Speciális igények, különleges étkeztetés
Lassan nincs az az óvodai csoport, iskolai osztály, ahol ne lenne legalább egy gyermek, aki a táplálékallergiák egyikével vagy valamilyen anyagcsere-betegséggel él, és emiatt diétáznia kell. Ilyenkor a közoktatási intézményekre hárul a feladat: a gyermekek speciális étrendjének biztosítása. De vajon kinek a kötelessége gondoskodni erről?
Egy fővárosi óvoda vezetője, Kiss Edit szerint minden intézmény alapprogramjának része a speciális étkezésre szoruló gyerekek ellátása. A lisztérzékeny, tejcukor- vagy tejfehérje-allergiás gyermekekkel az óvodavezető szerint könnyebb a helyzet, rájuk külön főz a szerződött közétkeztető cég, ám van multiplex allergiás gyermekük is, akinek az ellátását nem vállalta közétkeztető. Ezért az ÁNTSZ engedélyével az édesanya minden nap saját készítésű ételeket visz az óvodába, amit a pedagógusok a saját hűtőjükben tárolnak, és ebéd előtt ők is melegítik meg.
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) kérdésünkre adott válasza szerint „a nevelési-oktatási intézményben minden, szakorvos által igazolt diétás étkezést igénylő személy számára az állapotának megfelelő diétás étrendet kell biztosítani”. 2015. január 1-jén lép hatályba „a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról" szóló rendelet, mely szerint az intézmények, ha a szerződött közétkeztető cég nem tudja vállalni a krónikus beteg gyerekek ellátását, úgy is megoldhatják ezt a feladatot, hogy az étkeztetésükre másik céggel szerződnek.
A táplálkozáson túl
Ugyanakkor az nem tisztázott, hogy például egy cukorbeteg gyermek étkeztetésén kívül, az ő egészségügyi ellátására is kötelezhető-e az adott óvoda, iskola. Márpedig ilyen esetben a megfelelő táplálék biztosítása a legkisebb feladat. „Amikor cukorbeteg kisfiú került hozzánk – mondja Edit –, az egyik óvónő vállalta, hogy megtanulja ellátni. Meghívtuk az óvodába a kerületünkben működő, cukorbetegekért alakult egyesület képviselőjét, aki megtanította a dolgozókat, hogy mire figyeljenek, mik a tünetei az alacsony vagy magas vércukorszintnek, hogyan, mikor és mennyi inzulint kell adni az óvodásnak.”
Tehát, ha az óvónő vállalja, hogy gondoskodik a gyermekről, akkor az intézmény megoldja ezt a problémát is, de ennek vannak feltételei. Az ÁNTSZ-től tudjuk meg, hogy „a krónikus beteg gyermeknek (pl. diabétesz) nevelési, oktatási intézményben történő ellátása csak akkor vállalható, ha a gyermeket gondozó szakemberek – pl. házi gyermekorvos, gyermek diabetológus szakorvos – véleménye szerint a gyermek állapota stabil, kezelése/gyógyszerelése beállított, kontrollvizsgálatokra, gondozásra folyamatosan jár.”
Hol a határ?
Ugyanez a szabály vonatkozik a már említett, multiplex allergiás gyerekekre is, akiknél szintén nem az étkezés okozza a legnagyobb fejtörést, hanem az, hogy a nap többi részében ne jussanak hozzá semmihez, ami akár életveszélyes allergiás reakciót válthat ki belőlük.
„Arra az esetre, ha ez megtörténne, a szülőtől kaptunk egy életmentő csomagot, de megint felmerül a kérdés, hogy hol a határ. Kötelezhető-e a pedagógus arra, hogy ha baj van, akkor megfogja az injekciót, és ruhán keresztül a gyermek combjába szúrja?” – kérdezi az óvodavezető.
Az ÁNTSZ is szükségesnek tartja például a cukorbeteg gyermek gondozásához szükséges személyi és tárgyi feltételek meghatározását: „Fontosnak tartjuk, hogy az intézmény rendelkezzék a diabéteszes gyermek gondozására felkészített, képzett óvodai/ iskolai alkalmazottal. Ezen ismeretek és a szükséges tennivalók könnyen elsajátíthatók, a diabetológiai gondozók a laikus szülőket is megtanítják rájuk. Tárgyi feltételként pedig a veszélyes hulladék kezelését és az infekciókontroll megvalósulását kell biztosítani.” Ám a hatályos jogszabályok erre vonatkozó rendelkezéseket nem tartalmaznak.
Hogy a gyerek ne maradjon éhesen…
Niki pedagógus, két lisztérzékeny gyermeke van. Nagylánya felső tagozatos, otthon ebédel, de a kicsi még napközis, s bár az intézmény biztosít számára diétás étkezést, a kislány otthonról viszi az ebédjét. „Az ételek nem megbízhatóak, ezért inkább magam készítem az ebédet, amit az iskolában a tanári hűtőben tárolnak, és ebéd előtt a tanítónő melegíti meg. Kezdetben voltak problémák, de mostanra jó kapcsolat alakult ki az iskola és közöttünk, a pedagógusok vállalták ezt a pluszterhet. Így a lányom nem marad éhesen, miközben amiatt sem kell aggódnom, hogy rosszul lesz a nem mindig megfelelő alapanyagokból készített koszttól.”
Gyenei Edit szerint a fenntartó és az intézmények nem okolhatók a nem megbízható ételekért. Havonta egyszer találkoznak a konyhát üzemeltető céggel, s ezeken a megbeszéléseken elmondják a problémákat, amiket figyelembe véve a cég igyekszik javítani az ételek minőségén. A jövő évtől a fent említett rendelet betartása érdekében „az OÉTI és az OTH 2015. évre vonatkozó kiemelt munkatervi célfeladatai között szerepel, hogy az év elejére országos ellenőrzési sorozatot indít az OTH a közétkeztetést végző intézményekben a diétás étkeztetés biztosításának megvalósulása érdekében” – tájékoztat az ÁNTSZ, a szabályok be nem tartását pedig szankcionálni fogják.
Noha a szándék mindenkiben megvan a speciális táplálkozási igényű gyermekek ellátására, a jelenleg elérhető megoldások még tökéletesítésre szorulnak. A riportban megszólaló pedagógusok és szülők szerint a legjobb megoldás egy központi konyha lenne, ahol kizárólag a budapesti közoktatási intézményekbe járó, különleges étkezésre szoruló gyermekeknek főznének. Erre a közeljövőben javaslatot is tesznek majd a fenntartónál.
Még nincs hozzászólás