Nagy divat a szakaszos böjt
Mostanában egyre több szó esik a szakasos böjtnek nevezett étkezési forma egészségvédő, testsúlyt csökkentő módszeréről. Orvosok, táplálkozási szakemberek mondják el véleményüket. Gasztroenterológusok ajánlják még a normál testalkatú, egészséges embereknek is.
A szakaszos böjtnek éppen úgy szerepe van az ideális testsúly, a gyomor és bélrendszer egészségének fenntartásában, mint a hosszabb, tíz-negyven napos böjtöknek.
Minden vallás fontos része a böjt
Nem lehet véletlen, hogy a nagy világvallások mindegyikében vannak böjti időszakok. Ezek nem csupán a spirituális elmélyülést szolgálták, de az évezredek során az egészség megőrzésének is fontos, sokáig kizárólagos eszközei voltak.
Az egyik legismertebb, ’szakasos böjtnek is nevezhető’ étkezési megvonás az iszlám böjtje, a ramadán. Az iszlám holdnaptár kilencedik hónapjában, az újholdtól a következő újholdig tart. Napkeltétől, napnyugtáig a hívő muszlimoknak tartózkodniuk kell az evéstől, az ivástól, a dohányzástól és a szexuális tevékenységtől. Még vizet sem szabad inniuk. Napnyugta után azonban bármit ehetnek, ihatnak, kivéve az alkoholt, mely a hívő muszlimok számára tilos.
A böjt célja a lelki tisztulás, az önmegtartóztatás és az összetartozás erősítése. A böjtöt megtörő étkezéskor, naplemente után néhány szem datolyát, gyümölcsöt, tejet isznak. A hajnal előtt elfogyasztott reggeli (szuhúr) könnyebb ételek vízivással kísért fogyasztását jelenti. A ramadánt sok folyadék, valamint zöldségekben, fehérjében és rostokban gazdag ételek fogyasztása követi.
A kereszténység legismertebb böjti időszaka az úgynevezett nagyböjt, amely a húsvétot megelőző időszakban negyven napon át hamvazószerdától húsvétig tart. Lényege a bűnbánat és a húsvétra való előkészület. Ilyenkor a hívek Krisztus kínszenvedésére emlékeznek. Jézus, mielőtt nyilvánosságra lépett, 40 napon át böjtölt a pusztában. Természetesen negyven napon át nem vonhatunk meg mindent a szervezettől, de tartózkodnunk kell a húsos ételektől. Sok hívő a tejből készült ételeket is kihagyja az étkezéseiből, csupán zöldségeket, gyümölcsöket és magokat fogyaszt.
Sok keresztény hagyományban a pénteki böjtök is fontosak. A pénteki böjtök során is tartózkodnak a húsételektől. Néhány keresztény hagyományban az adventi időszakban is tartanak böjtöt, vagy tartózkodnak bizonyos ételektől. A római katolikus vallásban a nagyböjt húshagyó kedden kezdődik, ahogy az a nevéből is következik, ekkor már nem szabad húst fogyasztani. A nagyböjt utolsó napja nagypéntekre, Jézus kereszthalálának napjára esik.
A görögkatolikus étkezési szabályok mögött az Istenhez való közeledés szándéka húzódik meg. A nagyböjt a római katolikus hagyományoknál két nappal korábban, a vajhagyó vasárnap utáni hétfőn kezdődik. A böjt előtti héten a tej, a túró és más állati eredetű ételek fogyasztása megengedett, de a húsé nem. A pünkösd utáni vasárnapot követő hétfőn kezdődik a Péter és Pál apostolok ünnepére való felkészülés, ami változó időtartamú – 1-6 hétig terjedő – böjtöt jelent. Az egyházi év utolsó bűnbánati időszaka a Nagyboldogasszony ünnepét (augusztus 15.) megelőző kéthetes böjtöléssel jár.
A zsidó vallásban az egyik legismertebb a Jom Kippur böjtje. A Jom Kippur, az engesztelés napja, amelyen az emberek bűnbánatot gyakorolnak, hogy megtisztuljanak vétkeiktől. A böjt napnyugtától napnyugtáig tart, és nemcsak az étkezésről, de a vízivástól is tartózkodni kell. Más böjtök gyásznapokhoz, például a zsidóság két nagytemplomának lerombolásához kapcsolódnak, amikor kerülni kell a húsételek és a bor fogyasztását is.
A zsidók figyelemre méltó böjtje továbbá a pészáh, amikor az Egyiptomból való kivonulásra emlékeznek. Ezen a napon minden erjedésre alkalmas dolgot kitakarítanak a háztartásból, és teljesen külön, speciálisan erre a napra rendelt edényekben főznek. Ilyenkor pászkát, vagyis kovásztalan kenyeret fogyasztanak. A vallásos zsidók tartanak böjtöt minden hónap 29. napján is. Sőt az ortodoxok tartanak többnapos böjtöt is.
A hindu vallásban is vannak böjtök, amelyek különböző istenek tiszteletére vagy különleges ünnepeken tarthatók. A böjtök ritkán írnak elő teljes étkezési korlátozást, legtöbbször csupán bizonyos ételek tiltását jelentik. Ezeknek a test és lélek megtisztítása a feladatuk és az isteni tisztelet kifejezésére szolgálnak.
Miként a buddhista böjtök is, elsősorban a csendes és elmélyült meditációról, az önfegyelemről és az önmegtartóztatásról szólnak. Céljuk a testi vágyak leküzdése és a tudatosság növelése.
A böjt olyan, mintha szervizbe vinnéd a szervezeted
A gasztroenterológusok figyelmeztetnek, hogy egyre fiatalabb korosztálynál diagnosztizálják a végbéldaganatot, a tendenciák szerint öt éven belül minden negyedik-ötödik végbéldaganatos beteg az 50 éven aluli korosztályból kerül majd ki. Ezért is fontos, mondják az orvosok, az egészséges étrend, a rendszeres mozgás és az elegendő alvás. Ez olvasható a semmelweis.hu oldalon is.
Dr. Leiszter Katalin, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika adjunktusa szerint az emésztőrendszeri betegségek megelőzésében is fontos szerepet kap a bélmikrobiom, vagyis a bélrendszerünkben élő mikroorganizmusok összessége, ami olyan egyedi, mint az ujjlenyomatunk: minden emberé más, a bélrendszerünk különböző szakaszain pedig eltérő az összetétele.
Beleink egészségét a megfelelő tápanyagbevitel mellett kellő mennyiségű alvással és sporttal is javíthatjuk, és akár az is segíthet ebben, ha időnként csökkentjük a kalóriabevitelt, időszakosan vagy átmenetileg böjtölünk. A böjt során olyan folyamatok indulnak el a szervezetben, melyek stimulálják a szervezet öngyógyító folyamatait.
Elsősorban növelik az autofágia működését. Az autofágia a sejtek önlebontó folyamata, melynek során a felesleges és károsodott anyagok kiürülnek a szervezettből. Ezáltal energia, valamint az új sejtek felépítéséhez használható anyagok szabadulnak fel. Az utofágia folyamatának csökkenése az egyik legfőbb oka számos betegség kialakulásának. Az autofágia hátterében álló sejtszintű folyamatok feltérképezéséért Ószumi Josinori japán sejtbiológus 2016-ban orvosi-élettani Nobel-díjat kapott.
Az autofágia csökkent működése vagy hiánya összefüggésbe hozható a korai öregedéssel, illetve számos öregkori betegséggel, idegrendszeri károsodással, így az Alzheimer- és Parkinson-kórral, az izomsorvadás, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásával. Az autofágia folyamatát egy, a csökkent tápanyagbevitel, az éhezés során felszabaduló hormon, a glükagon stimulálja. Az éhezés emellett serkenti a növekedési hormon termelődését is, a kettő együtt pedig a sejtek megújulását eredményezi.
A böjt sejtmegújító szerepére alapozva több diétakoncepció is született az elmúlt évtizedekben. Ezek közül napjainkban az időszakos böjtök a legnépszerűbbek. A módszer lényege a meghatározott ideig tartó koplalás. Nem az a fontos, hogy mit eszünk, hanem az, hogy mikor. Az időszakos böjt lényege, hogy mivel a szervezetünk nem jut energiához a táplálékból, először a májban és az izmokban elraktározott glükózt használja fel, majd amikor ezek is kimerültek, a zsírraktárakhoz nyúl. Ez a testsúly csökkenésével, a zsírsejtekben lévő méreganyagok eltávolításával jár együtt.
Na jó, de hogy lehet kibírni?
Könnyebben, mint bárki gondolná, aki még nem próbálta. Szervezetünk egy csodálatosan működő ’szerkezet’. A szakaszosan tartott böjtök esetén nagyon gyorsan megtanulja, hogy mikor jut táplálékhoz, és ezt kivárja. Bárki megtapasztalthatja, hogy ha mondjuk este kilenc és déli egy óra között vonja meg magától az ételt, akkor ebben az idősávban nem érez majd éhséget. Abban a pillanatban azonban, amikor eljön, a ’jaj de jó, ehetek’ időszak, azonnal megkordul a gyomra. Ezt igazolhatják mindazok, akik például mindig délben ebédelnek. Ha így tesznek éveken át, akkor gyomruk óra nélkül is jelzi a delet.
Ha fejben elhatározzuk, hogy étrendünkbe bevezetjük az időszakos böjt valamelyik fajtáját, lehetőleg ne hétvégén kezdjük el. Sőt, elkezdhetjük úgy is, hogy csak tíz órán át nem veszünk ételt magunkhoz, majd ezt az időtávot növeljük fokozatosan. A lényeg az, hogy adjunk magunknak időt a megszokásra. Ha eleinte nehéznek találjuk is, el kell hinnünk, hogy hozzászokunk. Ha sikerült néhány héten át tartanunk, már nem lesz nehéz. Tapasztalni fogjuk, hogy könnyebbek vagyunk, frissebbek, fiatalosabban mozgunk, és a kedvünk is sokkal jobb. Természetesen abban az esetben, ha bármiféle betegséggel küzdesz, előbb beszéld meg kezelőorvosoddal, hogy ő ajánlja-e neked ezt.
Jó, egészséges, de miért fogyaszt?
A fejlett társadalmakban, ahol korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre az étel, a legtöbb ember soha nem pihenteti a gyomrát. Lefekvés előtt, még bekap néhány falatot, az esti tévézés alatt egy-két zacskó nasit. Reggel az első útja a fridzsiderhez vezet. Ha ideges, rágcsál, ha gondolkodik, ropogtat, ha nem tud elaludni, eszik egy kis szénhidrátot, literszám issza az üdítőt. Folyamatosan túlterheli emésztőrendszerét.
Legtöbben sokkal többet eszünk, mint amennyire szükségünk van. Akik rendszeresen böjtölnek, megtapasztalják, hogy szervezetük sokkal kevesebbel is beéri. A böjttől összeszűkül a gyomor, nagyjából akkorára, mint a két egymás mellé tett öklünk. Ha ez megtörténik, és soha nem eszünk többet, mint amennyivel jóllakunk, gyomrunk nem tágul ki. Sokan, az időszakos böjtölés ellenzői, azt mondják, hogy képtelenség fogyni csak attól, hogy naponta rövidebb ideig eszünk. Hiszen rövid idő alatt is lehet magas kalóriatartalmú, zsíros, édes ételeket enni. S ez igaz.
Az időszakos böjt nem jelentheti azt, hogy az evésre engedélyezett szakaszban betegre esszük magunkat zsíros, cukros, egészségtelen ételekkel. Nem is tudjuk megtenni, mert nem fogjuk jól érezni magunkat. Akik ezt az étkezési formát követik, valamennyien beszámolnak arról is, hogy csökken a vágyuk a zsíros, egészségtelen ételek iránt. Ráadásul, mivel a szakaszos böjtölés növeli a növekedési hormon szintjét és csökkenti az inzulinszintet, ezek együttes hatása az lesz, hogy több zsír ég el.
Túlsúlyos cukorbetegekkel foglalkozó orvosok azt mondják, hogy a fogyás mindössze az inzulinszintről szól. Ha alacsony az inzulinszint, a test energiát nyerhet a zsírraktárakból. Ha a szakaszos böjtöt választod, a szervezeted számára idővel, csupán a szükséges kalóriamennyiséget viszed be, s nem többet.
A böjt pozitív egészségügyi hatásai
Egy Amerikában, öt éven át végzett kutatásról beszámoló tanulmány szerint, ha hetente egy napon át csak vizet iszunk, jelentősen csökken a cukorbetegség kialakulásának esélye. Kiderült az is, hogy az időszakos böjtölés csökkenti a magas koleszterinszintet és a magas vérnyomást. Ha hosszabb ideig, hét–tizennégy napig lemondunk az ételekről, újraindíthatjuk az immunrendszerünket.
Időszakos böjtfajták
A legnépszerűbb, legkönnyebben betartható időszakos böjt, a 16/8-as. Ilyenkor nyolc órán át lehet, majd 16 órán át egy falatot sem szabad enni. Mivel a 16 órás böjt nyolc órája az alvásra esik, ezt a legegyszerűbb betartani.
Legtöbben este kilencig fogyasztanak ételt, majd legközelebb másnap egykor. Van, aki a 24 órás böjt híve. Ez leggyakrabban vacsorától vacsoráig tart. Legtöbben hetente egyszer, rendszerint a hétvégi túlevés ellensúlyozására, hétfőn tartják. Ha valaki elsősorban fogyni szeretne, érdemes a szakaszos böjt 18/6-os változatát választani, Ilyen kor az étkezés 6 órában korlátozott, s a böjt mindennap 18 órán át tart.
Nem mindenkinek való
Napjainkban egyre kevésbé vallási okok miatt böjtölnek az emberek, sokkal inkább a civilizációs ártalmak csökkentése, kivédése lehet a cél: a megfelelő testzsír- és vércukorszint megtartása vagy elérése – mondta el lapunknak Arádi Antónia, az első magyarországi böjtös ház megalapítója, böjtölési szakértő.
– A rendszertelenül fogyasztott túl zsíros, egészségtelen étetlek fogyasztása megterheli a gyomor-bél traktust. Ez megfelelően, megfelelő hosszúságban, és szakértő böjtvezetés mellett szépen regenerálódhat. A böjtölés során meg lehet szabadulni a rossz étkezési szokásoktól, a gyakori kávé és alkohol fogyasztásától, a késői, bőséges vacsorák szokásától. A böjt során megtapasztaljuk, hogy milyen kevés étellel is jól működünk. A böjt önuralomra nevel, megemeli önbecsülésünket, ráadásul fogyaszt is.
De a böjt sem való mindenkinek. Fejlődésben lévő gyerekeknek, terhesség vagy szoptatás idején sem. Bizonyos betegségeknél különös odafigyelés, orvosi konzultáció szükséges, ilyenek például a szív- és érrendszeri betegségek, a pszichiátriai-neurológiai betegségek, a cukorbetegség, a vese- vagy epekövesség, a tumoros megbetegedés.
Még nincs hozzászólás