Nem mellékesen
Tájépítészek szerint nem egy Dunánk van, hanem kettő, hiszen a nagyjából 400 kilométeres fő Duna-ág mellett van egy majdnem ugyanekkora, 300 kilométeres mellékágrendszerünk is.
Szakértők azt mondják, ökológiai szempontból a folyó legértékesebb részei ezek, hiszen rehabilitálásukat követően a vízi élővilág egyensúlyát és az árvízi védekezés alapjait is a mellékágak jelenthetik. A Kis-Duna Csallóköznél, a Duna szigetközi vízrendszerét lezáró Mosoni-Duna, a Szentendrei-Duna és a Ráckevei-Duna több szigetet is körülzárhat, melyek közül a legnagyobbak a Csallóköz, a Szigetköz, a Szentendrei-sziget, a Csepel-sziget és a Mohácsi-sziget.
Nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek
A Dunát sok, Európa más folyóival összehasonlítva viszont aránylag kevés környezeti kár érte. Élővilága nagyrészt megmaradt, így a 70-es évektől folyamatosan alakultak nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek a folyó árterében.
A Szigetközi Tájvédelmi Körzetben található, időszakosan kiszáradó tavacskák, feltöltődő mellékágak, amellett, hogy sokféle vízimadárnak biztosítanak költő- és táplálkozóhelyet, különböző fajokban gazdag vízinövény-társulások menedékhelyei is. Rengeteg más faj mellett az eredetileg tiszta hegyi patakokban élő sebes pisztráng, a hód, valamint őzek, szarvasok és vaddisznók otthona.
A Duna–Ipoly Nemzeti Park Magyarország egyik leggazdagabb élővilágú nemzeti parkja, számos faj kizárólagos itthoni élőhelye. Kerecsensólyom, sárgahasú unka, hiúz, vidra és szirti páfrány színesíti a névsort.
A Duna–Dráva Nemzeti Park – melynek része a Gemenci erdő is – egyik területi egysége Zákány-Őrtilos térsége, amely az országban másutt nem, vagy csak ritkán található növények élőhelye. A szurdokvölgyek hűvösebb mikroklímája kedvező életfeltételeket teremt többek között a hármaslevelű szellőrózsa, a pofók árvacsalán és a hegyi zergevirág számára.
Tanösvény az úszólápon
A Ráckevei-Duna ágon Európa második legnagyobb úszólápját találjuk. A Szigetszentmiklós térségében lévő 700 hektár területű úszóláp különleges képződmény. Növényzetét nagyrészt nád, sás, gyékény alkotja, amelyeknek gyökérrendszere egyre vastagodva, egy vízen lebegő, vastag növénytakarót hoz létre. A lebegő aljzaton azután tőzegmohák telepednek meg – nagyjából ennyi a recept. Az egyedülálló természetvédelmi értéket testközelből tanulmányozhatjuk egy rendkívül hangulatos tanösvényen, mely 700 méter hosszú, és 20-30 perc alatt kényelmesen bejárható. Az ökológiai tanösvényt 2002-ben hozták létre egy egykori mederkotrás következtében kialakult homokzátonyon, amelyet idővel teljesen benőtt a növényzet, és számos vízi állatnak, rengeteg madárnak és kétéltűnek ad otthont. A hajóállomásnál nyáron vízibiciklit, csónakot, kenut is bérelhetünk, hogy fel tudjuk térképezni a romantikus kis holtágakat.
Aki vízitúrázik a Duna valamelyik mellékágán, felejthetetlen élményekkel gazdagodik. Amíg nem látjuk saját szemünkkel, el sem tudjuk képzelni, micsoda természeti kincseket rejteget ez az ország – az öreg hölgy szalagjára felfűzve.
Még nincs hozzászólás