Rettegés a repüléstől
A statisztikák szerint minden negyedik ember fél a repüléstől, pedig a közlekedési adatok tükrében ez még mindig messze a legbiztonságosabb utazási mód. Akkor mégis, mitől olyan ijesztő? A válasz az ismeretek hiányában és a légi katasztrófák nagyfokú médianyilvánosságában keresendő.
Az elmúlt néhány hónapban számos szomorú és megrázó légi katasztrófáról hallhattunk a híradásokból. Ezeknek az eseteknek a bemutatása gyakran azt a téves érzetet kelti, hogy a repülésnél nincs veszélyesebb a világon. „Pedig a statisztikák azt mutatják, hogy a légi balesetek száma csökken: míg a kilencvenes évek közepén egymillió felszállásra, addig napjainkban megközelítőleg négy-öt millióra jut egy” – ismerteti a helyzetet Háy György, a Közlekedésbiztonsági Szervezet balesetvizsgálója.
A számok megértéséhez fontos tudni, hogy egy utasszállító pilóta évente megközelítőleg kilencszáz órát repülhet, ami átlagban négy-ötszáz felszállást jelent. Tehát egy utasszállító gép pilótájának harmincéves szolgálati idő alatt mindössze 0,3 százalék esélye van rá, hogy balesetet szenvedjen.
A statisztikák és híradások fényében
„Amikor még pilótaként dolgoztam, gyakran találkoztam olyan utasokkal, akik nagyon féltek a repüléstől. Őket könnyen meg tudtuk nyugtatni azzal, hogy feltártuk előttük a pilótafülke titkait, elmagyaráztuk, mi hogyan működik. Ez ma már nem lehetséges” – meséli a szakember. De a repüléstől való tartózkodásnak lehet olyan mértéke, amin nem segítenek az észérvek. Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus szerint a repülés esetében is fontos elkülöníteni a félelmet a szorongástól: „A szorongó ember a jövőre koncentrál, és a szorongása racionálisan nem megfogalmazható. Ezzel szemben a félelem a jelenre vonatkozik: valami történik, amit veszélyesnek élünk meg.”
A repüléssel kapcsolatos félelmeket tanulmányozó kutatások arról számolnak be, hogy a legtöbb ember azért ideges repülés közben, mert tehetetlennek és védtelennek érzi magát több tízezer méter magasban, és úgy gondolja, hogy az ott bekövetkező baleset mindenképpen halálos kimenetelű. Az amerikai Nemzeti Közlekedésbiztonsági Testület adatai szerint a legkomolyabb légi katasztrófákat is beleértve 76,6 százalék az esély a túlélésre. Ráadásul a statisztikák azt is kimutatták, hogy halálos balesetek akkor történtek a legritkábban, amikor a repülőgép nagy magasságban repült. A teljes repülési időnek több mint a felét teszi ki az itt eltöltött idő. Erre a fázisra a halálos balesetek csupán 9 százaléka esik.
„A balesetek túlnyomó többsége a leszállásnál következik be, s általában halmozott problémák miatt. De fontos kiemelni, hogy halálos balesetre általában és a leszálláskor is minimális az esély” – mondja a repülési szakértő. Akinek viszont egyszer már volt egy rossz élménye – mondjuk egy problémás landolás során –, az nehezen szabadul tőle, s ezt a félelmet csak fokozhatják a légi katasztrófákról szóló híradások is. „Egy repülőbalesettel sokkal többet foglalkozik a média, mint mondjuk egy buszbalesettel, ami szintén követel halálos áldozatokat. Emiatt az a biztonsági szint, amit a légiforgalmi statisztika mutat – pedig a statisztika a valóságot tükrözi – a közvéleményben nem igazán érezhető.”
Repülésvédelem
Az egész világot megrázó, szeptember 11-i terrortámadások után hatalmas visszaesés mutatkozott a légi közlekedésben. Természetesen érthető, ha egy ilyen méretű terrorakció után az emberek többsége nem szívesen szállt repülőgépre, de fontos az ehhez hasonló eseményeket a balesetektől különválasztani. „A repülés biztonságát el kell különíteni repülésbiztonságra, amely balesetekkel foglalkozik, illetve repülésvédelemre, amely a szándékos és jogtalan beavatkozásokról szól – amilyen egy terrortámadás is” – mondja Háy György.
A 2001-es eseménysorozat repülésvédelmi szempontból is új korszakot hozott: „Ma már elképzelhetetlen, hogy egy pilóta megmutassa egy pánikba esett utasnak a pilótafülkét, mivel teljesen megváltoztak a repülésvédelmi szabályok. Szigorúbbak az ellenőrzések és több a tilalom. Például egyes légitársaságok teljes harci helyzeként kezelik azt az állapotot, amikor egy pilótának a mosdóba kell mennie: többszörös barikádot építenek az utasok és a pilótafülke közé, hogy ne lehessen azt megtámadni, a pilótafülke ajtaját páncélozzák és folyamatosan zárva tartják. Ez nyilván egy jogtalan beavatkozást nagyon megnehezít, de az utasok tájékozódása, illetve a személyzettel való kapcsolattartás szempontjából hátrányos. A felesleges riadalmak elkerülése miatt fontos, hogy megismerjük a repülőgép technikáját és környezetét. Az utasok sokszor olyasmitől ijednek meg, amitől egyáltalán nem is kellene.”
Dr. Makai Gábor hasonló álláspontot képvisel a félelmek leküzdésével kapcsolatban: „Természetesen félelem mindenkiben megtalálható, és ez nem is gond. Az ismeretek bővítésével mindez csökkenthető vagy teljesen leküzdhető.”
Még nincs hozzászólás