Mobil-etikett
Néhány tanács, a teljesség igénye nélkül: Ne gondoljuk, hogy ha valaki nem kapcsolja ki a telefonját, az ettől már bátran hívható. Bekapcsolva hagyja, mert a gyerekek, családtagok számára elérhető akar maradni, de joggal érezheti zaklatásnak bárki más részéről, ha beletelefonál a vasárnapi ebédbe, vagy elrontja az esti pihenést.
Kisgyerekes családokhoz ne telefonáljunk fürdetési, fektetési, meseolvasási időben. Ha mégis fontos, küldjünk SMS-t.
Ha a gyerekkel foglalkozunk, beszélgetünk, ne vegyük fel a telefont, vagy intézzük el gyorsan: ne érezze a kicsi, hogy már megint valami, valaki fontosabb nála.
A telefont ki is lehet kapcsolni! Ha az, aki ilyenkor hív minket, sértőnek tartja, hogy nem vagyunk elérhetőek, világosítsuk fel: a telefon célja, hogy akkor legyünk elérhetőek, amikor mi szeretnénk.
Ha valaki hiába keresett minket, vagy SMS-t küldött, amilyen gyorsan csak tudunk, válaszoljunk neki, hívjuk vissza. Ha nem tesszük, az udvariatlanság, vagy nyílt elutasítás.
A mobil személyes tárgy! A rajta lévő minden üzenet, fénykép, adat - magányügy. A levéltitok az SMS-re is vonatkozik. Ne olvasgassuk mások telefonját!
Megbeszélések alatt ne figyeljük a telefonunkat, és még akkor se küldjünk közben SMS-eket, ha unatkozunk. Ez is udvariatlanság.
Gyakorlatlanabb okostelefon-használók időnként más számot érintenek meg a képernyőn, mint amit hívni akartak. Ilyenkor ne bontsunk pánikszerűen, mert a hívás esetleg már kiment, hanem valljuk be, hogy rosszul simogattuk a kijelzőt, és kérjünk elnézést.
Nyilvános helyen, pénztárnál, rendelőben várakozva, étteremben, buszon ülve telefonon traccsolni nem túl elegáns. Főleg hangosan, és másokat zavaró módon. Nem vagyunk ugyanis egyedül!
A stílus maga az ember! Akkor is, ha SMS-t írunk.
Még nincs hozzászólás