Pánik az egyik leggyakoribb modern betegség
Hirtelen fellépő légszomj, szívdobogás, szédülés, remegés, hányinger verejtékezés vagy jéghideg végtagok. Katasztrófareakció katasztrófa nélkül. Ez a pánik, az egyre gyakrabban fellépő betegség. Ma már könnyen diagnosztizálható, és többféleképpen gyógyítható. Feltéve, ha nem szégyellünk orvoshoz, pszichiáterhez fordulni vele.
Nem minden roham betegség
A Semmelweis Egyetem tájékoztatása szerint pánikrohamot minden tizedik ember átél élete során legalább egyszer. A lakosság 2-4 százalékát érinti, és a nőknél gyakoribb. Nem mindig egyértelmű azonban, hogy miért alakul ki, de ha időben orvoshoz fordulunk, a pánikbetegség eredményesen kezelhető.
Fontos azonban megkülönböztetni a pánikrohamot a pánikbetegségtől. A pánikroham egy szorongásos rosszullét, melynek legfőbb jellegzetessége, hogy hirtelen, váratlanul, és látszólag megmagyarázhatatlanul tör rá az emberre. A pánikroham igen változatos testi tünetekkel jár, ezek: heves, illetve szapora szívverés, izzadás, remegés, légszomj, fuldoklás, mellkasi fájdalom, hányinger, hasfájás, szédülés, ájulásérzés, halálfélelem, hidegrázás, hevülés, zsibbadás, bizsergés. Jelentkezhet a realitás elvesztésének érzése, vagy a megőrüléstől, kontrollvesztéstől való félelem.
A pánikroham diagnózisához a felsorolt tünetek közül legalább négynek meg kell jelennie. A tünetek intenzitása nagyjából 10 perc alatt eléri a maximumot, majd 20-30 perc alatt a roham fokozatosan megszűnik. Pánikbetegségről akkor beszélünk, ha a pánikrohamok egy hónap alatt legalább négyszer ismétlődnek, és a beteg mindennapi életvitelében jelentős zavarokat okoznak. Ilyenkor már a rohammentes időszakban is jellemző az állandó aggodalom egy újabb roham megjelenésétől.
(A teljes cikket elolvashatja a Ridikül Magazin 2024. évfolyama 7. számának 38. oldalán!)
Még nincs hozzászólás