Olvadó bűn
Minden kornak megvannak a maga menő függőségei. A 20. század első felében nem volt vonzóbb egy szivarozó férfinál, míg az egyre öntudatosabb nők érzékien érintették ajkukhoz a konyakospoharat. Kár lenne tagadni, hogy ezek az addikciók akkoriban nemcsak divatosnak, de egyenesen szexinek számítottak. Napjainkban a csokifüggőség a sikk. Megannyi reklám, film, divatanyag vagy éppen hirdetés középpontjában áll az édes csoda és az azért megőrülő ember.
Biztosan mindannyiunk környezetében van legalább egy olyan személy, aki büszkén vallja magát csokoholistának. A csokoládé jó hatással is lehet az egészségünkre, de mint minden addikció, ez is káros, ha túlzásba visszük.
Életérzés
Nem árt a csokoládé hátterére is kitérni: már a maják is megőrültek a barna csodáért, majd megfertőzték az aztékokat is a hisztériával, amiből azok gazdasági előnyt kovácsoltak, hiszen a maják – hogy az azték városok hatalmas keresletét kielégítsék – az adójukat is kakaóbabban fizették.
Ekkoriban még nem isteni áldásként tekintettek a folyékony csodára, hiszen az íze rémes volt, sokkal inkább státuszszimbólumként, mint a nemesség és az előkelőség jelképére. Ahogy teltek az évek, s egyre inkább próbálták elviselhetőbbé tenni a csokoládé ízét, képbe jött a tej és a cukor.
Ahogy a fenti példa is mutatja, korábban nem az íze miatt rajongtak érte, inkább egy életérzést társítottak a csokoládéhoz. Akkor mi okozhatja a kísértést?
Manapság már minden tartalmaz cukrot: az üdítők, a gyümölcsjoghurtok, de még a gyorséttermekben felszolgált hamburgerek is. Az ízek rabjaivá váltunk, s a cukor olyan rejtett uralkodója lett az életünknek, amit csak nagyon tudatos táplálkozással tudunk kicselezni.
Van-e csokifüggőség?
Orvosi értelemben vett csokifüggőség nem létezik. Tény, hogy tartalmaz koffeint, theobromint, sőt, egy 1996-os kutatás szerint a csokoládéban kannabiszszerű anyagok is találhatók, de fizikai függés nem mutatható ki még a vágykeltő, nyugtató és antidepresszáns hatás ellenére sem.
A cukorfüggőség már sokkal valóságosabb és tudományosan igazolható addikció. Ha teljesen száműzzük a cukrot az életünkből, az első napokban ingerültséget és különböző, idegi eredetű fizikai tüneteket észlelhetünk magunkon, a második és harmadik nap pedig egyre agresszívabbá válunk. Persze, ha huzamosan cukormentesen élünk, akkor ezek a jelenségek megszűnnek.
Elvonási tünetek
A cukorfüggőséget korábban patkányokon is tesztelték. A kísérletben részt vevő állatokat mindenféle cukros ételekkel etették, majd egyik napról a másikra megvonták tőlük ezeket. Az eredmény magáért beszélt: az idegeskedés mellett fogvacogás és reszketés is fellépett a patkányoknál – az embereknél egyébként hasonló tünetek jelentkeznek azoknál, akik éppen a kemény drogokról szoknak le. Ennek fényében sokkal inkább cukor-, mint csokoládéfüggőségről beszélhetünk.
Még nincs hozzászólás