Pánik az egyik leggyakoribb modern betegség
Hirtelen fellépő légszomj, szívdobogás, szédülés, remegés, hányinger verejtékezés vagy jéghideg végtagok. Katasztrófareakció katasztrófa nélkül. Ez a pánik, az egyre gyakrabban fellépő betegség. Ma már könnyen diagnosztizálható, és többféleképpen gyógyítható. Feltéve, ha nem szégyellünk orvoshoz, pszichiáterhez fordulni vele.
Nem minden roham betegség
A Semmelweis Egyetem tájékoztatása szerint pánikrohamot minden tizedik ember átél élete során legalább egyszer. A lakosság 2-4 százalékát érinti, és a nőknél gyakoribb. Nem mindig egyértelmű azonban, hogy miért alakul ki, de ha időben orvoshoz fordulunk, a pánikbetegség eredményesen kezelhető.
Fontos azonban megkülönböztetni a pánikrohamot a pánikbetegségtől. A pánikroham egy szorongásos rosszullét, melynek legfőbb jellegzetessége, hogy hirtelen, váratlanul, és látszólag megmagyarázhatatlanul tör rá az emberre. A pánikroham igen változatos testi tünetekkel jár, ezek: heves, illetve szapora szívverés, izzadás, remegés, légszomj, fuldoklás, mellkasi fájdalom, hányinger, hasfájás, szédülés, ájulásérzés, halálfélelem, hidegrázás, hevülés, zsibbadás, bizsergés. Jelentkezhet a realitás elvesztésének érzése, vagy a megőrüléstől, kontrollvesztéstől való félelem.
A pánikroham diagnózisához a felsorolt tünetek közül legalább négynek meg kell jelennie. A tünetek intenzitása nagyjából 10 perc alatt eléri a maximumot, majd 20-30 perc alatt a roham fokozatosan megszűnik. Pánikbetegségről akkor beszélünk, ha a pánikrohamok egy hónap alatt legalább négyszer ismétlődnek, és a beteg mindennapi életvitelében jelentős zavarokat okoznak. Ilyenkor már a rohammentes időszakban is jellemző az állandó aggodalom egy újabb roham megjelenésétől.
Bár a pánikbetegség genetikai hátterét még nem tudták pontosan feltárni, öröklött tényezők szerepére utal, hogy a pánikbetegek elsőfokú rokonai között a betegség megjelenési valószínűsége az átlagos négyszerese.
A szorongásra hajlamosak veszélyeztetettek
Azoknak, akiknek életükben már többször is át kellett élniük pánikrohamot, elkezdenek félni attól, hogy megismétlődik. A félelem, a szorongás pedig ellene dolgozik az egészséges feldolgozásnak. Azok veszélyeztetettebbek, akik szorongásra amúgy is hajlamosak. Akik túlreagálják a teljesen természetes és veszélytelen testi tüneteiket, amelyek minden emberben kiváltódnak, mondjuk, egy kellemetlen értekezlet, egy munkahely elvesztésétől való félelem, vagy egy megfázás miatt fellépő makacs köhögés miatt.
Ha családjukban például szívinfarktus már előfordult, akkor egy szívtáji szorítást, mely felléphet akár rossz levegővétel miatt is, hajlamosak szívrohamnak hinni, vagy ha a családi anamnézisben például gyakori a tüdőbetegség, akkor egy asztmás tünet mögött saját maguk tüdőrákot diagnosztizálnak. Vagyis saját testi állapotaikat félreértelmezik vagy túlreagálják.
A pánikroham tünetei egyébként a mindennapi stresszhelyzetek természetes velejárói. A különbség az, hogy míg egy egészséges ember a tüneteket az élethelyzetnek tudja be, például egy vizsgahelyzetnek, addig a pánikbeteg nem veszi figyelembe a kiváltó okokat. Sőt, a tünetek jelentkezésekor azokra koncentrálva felnagyítja a jelentőségüket, ami még inkább erősíti a szorongást. Egyre jobban zihál, amitől egyre erősödik a légszomj, szédülés, és egyre jobban kétségbeesik.
Sajnos életünk egyre inkább tele van szorongató hírekkel, eseményekkel. Gyakori tapasztalás a létbizonytalanság, a klímaszorongás, a háborútól való félelem. Ezért egyre többször, egyre többen élnek át pánikrohamot.
Gyógyítás
Ha a pánikrohamok gyakran és egyre sűrűbben jelentkeznek, s már a normális életvitelt, a munkát, a gyereknevelést is akadályozzák, orvosra van szükség. Gyógyszeres vagy pszichoterápiás beavatkozás szükséges.
A kezelését nehezíti, hogy a diagnózist sok esetben tévesen állítják fel. A rosszullétek ugyanis számos szervi megbetegedéshez hasonlítanak, a szív-érrendszeri, gyomor-bélrendszeri, illetve neurológiai tüneteket mutató betegek jelentős hányadáról derül ki, hogy pánikbeteg.
Ez azonban fordítva is igaz, megeshet, hogy az orvos tévesen vezeti vissza pánikbetegségre valamilyen szervi eredetű probléma tüneteit. A helyes diagnózishoz tehát mindenképp ki kell zárni a szervi okokat, ezt követően kezdődhet meg a gyógykezelés.
A kutatások szerint a pánikbetegség kezelésében a kognitív viselkedésterápia az egyik leghatékonyabb módszer, az esetek 90 százalékában teljes gyógyulást lehet elérni, valamint hatása hosszú távú, azaz a terápia befejezése után is fennmarad.
Gyógyszeresen nem nyugtatókkal, altatókkal, szorongásoldókkal, hanem antidepresszánsokkal kezelik. Az antidepresszánsok csak rendszeres szedés esetén váltják ki a kívánt hatást, beállításuk körülbelül 3-4 hétig tart. Ezért meg kellene próbálni néhány azonnal ható módszert.
Azonnali terápiák
- Zacskózás
A pánikosok egy részének enyhülést hoz, ha zacskóba lélegzik rosszullét esetén, ami azzal magyarázható, hogy a túl szapora szívverés következtében csökken a szervezetünkben a szén-dioxid-szint, a zacskóból légzés során a szén-dioxid-szint megemelhető, hiszen elhasznált levegőt lélegzünk be.
A kevés szén-dioxid, a hörgők, erek, belek, húgyutak és más szervek simaizmainak görcsös összehúzódásához, légzés- és keringési zavarokhoz, a szervek, szövetek romló vér- és oxigénellátásához vezet. Aki megtapasztalta már, hogy a ’zacskózás’ segít, mindig magánál hord egy ilyen nejlonzacskót, s megnyugtatja az a tudat, hogy ha jön a roham, képes lesz magán segíteni.
- Buteyko-terápia
Hasonló elven működik a Buteyko-terápia is, melynek az a lényege, hogy roham esetén mérsékelni kell a légzést. Ez furcsán hangzik, hiszen a félelem éppen a szapora légzés által tűnik legyőzhetőnek, ez azonban nincs így.
Éppen ellenkezőleg. Minél inkább kapkodva vesszük a levegőt, annál valószínűbb, hogy bekövetkezik az úgynevezett hiperventiláció, s szervezetünkben a szén-dioxid-szint vészesen lecsökken. A terápiát tanfolyamon lehet elsajátítani, és mindig rendelkezésre áll, ha egyszer megtanultuk.
- Friss levegő, hideg és víz
Sok pánikos számára jót tesz a friss, és hűvös levegő. Ezért nagyon jó, ha a pánikra hajlamos embernek módja van nyáron légkondicionált helyiségben, autóban, irodában tartózkodni. Ugyanígy nyugtatja a testet a folyadékbevitel, elsősorban a víz fogyasztása.
Az emberek többsége nagyon keveset iszik, a vér ennek következtében besűrűsödik, ami alaposan megnehezíti a szív dolgát. Márpedig a roham esetén főszerep jut a szívnek, megérdemli, hogy megtámogassuk azzal, hogy sokat iszunk.
- Sport
A pánikolás egyik legjobb ellenszere a rendszeres sport. A sport fokozza az endorfintermelést. Az endorfin szorongásoldó és antidepresszáns hatású, hozzájárul az idegrendszer hatékony működéséhez, erősíti az immunrendszert és csökkenti a stresszt.
A testmozgás csökkenti az úgynevezett stresszhormonok: az adrenalin, a noradrenalin és a kortizol szintjét. Ezen hormonok magas szintje hosszú távon szorongást, depressziót, emésztési zavarokat, fejfájást, szív- és keringési problémákat, alvászavarokat, elhízást, emlékezési és koncentrálási nehézségeket okozhat.
A rendszeres testmozgás hatására könnyebb az elalvás, nyugodtabb és pihentetőbb az alvás, így a sport segít kikerülni a stressz miatti kialvatlanság ördögi köréből is.
Még nincs hozzászólás