Nem pusztán táj - Alföld
Barabás Miklóstól Szilágyi Lenkéig. Elsőre talán meglepő, hogy kerül egymás mellé a biedermeier festője és a 21. század fotóművésze. Egyvalami azonban biztosan összekapcsolja őket, ez pedig a magyar kultúrsztyepp, vagyis az alföldi táj.
A debreceni Modem kiállítása amolyan képzőművészeti vándorlás az Alföldön, kalandozás a különféle kulturális és földrajzi terek között, benne egy kis művészettörténettel és kulturális geográfiával. És hogy teljesebb legyen a kép, a tárlat rendezői olyan médiumokat is segítségül hívtak, mint a film és a fotó. A magyar tájegységek közül talán az Alföld változott a legtöbbet a történelem során, és ahogy most kinéz ez a festészetileg szinte „anti-táj”, az az elmúlt százötven évben alakult ki. Több mint száz mű mesél az alföldi festészetről, a hagyományhűségről, a progresszióról, és persze személyes történetekről, kötődésekről.
Az Alföldből egyébként a 18–19. század fordulóján lett „divatos” képzőművészeti és irodalmi téma. A már emlegetett Barabás Miklós akvarelljei például akkor készültek, mikor az 1838-as pesti árvíz elől menekülve Erdély felé utazott. Az pedig már művészettörténeti rejtély, hogy id. Markó Károly Magyar alföldi táj gémeskúttal című festményére – amit bécsi megrendelésre festett, emlékképekből és leírásokból – vajon hatott-e Barabás hasonló akvarellje, a Pusztai táj, vagy csupán a véletlen műve, hogy mindketten hasonló megoldásra jutottak. És itt van a tárlaton az alföldi plein air egyik festője, Fényes Adolf is. A szolnoki művésztelep egyik alapítójának színei éppen a szabadban történő festés hatására világosodtak ki.
A kurátorok elhozták a tárlatra azt az első, 1936-ban készült magyar művészfilmet is, amelyet a puszta ihletett, és valóban a táj „játssza” benne a főszerepet. Az osztrák Georg Höllering két éven át figyelte és fényképezte a méneseket, a napfelkeltét és a pusztai viharokat, hogy aztán filmet forgasson róla Lajtha László zenéjére. Ugyanebben a tájban forgott nemrégiben Hajdu Szabolcs hortobágyi westernfilmje is, a Délibáb, és ez már meg is magyarázza, miért és hogyan kerültek a kiállításra Szilágyi Lenke gémeskutas, szürkemarhás werkfotói.
Alföld – Történetek kétszáz év magyar képzőművészetéből
Debrecen, Modem, 2014. szeptember 21-ig
Még nincs hozzászólás