Papíron a valóság
Mondják, hogy a blogolás a naplóírás mai formája, de felelőtlenség volna egyenlőségjelet tenni közéjük. Az utóbbi ugyanis éppen az utánozhatatlan intimitás miatt segíthet nemcsak az önismeret fejlesztésében, de a krízishelyzetek kezelésében is.
A napló nagyon zárt és intim tér. Egy papír és egy toll, vagy egy megnyitott dokumentum és a klaviatúra a legmélyebben rejtett, kimondani se mert gondolatok tanúja és őrzője lehet. Ha hagyjuk. És hogy miért érdemes megörökíteni egy nehéz időszakot? Vagy miért akarná bárki is a legféltettebb gondolatait viszontlátni másnap? Mert segít az önismeretben, a feldolgozásban, és segít távolodni.
A visszaolvasás során a naplóíró újraéli a történteket, ezzel kívül helyeződik az eseményeken, amelyek így új nézőpontot kapnak. Ez pedig sokat segíthet a feloldásban. Az ember szembesül a problémával, ami a változtatás felé hajtja. „A pszichoterápiának is ez a lényege, hogy az ördögi körből kilkerülve a változás útjára lépjen a páciens” – mondja Mohácsi Éva pszichológus.
Mindent lehet
A naplóban minden kimondható. A legféltettebb titkok, vágyak, fantáziák. Olyan szavak és mondatok fogalmazódhatnak meg, amelyekkel nehéz szembenézni, de a naplónak elmondhatjuk, mert később becsukjuk és letesszük. A visszaolvasás során azonban a leírt szavaknak egyszer csak hangjuk lesz, megszólalnak, és ezzel kimondhatóvá válik, amit addig csak egy titkos lap őrzött. „Ezzel közelebb kerülhetünk saját magunkhoz, az érzelmeinkhez, anélkül, hogy bárkinek tudnia kellene erről, vagy bárkit megbántanánk vele” – teszi hozzá Mohácsi Éva.
Magánemberként nem érdemes értelmezni még a visszatérő álmokat sem - mondja Mohácsi Éva -, terápiában viszont nagyon hasznos az álom, mint tér. A visszatérő álom valami elakadást jelez, ami a tudattalan szintre került, de az álmok során időnként feltör. Megjelenik, mert foglalkoztat, de nem engedjük magunkhoz közel. Ha ezeket egy terápia során megmozdítjuk, azzal a tünetek is oldódhatnak, és javulhat az állapot.
Egy trauma után is eszköze lehet az írás a feldolgozásnak, akár családi erőszak esetén, amikor a bántalmazás titokban marad, és a trauma attól feldolgozatlan az elszenvedő számára, hogy gondolni sem mer rá, magának és másoknak sem meri bevallani. Egy ilyen esetben, ha a naplóban megfogalmazódnak a történtek, azzal egy kicsit eltávolodhat a sértett fél a borzalmaktól, és könnyebb rávezetni, hogy ő nem tehetett a bántalmazásról.
Önsegítő tréning
Ha a naplóíró leírja, amit gondol és érez, az az indulatok szocializáltabb kezelésében is hasznos, a felfokozott érzelmi állapotok ugyanis többnyire olyan cselekvési formákban fejeződnek ki – dühös reakciók, hangos szó, veszekedés –, amelyek nem segítik a konfliktus megoldását. Ilyen esetben sokkal elfogadottabb és érettebb módja az indulatkezelésnek, ha a dühét először a papíron vezeti le valaki.
A változtatásban is mankó lehet a papír. Újraolvasva látszik ugyanis, melyek azok a helyzetek, problémás gondolatok, amelyek visszatérnek, és merre kell indulni. Ha ez megtörténik, akkor a napló visszajelzést nyújthat a változás útjáról. Segít az önértelmezésben és az önismeretben. „A megfelelő önismeret alkalmassá tesz, hogy tudjuk, miken vagyunk képesek változtatni, és miken nem. Amiken nem – és jó pár ilyen van –, azokat pedig el kell tudnunk fogadni” – összegzi a pszichológus.
Még nincs hozzászólás