Nálunk élő népcsoportok
A magyarországi nemzetiségek egy részéről mindenki hallott már, legyen szó svábokról, bolgárokról, romákról vagy éppen szerbekről. Kultúrájuk és szokásaik is szélesebb körben ismertek, de nem szabad megfeledkezni azokról a nemzetiségekről sem, amelyek a középkorban vagy még előbb települtek hazánkba, így ma már elkülöníthetetlen részei a nemzetnek. Ők nálunk élik a saját népük szórványéletét.
A jászok, kunok, palócok és matyók csak kis részét alkotják azoknak a nemzetiségeknek, amelyeknek kultúrája alakította a magyarságot, és amelyek szerencsére mind a mai napig aktívan őrzik hagyományaikat, képzőművészetüket. Ennek köszönhető, hogy az olyan kiemelkedő alkotások, mint a matyó hímzés, vagy a világörökség részét képező Hollókő is fennmaradhatott, sőt, ma is virágzik.
Jászok
A jászok a 13. század közepétől kezdtek betelepülni Magyarországra, méghozzá a kunokkal együtt. Könnyen beazonosítható a csoport közös jelképük alapján, mely nem más, mint Lehel kürtje, s igen nagy megbecsülésnek örvend. A jászok jelenlétét – mint sok más népcsoportét is – helységneveink is viselik, főleg az Alföld északi részén, ahol jelentős számban élnek.
Hagyományaikra nagyon büszkék, így azok őrzése kiemelkedő szerepet kap életükben. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 1998 óta minden évben megrendezik a Jászok Világtalálkozóját.
Az esemény nemcsak arról szól, hogy egy évben egyszer a népcsoport távoli tagjai is találkozzanak, hanem ilyenkor választják a jászkapitányt is. A megválasztott feladata, hogy a gazdag kultúrát – amely felöleli a népdalokat, a meséket, a kézműipart, a táncokat és persze a népviseletet is – folyamatosan ápolja, és gondoskodjon annak fennmaradásáról, megőrzéséről.
Kunok
A kunok a 13.–14. században érkeztek Magyarországra IV. Béla meghívására, és ekkor még nem élveztek osztatlan rokonszenvet. A kun törzsszövetségek ugyanis fosztogatásaikkal sokáig rettegésben tartották a magyarokat.
Betelepítésük után az összezördülések odáig fajultak, hogy a kunok a tatárjárás idején kivonultak hazánkból. Ám a félelmek ellenére sem segítettek a támadó hordának, még úgy sem, hogy kivonulásuk oka egy óriási sértés, vezető fejedelmük meggyilkolása volt. A vész elmúlta után a király újra, ezúttal véglegesen betelepítette a kunokat Magyarországra.
A kunság integrálódása így is nehézkes volt, sok nyelvi emlék őrzi a népcsoport hajlíthatatlanságának emlékét, mint a konok kifejezés is. Később a kunok teljesen integrálódtak, ám nemcsak hazánkban, hanem kelet felé is sok országban megtalálhatók.
A magyarországi kunok a jászok példáját követve 2009-ben Karcagon kunkapitányt választottak, akinek feladata a hagyományok, a kultúra őrzése. A választás a Kun Világtalálkozó keretein belül történt, melyet négyévente terveznek megtartani. A megőrzendő értékek között pedig olyan méltán híres dolgok vannak, mint a népviselet, a karcagi csipke, vagy a sajátos esküvői szokások.
Palócok
A palócok Közép-Magyarországtól északra, az Alföld és a magyar–szláv nyelvhatár közötti területen élnek nagy számban. Legegyszerűbben sajátos kiejtéséről ismerhető fel a csoport: ez nemcsak kellemesen ízes, hanem a kétféle „a” hang miatt nagyon jellegzetes is.
A palócok hagyományőrzése jelentős, hiszen olyan értékeket ápolnak, mint a hagyományos népdalkincs, mely nagyban hozzájárult hazánk kultúrájának sokszínűségéhez. A palóc építkezés sajátosságait őrző települések tették híressé ezt a stílust, mint Hollókő, ahová szerte a világból érkeznek turisták, hogy részt vegyenek a vödrös húsvéti locsoláson. A szintén palócvidéki Vanyarci Haluskafesztiválon pedig megkóstolhatják a népcsoport jellemző ételeit.
Matyók
A matyók a palócok egyik csoportja, ám kiemelkednek közülük. Mezőkövesd, Szentistván és Tard hármasának lakossága alkotja a csoportot, akiknek művészete az egész világon méltán híres.
A matyók a legenda szerint nevüket szeretett királyuktól, Mátyástól kölcsönözték. Az uralkodó adott a településüknek mezővárosi rangot, és tiszteletből Mátyás nevének becézését vették fel. Egy másik elképzelés szerint a környező népektől kapták a nevet, csúfolódásképpen a vallási különbségek miatt, ám ez a negatív jelentés mára teljesen kikopott.
Művészetük világhírű, s Magyarország imázsának egyik fontos eleme. A mai napig kedvelt motívumokat használnak: a díszes öltözet, főleg a nők hímzett ködmöne olyan fontos része volt a paraszti öltözködésnek a matyók között, hogy akár koplalás árán is beszerezték a helyi szűcsöktől.
Még nincs hozzászólás