk, mert a kéretlen alkalmazások nagyon is meg tudják dolgoztatni a processzort, ami sok energiát használ fel.
Mi a helyzet a háztartási gépeinkkel? Mennyit fogyasztanak? Már sokan tudják, hogy ez attól függ, milyen energiaosztályba tartoznak a gépek. Természetesen a ma már kapható A +++-os gépek fogyasztanak legkevesebbet. Igaz, ezek is a legdrágábbak. Nyilván nem fogjuk kidobni a még jól működő fridzsiderünket, de ha újat veszünk, figyeljünk az energiaosztályra.
A mosógépekkel ugyanez a helyzet. Minél korszerűbb, annál energiahatékonyabb. Ha azonban régi gépünk van, akkor is spórolhatunk a mosás hosszával és a víz hőfokával. Ma már ritka, hogy egy ruha nagyon elszennyeződik. Alsóneműinket, trikóinkat felesleges 60 fokos vízben mosni. A mosószerek feloldódnak és kifejtik hatásukat 30 fokos vízben is. S ha gépünkön van rövid mosás, az alig szennyezett holmikat ezzel mossuk.
Ha elektromos bojlerünk van, érdemes utánanézni, hogyan használhatunk éjjeli áramot, ennek bekötéséről a szakemberek tudnak felvilágosítással szolgálni. Villanybojlerünket is felesleges magas hőfokon tartani, mert ez a fűtőszál gyorsabb vízkövesedését is okozza, s a vízköves fűtőszál több energiát használ. Ráadásul a bojler is gyorsabban tönkremegy.
Alapszabály az is, hogy minden berendezésünket, legyen az gáz- vagy villanybojler, esetleg klímaberendezés, rendszeresen szervizeltetni, tisztítani kell. Miként a fridzsidert is, amennyiben nem önleolvasztós, időről időre meg kell szabadítani a jégtől.
Mi lenne velünk áram nélkül?
Erre a kérdésre könnyen válaszolhatunk, ha visszaemlékszünk, hogy mi történt 2021 februárjában Texasban, ahol egy sarkvidéki légtömeg olyan nagy mennyiségű havat, jeget, extrém hideg hőmérsékletet és villamosenergia-igényt idézett elő, mellyel nem tudott lépést tartani az áramtermelés. Befagytak a gázvezetékek is. A villamosenergia-előállítás csaknem 40 százaléka kiesett a termelésből. A szélturbinák lapátjai is befagytak.
Az áramszünet több mint 4,5 millió háztartást és vállalkozást érintett. A napokig tartó áramhiány és extrém hideg katasztrófát okozott. Hetven ember halt meg. A mindennapi életben döbbenetes, korábban szinte elképzelhetetlen állapotok uralkodtak. Az extrém hideg miatt mindenki fűteni szeretett volna a klímájával, vagy egyéb elektromos fűtéssel, de az áramhiány következtében erre sem volt lehetőség.
Az emberek, hogy ne fagyjanak meg saját házaikban, a szobában felállított sátorban, síruhában próbálták átvészelni a fűtés nélküli rendkívüli hideget, miközben csak gyertyával tudtak világítani, míg el nem fogyott az is. Olyan család is akadt, amelyik a saját gépkocsijának a fűtését egy csövön keresztül vezette be a házba, amíg a benzin bírta. Sokan a bútoraikat vetették tűzre, ha volt kályhájuk vagy kandallójuk.
A boltokban elfogyott a tűzifa. Egy amerikai lap beszámolója szerint egy család, annak érdekében, hogy a gyerekek ne fázzanak, minden éghetőt, a kerítéstől a gyerekek fából készült játékaiig, elégetett. Ha volt egy kis áram, akkor nagyon sokan rögtön a powerbankjaikat kezdték el tölteni, felkészülve arra, hogy a következő áramszünet esetén legalább a telefonjaikat tudják használni.
Gáz van?
Hát bizony gáz van a gázzal. Drága és kiszámíthatatlan. S ez baj, hiszen különösen a nagyvárosok bérházaiban szinte minden gázzal működik. Gázzal fűtünk, főzünk, gázbojler adja a meleg vizet. Egy lakás értékét alapvetően meghatározza, meghatározta eddig, hogy van-e benne vezetékes gáz. Mert olcsóbb, eddig legalábbis olcsóbb volt, mint a villany. Egyszerűbb, tisztább, kényelmesebb, mint a fával, szénnel fűtés.
Vidéken is mindenki arra törekedett, hogy meggyőzze a helyi önkormányzatokat a gázvezeték kiépítésére. S ez a legtöbb helyen meg is történt. Az összkomfortos, vagyis gázzal, vízzel, csatornával rendelkező házak értéke magasabb volt. De most megfordulni látszik a trend.
Mindenki szeretne fafűtésre visszaállni, elektromos fűtési rendszereket kiépíteni. Mindez persze sokba kerül. Miként a legegyszerűbb spórolási megoldás, a szigetelés is. A nyílászárócserével és megfelelő szigeteléssel sok hőenergiát lehet megtakarítani. Ha azonban erre nincs pénz, van néhány más lehetőség.
Remek megoldás lehet a redőny. Nem annyira drága, mint az ablakcsere, mégis benn tartja a hőt a lakásban. De ugyanerre a célra szolgálhat egy vastag függöny, az ablakok, ajtók réseihez letett párnák, vagy az üvegre ragasztható hővédő fólia is. Ez bármelyik nagy barkácsáruházban beszerezhető, nem kerül sokba, és saját magunk fel tudjuk ragasztani az ablakra, hiszen öntapadós.
Állítólag ha megszokjuk, 20 fokon is jól érezzük magunkat a lakásban. S minden szakértő azt ajánlja, hogy éjszaka vegyük le 17-18 fokra a hőmérsékletet. Jobban is alszunk alacsonyabb hőmérséklet mellett. Lehet ebben valami. Én még emlékszem, hogy gyerekkoromban, a hatvanas években, falun a nagymamámnál a hálószobát egyáltalán nem fűtötték. Viszont volt hatalmas dunna, s alatta forró vizes palack. Nagyon szerettem a hatalmas dunna alá alagutat fúrni, és soha nem fáztam. Pedig hideg volt a tél.
Ha radiátoraink vannak, érdemes mögéjük a falra hőtükörlapot ragasztani, mellyel megnöveljük a fűtésünk hatékonyságát.
A gázkészülékek rendszeres karbantartásával akár húsz százalékkal is növelhető a készülékek hatékonysága és élettartama. S ha úgy érezzük, hogy a lakásban tartott húsz fok mellett, mondjuk, fázik a lábunk tévézés közben, akkor egy elektromos lábmelegítővel, vagy ennek takaró, szőnyeg, esetleg köpeny változatával olcsón és időszakosan fel tudjuk melegíteni magunkat. Ezek a kütyük nem használnak túl sok áramot, javítanak hőérzetünkön, miközben nem kell folyamatosan üzemeltetni.
No és a benzin?
A benzin sem lesz olcsóbb, az biztos. Persze nem kell a vécére is autóval járni, ez igaz. De sok embernek a gépkocsi nem kényelmi, hanem munkaeszköz. Pesten könnyű nélkülözni az autót, hiszen elég jó a tömegközlekedés. De ez nincs mindenhol így.
Tehát nem árt tudnunk néhány dolgot, amivel csökkenthetjük autónk fogyasztását. Például azzal, ha nem száguldozunk. Száz kilométer per órás sebesség felett minden tíz kilométeres többlet gyorsaságért literenként 10 forinttal fizetünk többet. Minél hamarabb kapcsolunk fel a legmagasabb fokozatba, autónk annál visszafogottabban fogyaszt majd.
Nem árt tudnunk, hogy a fékpedál lenyomásával a levegőbe ömlik a benzin. Ezért nem érdemes felgyorsulni, majd fékezni, jobb, ha sebességváltással lassulunk, vagy a lassításhoz hagyjuk működni a motorféket. Persze csak akkor, ha nincs előttünk semmi, senki. Azt is érdemes tudni, hogy ha bekapcsoljuk a klímát, legalább 1-2 literrel többet fogyaszt a kocsink. Úgyhogy városban például nyugodtan lehúzhatjuk az ablakot a klíma bekapcsolása helyett.
Ha nem tudjuk kifizetni
Előfordulhat olyan élethelyzet, amikor problémát jelent a rezsiszámlák kifizetése, esetleg olyan szociális helyzetbe kerülünk, amikor szükségünk lehet a védendő fogyasztókat megillető kedvezményekre. Ha tudjuk, hogy nem leszünk képesek kifizetni valamelyik rezsiszámlánkat, lehetőleg még a számlafizetési határidő lejárta előtt jelezzük a szolgáltatónak. Bárki kérhet fizetési haladékot vagy részletfizetési lehetőséget.
A szolgáltató ugyanakkor nem köteles ezt biztosítani, mérlegelheti döntését például annak függvényében, hogy milyen előzményei voltak a fogyasztó fizetési készségének és lehetőségeinek. Bekerülhetünk a védendő fogyasztók közé. A védendő fogyasztókat különleges bánásmód illeti meg. Ilyen státuszt a villamosenergia-, földgáz- és a víziközmű-szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók kaphatnak.
Kedvezményezettek lehetnek: a szociálisan rászorulók, illetve fogyatékkal élők. A védendői státuszt a fogyasztónak kell kérelmeznie, és a jogszabályokban meghatározott módon igazolnia az illetékes villamosenergia- vagy földgázelosztónak és a víziközmű-szolgáltatónak.
Még nincs hozzászólás