Amikor forog velünk a világ - A szédülés oka és kezelése
A szédülés ijesztő érzés. Szerencsére a legtöbbször nem veszélyes, csak nagyon kellemetlen. Időnként egy rossz mozdulat vagy a stressz váltja ki, de komolyabb betegség neurológiai, kardiológiai vagy akár pszichés ok is állhat a háttérben. Fontos a szédülés forrásának azonosítása, mivel a megfelelő kezelési módok ettől függenek.
A belső fül problémái
Az egyik leggyakoribb szédülés típus az úgynevezett vertigo, amely olyan érzés, mintha az ember körül forogna a világ. A bizonyos fejpozícióban jelentkező rohamszerű szédülés és hányinger jóindulatú, ám igen kellemetlen elváltozás. Oka a belső fülben lévő kristályok leválása. A belső fülben található egyensúlyrendszer zavarai miatt úgy tűnik, mintha környezetünk örökösen elmozdulna. Ez annyira zavaró, hogy mindennapi tevékenységeinket is megnehezítheti.
A belső fülben található félkörös ívjáratok és az ott lévő egyensúlyi szerv a testhelyzet érzékelésében játszanak kulcsszerepet. Amikor ez a rendszer például fertőzés, gyulladás vagy sérülés miatt felborul, szédülést, émelygést és hányingert okozhat. Az egyik leggyakoribb belső fülből eredő szédüléstípus az úgynevezett ’benignus paroxizmális poszturális vertigo (BPPV)’, amelyet gyakran hirtelen fejmozdulatok váltanak ki.
Amikor a vérnyomás a ludas
A vérnyomás szabályozza a vérkeringést, normál esetben biztosítja, hogy szerveink elegendő oxigénhez jussanak. Ha a vérnyomás túl alacsony, a vér áramlása lelassul, és nem pumpál elegendő oxigént az agyba, ez pedig szédüléshez vezethet, különösen akkor, ha hirtelen mozdulatot teszünk, például felállunk. Utóbbi esetben a vér a gravitáció miatt a lábakba áramlik, és idő kell, míg a szervezet alkalmazkodik ehhez a helyzethez.
Ha a vérnyomás nem emelkedik elég gyorsan, az agy rövid ideig oxigénhiányt szenved, és ez szédülést okozhat. Dehidratáció vagy elektrolit-egyensúlyhiány esetén is kevés vér kering a testben, ami szintén alacsony vérnyomáshoz vezethet, és szédülést eredményezhet. Ugyanez történik, ha a szív nem tud elegendő vért pumpálni az erekbe. Az alacsony vérnyomás tehát az agyi véráramlás csökkenésén keresztül vezet szédüléshez. A túl magas vérnyomás is okozhat fejfájást és szédülést, bár ritkábban.
A pszichés eredetű szédülés és a stressz hatása
Sok ember tapasztal szédülést stresszhelyzetekben vagy szorongásos állapotok során. A pszichés eredetű szédülés általában nem jár forgó érzetű vertigóval, inkább instabilitás vagy lebegő érzés jellemzi. Az oka az, hogy a szorongás és a pánikrohamok gyakran járnak együtt gyors légzéssel, ami hiperventilációhoz vezet, és ennek következtében oxigénszint-csökkenést okozhat a szervezetben. Ez szintén szédülést válthat ki.
A légzés során ugyanis oxigént lélegzünk be és szén-dioxidot ki. Ha valaki hiperventilál, felborul a légzési gázok egyensúlya. Ha a szén-dioxid-szint túl alacsony, a vér pH-ja megváltozik, növekszik, amely szédüléshez, eszméletvesztéshez vezethet. A hiperventiláció egyéb kóros változásokat is előidézhet a szervezetben. Például zsibbadás, mely főleg az ujjakat, ajkakat érinti, majd izomgörcs alakul ki, valamint erős szívdobogásérzés, fejfájás, szorongás. Pszichológus segítsége, a stresszkezelési és légzés technikák jelentős javulást hozhatnak.
Szédülést okozó egyéb betegségek: a cukorbetegségtől a migrénig
A cukorbetegség során előfordulhat, hogy a vércukorszint túlságosan alacsony, amely szédülést, sőt eszméletvesztést is okozhat. A sajnos meglehetősen gyakori, főleg nőket, s leginkább a változó kor környékén jelentkező migrénes fejfájásoknál pedig speciális formát is ölthet a szédülés: a vestibuláris migrén során a fejfájás kísérő tünete a nagyon kellemetlen, sokszor a hétköznapok szokásos tevékenységeit akadályozó forgásos szédülés.
Az ilyen típusú szédülés kezelése nehezebb, mivel komplex gyógyszeres beavatkozást igényel, és gyakran életmódbeli változtatásokra is szükség van.
Hogyan kezelhetjük a szédülést otthon, és mikor forduljunk orvoshoz?
Az otthoni kezelési módszerek, a megfelelő hidratálás, pihenés, valamint a vércukorszint ellenőrzése és szinten tartása enyhíthetnek a szédülésen. Bizonyos típusú szédüléseknél, mint például a BPPV-nél, az úgynevezett Epley-manőver segíthet. Ezt az egyszerű fejmozdulatokat magában foglaló gyakorlatot szakember taníthatja meg, de az interneten is található róla bemutató videó. Mivel csak néhány mozdulatról van szó, így is elsajátítható, és hatékonyan enyhíti a szédülést.
Ha a szédülés erős, gyakran visszatér, vagy más tünetekkel, például látászavarral, zsibbadással vagy végtaggyengeséggel társul, mindenképpen szükséges orvoshoz fordulni. A vérvizsgálat, fülészeti és neurológiai esetleg CT-vizsgálatok segíthetnek a pontos diagnózis felállításában, amely elengedhetetlen a hatékony kezeléshez.
Ha a diagnózis már megvan, az orvos javasolhat gyógyszereket, például szédülés elleni tablettákat vagy hányinger-csillapítókat, amelyek átmenetileg enyhítik a tüneteket. Hosszú távú kezelési lehetőségek közé tartozik a fizioterápia és az egyensúlyjavító gyakorlatok. Ezenfelül pszichoterápia is segíthet, különösen akkor, ha a szédülés pszichés eredetű.
Természetes módszerek a szédülés enyhítésére
A természetes gyógymódok, mint a gyömbértea vagy a borsmenta, segíthetnek enyhíteni a hányingert, ami gyakran társul szédüléssel. Emellett az akupresszúra és az akupunktúra is kedvelt módszerek, melyek néha csökkentik a tüneteket, különösen az olyan esetekben, ahol nincs organikus probléma a szédülés mögött. A megfelelő alvás és a rendszeres, mérsékelt mozgás szintén sokat segíthet.
Amikor a szédülés figyelmeztető jel lehet
Az olyan tünetek, mint a látászavar, a hirtelen erős fejfájás, a karok vagy lábak zsibbadása és beszédzavar a szédülés mellett, figyelmeztető jelek lehetnek. Ezek akár agyi érkatasztrófára, azaz stroke-ra utalhatnak, és azonnali orvosi segítséget igényelnek.
Még nincs hozzászólás