Rés a pajzson
Mivel az influenza és más légúti betegségek kórokozói számára a fagypont körüli hőmérséklet ideális a szaporodáshoz, a tél magával hozza őket. De vajon miért van az, hogy egyeseket meg sem legyint a betegség, mások pedig minden vírust elkapnak?
Az immunrendszer erődként óvja szervezetünket a kórokozók támadásától, és ha netán megbetegedtünk, a gyógyulásban is komoly szerepe van. A nyirokrendszertől a beleinkben élő baktériumokig számos „bástya” stabilizálja ezt a védvonalat. Ha viszont rés támad a pajzson, a baktériumok és a vírusok könnyebben megbetegíthetnek minket.
A test szintjén
Számos szakértő azt vallja, hogy nem az immunrendszert kell „helyileg” erősíteni, hanem a szervezet egészét szükséges olyan állapotba hozni, hogy képes legyen ellenállni a kórokozók támadásának. Aki testileg vagy lelkileg kimerült, annak a védvonala is megsínyli a helyzetet: egyszer csak azt vesszük észre, hogy folyton fáradtak vagyunk, hullik a hajunk, minden kisebb-nagyobb fertőzést összeszedünk, és nehezen gyógyulunk ki belőle. A még kialakulatlan védekezőrendszerű gyerekek, a legyengült állapotban lévő krónikus betegek és idősek különösen fogékonyak a téli betegségekre. De az egyébként egészséges embereknél is számos tényező gyengítheti az immunrendszert.
- Az egészségtelen táplálkozási szokások következtében vitamin- és ásványianyag-hiány alakulhat ki a szervezetünkben. Ha túl keveset fogyasztunk az antioxidáns hatású A-, C-, E-, és D-vitaminból, és az olyan ásványi anyagokból, amilyen például a cink, az immunrendszerünk sem tud optimális fordulatszámon üzemelni.
- A mozgás, különösen a szabadban végzett mozgás hiánya is az immunrendszer gyengébb működéséhez vezet.
- Az élelmiszer-adalékanyagokat is meggyanúsították már azzal, hogy gyengítik a szervezet védekezőképességét, de az alkohol, a cigaretta, sőt, az indokolatlan, eltúlzott gyógyszerfogyasztás sem használ.
- Ha túl kevés folyadékot fogyasztunk, annak szintén az immunrendszerünk láthatja kárát.
- A bélrendszerben, jórészt a vastagbélben élő, közel 1-2 kilogrammnyi hasznos baktériumtömeg (e baktériumok száma a test sejtjei számának tízszerese!) a szervezet védvonalának egyik legfontosabb része. Ha csökken a mennyiségük, a védelem sem működik megfelelően. Érdemes tehát mindent megtenni a megóvásukért. A joghurtokban, egyes erjesztett készítményekben, például a savanyú káposztában jelen lévő probiotikus baktériumkultúrák és a szaporodásukat elősegítő prebiotikumok, azaz döntően a zöldségekben, gyümölcsökben, gabonákban levő, jórészt vízben oldható rostok fogyasztása segít helyreállítani a bélflórát.
Ha a lélek túlterhelődik, jön a kényszerpihenő
A védekezőrendszer működésének viszont korántsem csak testi aspektusai vannak: a lelkiállapotunk is befolyással van arra, mikor és mennyire betegszünk meg. Köztudott, hogy a tartós feszültség gyengíti az immunrendszert, a stressz, a depresszió, a borús gondolatok ugyanis lemerítik a szervezet tartalékait.
Egy amerikai kutatás során az influenza elleni oltás után hetekkel-hónapokkal is magasabb antitestszintet mértek azoknál, akiket az oltás előtt életük egy kellemes eseményének felidézésére kértek, mint azoknál, akiknek egy kellemetlen élményüket kellett írásban felidézniük. Épp ezért érdemes eleget pihenni, ha lehet, csökkenteni a túlterheltséget, és citromfűteával, rendszeres mozgással, relaxációval, meditációval mérsékelni a bennünk dúló feszültséget.
Mindkettőt vírusok okozzák, a tüneteik is hasonlóak, épp ezért sokan keverik a két betegséget. A nátha torokkaparással, orrfolyással indul, kísérő tünetei a fáradtság, gyengeség, fejfájás, esetleg enyhe láz. Az influenza tünetei ennél súlyosabbak, és egyszerre jelentkeznek: magas láz, kisebb orrfolyás, kínzó torokfájás, izomfájdalmak. Mindkét betegségnek elég egy-két hét a teljes gyógyuláshoz, és mindkettő esetében leginkább a tünetek csökkentése a feladat, sok folyadékkal, melegen tartással, C-vitaminnal, lázcsillapítóval, orrcseppel. Náthásan még tehetünk-vehetünk otthon, de influenzával mindenképp maradjunk ágyban, pihenjünk, nehogy szövődmények lépjenek fel. Magas lázzal, az arc és a homlok fájdalmaival, erős köhögéssel, nehézlégzéssel, fülfájással pedig ne halogassuk az orvos felkeresését.
A munkamániások, és azok, akiknél a pihenéshez negatív képzetek kötődnek, például lustának érzik magukat, ki vannak téve annak, hogy a szervezetük betegséggel jelezze: eddig, és ne tovább. Gyakran kényszerpihenővel – náthával, influenzával – teremti meg magának a test és a tudatalatti a lehetőséget arra, hogy kikapcsolódjon a folyamatos hajtásból. Érdemes ezt megelőzni, és néha akár a bűntudatos belső hang ellenében is megengedni magunknak a lazítást.
Placebo és nocebo
A placebohatásról valószínűleg mindenki hallott már: ez az a jelenség, amikor a beteg egy valójában hatástalan „gyógyszertől” is meggyógyul, egyszerűen azért, mert elhiszi, hogy a szer segít. Sajnos azonban a jelenség fordítottja is létezik: nocebohatásnak nevezzük, amikor a betegség vagy egy gyógyszer mellékhatásainak tüneteit gyakrabban fedezik fel magukon az emberek, ha számítanak azok megjelenésére.
Magyarországon, az ELTE Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézetében is folynak kutatások a témában: a kutatók egyik megfigyelése szerint, amikor egy kórházban nem sorolták fel egy gyógyszer egyik mellékhatását, itt szinte alig jelentkezett a tünet, szemben azokkal a kórházakkal, ahol ismertették ezt a lehetőséget is a betegekkel. A betegségek kialakulását nyilvánvalóan lelki tényezők is befolyásolják. Nem mindegy tehát, hogyan állunk a téli szezonhoz: ha szinte törvényszerűnek tekintjük, hogy meg fogunk betegedni, akkor sajnos jó esélyünk van rá, hogy valóban leterítenek minket a vírusok.
Még nincs hozzászólás