Mozdítani sem tudom a vállam
A téli hideg, a párás, nyirkos levegő nem kedvez a mozgásrendszeri problémáknak. Télen gyakori, hogy reggel úgy ébred az ember, hogy elfeküdte a nyakát, merev a válla, dereka, s kell egy kis mozgás, amíg ezek a testrészek újra jól működnek. Előfordulhat azonban, hogy a mozgás sem segít, s a váll úgy fáj, hogy a karunkat sem tudjuk felemelni.
Befagyott váll
A váll mozgásának beszűkülésével járó betegséget befagyott váll szindrómának nevezi a tudomány. A vállízületet egy kötőszövetköteg veszi körül. Amikor ez megvastagodik, megfeszül a vállízület körül, korlátozva annak mozgását.
A vállízület körüli ín és szalagok sűrű kötegének gyulladása is oka lehet. A tünetek általában lassan kezdődnek, majd súlyosbodnak. A mozgás beszűkülése fokozatosan alakul ki.
A probléma pontos okát nem sikerül minden esetben feltárni, de nagyobb valószínűséggel fordul elő, ha a vállat hosszú ideig mozdulatlanul tartjuk, például műtét vagy kartörés után. De arra is gyanakodnak az orvosok, hogy valamilyen autoimmun folyamat van a háttérben.
Szerencsére bár a testünk ellenünk támad, meg is gyógyítja magát. Igaz, ez jó időbe, akár évekbe is telhet. Leggyakrabban nőknél, 40–60 éves korosztályban fordul elő, és legtöbbször csupán az egyik oldalon érinti a vállat.
Tünetei
A tünetek közé tartozik a fájdalom, mely a váll bármilyen irányú mozgatása következtében lép fel, és ez olyan erős, hogy a vállat gyakorlatilag lehetetlen mozgatni. Ez a betegség első szakasza, mely általában 2–9 hónapig tart.
A váll merevsége és a mozgások korlátozottsága ezután lassan oldódik, de ez a szakasz sajnos 4–12 hónapig is eltarthat. Ilyenkor a fájdalom csökken, de a merevség nem enyhül. Ez egészen addig tart, amíg elkezd csökkenni a merevség is, ami már a gyógyulás jele és szakasza.
Egyes embereknél a fájdalom éjszaka súlyosbodik, néha megzavarja az alvást. A beteg egy idő után megtanul csak az egyik, az egészséges oldalán aludni.
Kezelés
Az orvosi kezelés fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentő felírásával kezdődik, és fizioterápiával folytatódik. Súlyosabb esetekben, ha a konzervatív kezelések nem segítenek, az orvosok néha mérlegelik a műtéti beavatkozást is.
Nagyon fontosak a gyógytornászok által betanított mozgástartomány-gyakorlatok, melyeket az előírtaknak megfelelően naponta el kell végezni. Néha a kezelés kortikoszteroidokat és zsibbadásgátló gyógyszereket foglal magában, amelyeket az ízületbe fecskendeznek.
Fontosak még a rendszeresen végzett nyújtógyakorlatok. Különösen a vállak és a felső test nyújtása fontos. Hatásos lehet a meleg terápia. A meleg ugyanis segít az izmok lazításában, és növeli a véráramlást. Fontos a megfelelő munkakörnyezet: az olyan asztal és szék kiválasztása, amely nem kényszeríti a vállat felesleges terhelésre.
Jó tudni, hogy a stressz és szorongás is befolyásolhatja az izomfeszültséget és az ízületi merevséget. Érdemes olyan stresszkezelő technikákat elsajátítani, mint például a mély légzés, a meditáció vagy jógagyakorlatok.
Kockázati tényezők
Bizonyos tényezők, például baleset miatti mozgásképtelenség, csökkent mozgásképesség növelhetik a vállfagyás kialakulásának kockázatát. Ok lehet még a rotátorköpeny sérülése és a törött kar. Esetleg stroke.
Azoknál, akik bizonyos betegségekben szenvednek, nagyobb valószínűséggel alakul ki vállfagyás. A kockázatot növelő betegségek a cukorbetegség, a pajzsmirigy túl- vagy alulműködése. A szív- és érrendszeri betegségek, valamint a Parkinson-kór.
Sajnos a fájdalmas mozgás ördögi kör lehet. A fájdalom és a mozgás hiánya további fájdalomhoz és korlátozott mozgáshoz vezethet. Az ilyen helyzetekben fontos megérteni, hogy az inaktivitás hozzájárulhat az izmok és ízületek merevségéhez, gyengeségéhez, és csökkentheti azok terhelési kapacitását, további fájdalmat és funkcionális károsodást okozva. Így a gyógytorna, bármilyen fájdalmasnak is tűnik, kötelező eleme a gyógyulási folyamatnak.
Megelőzés
A megelőzés érdekében érdemes betartani az egészséges életmód alapelveit, a kiegyensúlyozott étrendet, a rendszeres testmozgást és a megfelelő mennyiségű pihenést. Az egészséges testsúly megtartása különösen fontos. Az izomzat erősítése segíthet a környező ízületek stabilizálásában. Fizioterapeuta segíthet olyan gyakorlatok kiválasztásában, amelyek erősítik az érintett területeket. Nagyon fontos a megfelelő testtartás, akár álló, akár ülőmunkát végzünk.
Az olyan élelmiszerek, mint a halolaj, amely omega-3 zsírsavakat tartalmaz, A glükózamin-kondroitin étrend-kiegészítők bizonyos esetekben segíthetnek az ízületek egészségének támogatásában. A gyógytorna és a fizioterápia a legtöbb esetben segít.
Mitől fáj egy mozdulat?
A mozgásszervi fájdalmak oka, kialakulása összetett folyamat. Származhatnak fizikai sérülésekből, például törések, húzódások, rándulások vagy ficamok következményeként. A fájdalmat okozhatják az ízületekben vagy azok környékén kialakuló gyulladásos folyamatok. De fájdalomhoz vezet a túlzott terhelés, a túl kemény sport, vagy az olyan munka, mely során azonos, ismétlődő mozdulatokat kell tennünk évek, évtizedek során.
A helytelen testtartás hosszú távon stresszt okozhat az izmokban és az ízületekben, ami szintén mozgásszervi fájdalmakhoz vezethet. Sajnos a kor előrehaladtával az ízületek kopnak, az izmok elvesztik rugalmasságukat, ami fájdalmat okozhat. Az autoimmun betegségek, mint például a rheumatoid arthritis, is mozgásszervi fájdalmakhoz vezethet.
De lehet oka idegcsípődés vagy az idegek károsodása is. A túlsúly, a stressz a depresszió is okozhatja. Az ízületi kopás, más néven osteoarthritis, a kor előrehaladtával gyakran kialakuló állapot, amely során az ízületek porcai és a csontok felszínei kopnak. Idősebb korban leggyakrabban ez okoz fájdalmat a mozgásrendszerben.
Még nincs hozzászólás