Nobel - a lelkifurdalás díja
A december 10-én átadásra kerülő Nobel-díjak sorából az alapító féltékeny bosszúja miatt hiányozna a matematikai tudományok díjazása – nos, ezt a tévhitet már többször megcáfolták. Azt a tényt azonban még senki sem vonta kétségbe, hogy a Nobel-díj létezését a tudományos világ voltaképpen egy nőnek köszönheti.
Az történt ugyanis, hogy 1876-ban az akkoriban éppen Párizsban élő, negyvenhárom éves Alfred Nobel nevű jómódú svéd robbanószergyáros egy bécsi lapban hirdetést tett közzé, mely szerint „…gazdag és művelt, nem egészen ifjú úr keres hasonló korú, több nyelven beszélő titkárnőt”.
Dinamit és világbéke
Olvasta a hirdetést egy elszegényedett prágai arisztokrata lány, bizonyos Bertha Kinsky, aki el is utazott Párizsba, és – mint a mesében – a gyáros első látásra belészeretett. A 33 éves bárónő, mint valami 20. század végi szépségkirálynő, folyamatosan a világbéke megteremtésének fontosságáról áradozott a dinamit feltalálójának, Nobelnek, aki mellesleg az akkori világ hadianyaggyártásának jelentős része felett diszponált…
Annak, hogy rövid idő múlva mégis elváltak az útjaik, mégsem ez volt az oka, hanem hogy a hölgy házassági ajánlatot kapott Suttner bárótól, akihez hozzá is ment, elköltözve a távoli Tbiliszibe, s ezzel a párizsi kaland csak egy szép emlék maradt.
A fizikai, kémiai, orvosi és irodalmi Nobel-díjat a Svéd Tudományos Akadémia, a Karolinska Intézet és a stockholmi akadémia bizottságai ítélik oda, és Stockholmban adják át. 1969 óta pedig létezik egy úgynevezett közgazdasági Nobel-emlékdíj is, amelyet az akkor 300 éves Svéd Bank alapított. Ugyanakkor a béke Nobel-díjról a norvég parlament dönt, és Oslóban adják át. Ennek az a magyarázata, hogy Alfréd Nobel idején Svédország és Norvégia egységes monarchiaként perszonálunióban állt.
A díjazottak nevét hagyományosan már október elején közzéteszik, de magát a díjátadást minden évben december 10-én, Nobel halálának az évfordulóján rendezik.
A díj nagysága a befektetett tőke hozadékának függvényében változik; jelenleg tudományáganként 8 millió svéd koronával - mintegy 266 millió forinttal - jár a Nobel-díj.
Azért továbbra is leveleztek, és amikor tíz évvel később Bertha immár mint Suttner báróné újra Párizsba látogatott, az agglegény Nobel nem győzte békevágyát lírai költeményekben megfogalmazni, és e versekkel ostromolta a nőt.
Mindenáron be akarta bizonyítani a békekonferenciákra járó, még Budapesten is béke-előadást tartó szerelmének, hogy robbanószergyáros létére semmi sem fontosabb számára a világbékénél.
1895-ben erre bizonyságul megírta végrendeletét: hatalmas vagyonát egy olyan alapítványra hagyta, amely a 30 millió svéd koronára rúgó tőke kamataiból évente jelentős díjat adományoz a fizika, a kémia, az orvostudomány, az irodalom legjobbjainak – valamint „…annak a személynek, aki a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, illetve csökkentéséért, a békekongresszusok megrendezéséért és elősegítéséért”.
A betegeskedő Nobel 1896. november végén még kétségek között ezt írta Berthának: „orvosaim az Angioneurosin nevű gyógyszerrel kezelnek, aminek az alapanyaga nem más, mint nitroglicerin. Vagyis azzal kezelnek, amit Ön szerint robbantásra, gyilkolásra használ a világ”. Nem érte meg, hogy kiderüljön, az emberiség vajon elhiszi-e neki, hogy bombaalapanyag-gyáros létére őszintén gyűlöli a háborút: három héttel később San Remóban szívrohamot kapott és meghalt.
Reménytelen szerelme, a rendíthetetlen békemozgalmár Bertha Suttner báróné 1914. június 21-én hunyt el Bécsben. Pontosan egy héttel később Szarajevóban lelőtték Ferenc Ferdinándot, és rövidesen kitört az első világháború…
Természetesen nincs okunk kétségbe vonni Nobel elkötelezettségét a béke iránt, nemes szándékait. Készséggel elhisszük: sosem hagyta nyugodni az önkínzó gondolat, hogy milyen pusztító anyagokat gyártott. De hogy a pacifista Bertha iránti szerelmének óriási szerepe volt a mai világ legnagyobb presztízsű tudományos díja megalapításában, az vitathatatlan.
Ja, és még valami: 1905-ben, Nobel halála után kilenc évvel, ötödik alkalommal adták át a Nobel békedíjat. A díjazott első ízben volt egy hölgy: bizonyos Bertha von Suttner osztrák békeharcos írónő…
Harcok a Nobel-díj ellen
Bár Nobel 1896-ban halt meg, az első díjátadásra csak öt évvel később került sor. A halasztás fő oka az volt, hogy a hatalmas hagyaték fölött kitört az örökösök háborúja: testvérei és azok gyerekei nem voltak hajlandók lemondani a harmincmilliós vagyonról. Nem állt a végrendelet mellé a svéd akadémia és a sajtó sem: fel voltak háborodva, hogy egy svéd ember vagyonát nem a svéd tudomány támogatására, hanem a világon bárhol élő tudósokra költsék. Végül az egyik önzetlen unokaöcs, Emanuel Nobel harcolta ki az első, 1901-es Nobel-díj-átadást.
Jaj, a matek…
Számtalan pletyka keringett arról, hogy az egyik legjelentősebb tudomány, a matematika miért nem került be a díjazott tudományágak közé. Sokáig tartotta magát az a vélekedés, miszerint Nobel felesége egy matematikussal csalta meg a gyárost – de ezt elég volt azzal cáfolni, hogy Nobel soha nem nősült meg…
Más változatban egy, Nobellel valóban közeli kapcsolatba került bécsi lány, Sophie Hess volt az, aki Alfred helyett egy matematikustól esett teherbe, és ez sarkallta volna bosszúra Nobelt – ám kiderült, hogy a csapodár Sophie szeretője nem matematikus, hanem egy magyar katonatiszt volt…
A matematikai Nobel-díj hiányának az oka minden bizonnyal sokkal egyszerűbb: Nobel nem becsülte sokra a matematikát. Zseniális feltaláló, rendkívül tehetséges kémikus volt, és kitűnő üzletember. Ám a történészek szerint matematikai ismeretei nem haladták meg a négy alapműveletet – a gyutacs, a robbanózselatin, a dinamit feltalálásához nem is volt szüksége többre…
Szabadalmaztatott Nobel-koporsó
A zseniális feltalálónak különös bogarai voltak. Csak egyetlen ezek közül: betegesen reszketett attól, hogy élve fogják eltemetni. Nem véletlen, hogy jelentős kampányt folytatott a hamvasztásos temetésért, alapítványt kívánt létrehozni a minden városban felállítandó krematóriumok építésére. Végrendelete egyik változatában kikötötte, hogy halála után egy olyan koporsóban temessék el, amelyen légzőlyukak vannak, és egy zsinórt is hurkoljanak a csuklójára, amellyel egy, a síron kívül elhelyezett harangot lehet megszólaltatni…
Jelöltnek lenni
A Nobel-díjra jelölt személyek nevét ötven évig nem lehet nyilvánosságra hozni. Ezért aztán csak nemrég derült ki, hogy többek között olyanok is szerepeltek az idők során a jelöltek között, mint Adolf Hitler, Benito Mussolini vagy Joszif Sztálin… Ugyanakkor nem kapott díjat például Mahatma Gandhi, pedig öt alkalommal is jelölték a béke Nobel-díjra, utoljára a halála előtt néhány nappal, 1948-ban is.
Még nincs hozzászólás