Serdülőkori tartáshibák
Eltelt néhány hónap, és sok szülő döbbenten tapasztalja, hogy a gyereke a nyáron 10-15 centit nőtt, és több mérettel nagyobb cipő kell neki. De mintha nem tudná viselni az újonnan kapott nagyságát.
A gyerekek testtartása és mozgása eredendően egészséges és szép. A hirtelen, gyors növekedés azonban tartáshibákhoz vezethet. Ilyenkor az izomzat ereje képtelen lépést tartani a növekedés ritmusával, ezért nem tudja eléggé alátámasztani és stabilizálni a gerincet. Gyakran már kisiskolás korra vagy kamaszkorra kialakulnak a hanyag tartás jelei.
A gyerekkori tartáshibák jelentős része csupán izomzatbeli probléma. Növésben lévő gyerekeknél ezért a leggyakoribb a hanyag tartás, amely könnyen felismerhető. Oka egyszerű izomgyengeség, ami gyógytornával, rendszeresen végzett, célzott tartásjavító gyakorlatokkal, és a helyes testtartás szabályainak elsajátításával egyszerűen, viszonylag rövid idő alatt jól javítható. A tartáshibák másik részénél szerkezeti eltérések is kialakulnak, ilyen a gerincferdülések jelentős része, és az úgynevezett Scheuermann-betegség.
A tartáshibák gyakoriak a növésben lévőknél. Olyannyira, hogy egy átlagos iskolai osztályban a gyerekek 70 százalékánál előfordul az említett három elváltozás valamelyike.
Néhány hasznos tipp
A szülők otthon, néhány egyszerű vizsgálattal megállapíthatják, van-e a gyermekük hátával valami probléma, hogy eldönthessék, szükséges-e szakemberhez fordulniuk.
Egy növésben lévő gyerek a testsúlyának maximum 10%-át cipelheti!
1. Az iskolatáskák sokszor jóval nehezebbek a megengedettnél. Megoldást jelenthet, ha a tankönyvek egy része az iskolában tartható, ha autóval elvisszük a gyereket, vagy ha a stewardess-bőröndökhöz hasonló, húzható iskolatáskát választunk, amit tetszés szerint háton is lehet viselni.
2. A táskát valóban a háton kell hordani. Ne a derékrész homorulatában álljon , mert ez csak tovább ront a tartáshibákon. Állítsuk a pántot olyan rövidre, hogy még kényelmesen bele tudja bújtatni a gyerek a karját, tehát ne legyen túl hosszú.
3. Ha a gyerek hátával probléma van, iskolakezdéskor beszéljük meg a tanárral, hogy a táblával szembe, szimmetrikusan ültesse; gerincferdülésnél pedig a korrekciót segítő irányba.
4. Hasznos lenne minden iskolás számára a régi gyakorlat: félévenként oldalt cserélni az osztályteremben, és jó volna döntött iskolapadot használni...
5. Végezetül célszerű otthon a számítógépek előtt az ergonómiai szabályoknak megfelelően beállított széken, helyesen ülni; s ha sportol a gyerek, az alkatának, izomzatának, szalagrendszerének megfelelő sportágat választani.
6. Ha minderre szülőként már az iskolakezdéskor odafigyelünk, máris sokat tettünk a gyermekünk egészségéért, hozzájárulva ahhoz, hogy egyszer majd felnőttként is panaszmentesen, fájdalom nélkül éljen.
Hanyag tartásnál, ha oldalról nézzük a gyereket, a medence előretolt, a has elengedett, és a mellkas beesett. Fokozott háti domborulat, hátrahelyezett felsőtest, és előretolt fej jellemzi a testtartást. Mindez igaz a Scheuermann-betegségre is, tehát ránézésre a kettő nagyjából azonos képet mutat. Hogy melyikről van szó, kizárólag röntgenfelvétellel állapítható meg. A Scheuermann-betegségnél jelzésértékű lehet a fájdalom is.
A gerincferdülés gyanújánál állítsuk magunk elé a gyereket, és figyeljük meg a hátát! Nézzük meg az összképet! Szimmetrikus? Végighúzhatjuk az ujjunkat a gerincen, megnézhetjük, hogy egyenes-e, vagy elvezeti az ujjunkat valamelyik irányba oldalra. Keressük az aszimmetria jeleit: a vállak egy magasságban vannak? Ha a lapockák aszimmetrikusak, ha a törzs és a kar által bezárt háromszögek nem egyformák a test két oldalán; ha a medence ferde (egyik oldalon magasabban, másikon mélyebben áll), és egyik oldalra „kicsúszott", akkor gyanakodhatunk gerincferdülésre.
Kérjük meg a gyereket, hogy nyújtott, zárt lábbal hajoljon előre! Ha a két hátfél nem egyforma a gerinc két oldalán, az egyik domborúbb, magasabban áll, az döntő fontosságú lehet. Nézzük meg a gyereket szemből is! Ha látunk mellkas- vagy csípőcsont-aszimmetriát, az szintén jelzésértékű.
Ha felmerül bennünk a gyanú, vagy bizonytalanok vagyunk, forduljunk ortopéd szakorvoshoz, gyógytornászhoz! Akkor is ez a teendő, ha gyermekünk hát- vagy derékfájdalomra panaszkodik. Az a normális, ha egy gyereknek nem fáj semmije.
(A szerző gyógytornász, a serdülőkori tartáshibák szakértője.)
Még nincs hozzászólás