Mintavárosok Bezzeg országban
Európa húsz leggyorsabban fejlődő városának fele - lengyel. Nem volt ez mindig így, kiszámolható, hogy nem is lesz. Mindenesetre tanulságos, hogyan lett a szocializmus idejének lenézett, beteges jegyeket mutató Lengyelországából mára amolyan bezzeg ország, amelyet a nála mindig gazdagabb nyugati szomszédjai is egyre jobban csodálnak, irigyelnek.
Ráadásul, ezek a városok gyönyörűek. Többségüket érdemes felkeresni.
Ha ránézünk Lengyelország turistatérképére, észre fogjuk venni, hogy az ország fővárosa közel sem úgy gyűjti magához a vasutakat, autópályákat, mint nálunk Budapest, vagy másutt Párizs, London, Prága. A lengyel nagyvárosok arányosan osztoznak a közlekedési hálózatok csomópontjain.
Egy másik térkép szerint, amelyet főként a tévéhíradók, elemzői oldalak jelenítenek meg, úgy tűnik, két Lengyelország van. Az egyik, a keleti, délkeleti konzervatív, míg az északi, északnyugati határozottan progresszív. Az egyik a hagyományokhoz tíz körömmel ragaszkodó, míg a másik rugalmasan újító. Járjuk körül most ezezeket a rohamosan fejlődő városokat.
Krakkó – ragyogóbb, mint valaha
Nem is olyan régen sok oldalt szenteltünk egyedül csak ennek a városnak, hüledezve, ámuldozva, hogy miként lett fényesebb, hűvösen gazdagabb, előkelőbb, mint bármely más város közel s messze tájon. Talán csak Prága lehet társa Kelet-Közép-Európában. De Krakkó nem ül a babérjain, és lendületesen fejlődik tovább.
Persze, amíg a város áll, a főtér, a Rynek mindig világszenzáció lesz, a Wawelben mindig könny kerülgeti szemünket a virágokkal borított magyar királynék és Báthory István sírja előtt. Még a múlt iránt egyáltalán nem érdeklődő, érdektelen embert is meglegyinti a történelem a Jagello Egyetem udvarán, de aztán keresni kezdjük, mi az új, mi az, ami versenyképes és csábító Krakkóban?
Hamar észre fogjuk venni, hogy az emberek nagy része angolul beszél, s ők nem turisták. Ők nagy, nemzetközi vállaltok dolgozói, akik – legalábbis – hosszú időre, Krakkóba költöztek. Könyvelők, személyzetisek, rendszergazdák, ügyfélszolgálatosok, tanácsadók, akik keverednek a helyi startup-cégek küldetéstudatos tagjaival. Ki gondolt idáig úgy Krakkóra, mint a biotechnika jelentős európai központjára? Pedig…
De hát a biotechnika nem olyan kézzelfogható, mint a régi zsidó negyed, Kazimierz trendi bárjai, galériái, jazzklubjai. Kötelező itt csólent, amolyan sóletfélét enni, ami nagyon lassan, péntekről szombatra virradóan készül el kemencében, marha vagy csirkehúsból, babból, krumpliból, árpagyöngyből, és akkor az igazi, amikor már omlós-krémes állagú.
Katowice – szénből zene?
Valamikor, még élnek, akik erre emlékeznek, hegynyi meddőhányók között kanyargott a vonat Katowice felé. Az ablakok olyanok voltak itt, mintha a napfogyatkozást várták volna, szénfekete porral befedve. Fekete mezőkön fekete füvet legeltek a fekete tehenek. A város? A szürke már egy szín volt a sok fekete után, a beton lágy bölcső a bányászcsille rozsdás vasához képest.
Ha a ’Soha ne add fel!’ közhelyes igéjét rövidebbre akarod cserélni, csak annyit mondj – ’Katowice’. Valamikor a legnehezebb nehézipar mocskos központja volt, ma konferencia- és vásárváros, ahol kis- és közepes vállalkozások ezrei dolgoznak a legújabb szolgáltatásokban, a városra meg éppenséggel rá sem lehet ismerni. Az egykori gyárak falai között zenei stúdiók, kiállítótermek, múzeumok, bevásárló központok.
Katowice egy igazi metropolisz, éjszakai nyüzsgéssel, autópályákkal és 200 km/h sebességgel közlekedő Pendolino vonatokkal. Ami keménység maradt, az a város kedvenc ételében, a sziléziai roládban van: húshenger krumpligombóccal és savanyú káposztával, utána az egykori II. Pál pápa kedvenc krémese, a Kremówka Papieska.
Wroclaw – mindig a legjobb helyen
Autópálya és Pendolino Wroclawba is elvisz, és aki most jár itt először, nem érti, miért nem ennek a városnak a képeivel van tele minden utazási iroda? Wroclaw mindig gazdag város volt, a szorgalmas és fejlett Szilézia közepén, a Csehországba vezető út mellett. Most ez mélyen átélhető, ha az idilli képeket nem törik össze a háború utáni emlékek. Pokol volt itt, s három generáció munkája kellett, hogy mára csak ’mesés’ legyen.
Békét, nyugalmat, derűt sugároznak a város híres bronztörpéi, a kedves hidak, a szelíd vízpartok, parkok. Wroclawban is számtalan világcég bérel irodákat, s a légkör ugyanolyan nemzetközi, mint Krakkóban. Ahol valamikor a lakosság többsége német volt, ott jó sörök vannak, s ez itt is így van. Különösen jól csúszik a helyi krumplis gombóc után, melynek jellegzetessége a közepén lévő mélyedés a szósz számára. A városháza alatti étterem az egyik legrégebbi Európában.
Wroclaw / Breslau mai lakosainak jó része a Lwów / Lviv / Lembergből áttelepített lengyelek leszármazottjai. Egész egyetemi karok kerültek át, s így a város szellemi élete megmaradt. Az egykor itt tanult Max Born Nobel-díjas fizikus szavai megfontolandók a sör után: „Minden hit merevvé teszi a tudást, minden tudás a hithez vezet”.
Poznan – a mandulás, mákos kiflije EU-s védettségű
’Becsületes munka’, ’tisztességes kereskedelem’, ’haladás’ – ki használ még ilyen fogalmakat?! Ám Poznan éppen ezekre az értékekre épült, és köszöni szépen, jól megvan vele 772 éve. Mai fogalmakkal és szavakkal így jellemzik Poznant: „Az egyetemi városban a tudásalapú gazdaság és a fiatal vállalkozók jelenléte érződik – coworking terek, tech események és zöld fejlesztések jellemzőek”. Aha, így is lehet mondani.
Szóval, hatalmas kereskedőváros és logisztikai központ, Poznan környékét ellepik a modern raktárak. Persze, autópálya és Pendolino van. És Poznanban is, a régi gyárak területén művészeti és bevásárló központok, kulturális és gasztronómiai csemegék. Valamikor itt volt a lengyel könnyűipar központja, mindig lázongó munkássággal. Ma, jelentős a gép- és élelmiszeripara – elég megnézni a naponta fogyasztott készételeink címkéit, zömében Lengyelországban készülnek.
És végül, gondoltad volna-e, hogy itt élt a mi Veszprém városunk névadója, Bezprym herceg, aki az első lengyel király és egy magyar hercegnő gyermeke volt.
Szczecin – A ’Tiszta lap’ teória
A háború után az idetelepített lengyelek szélsőséges érzelmekkel élték az életüket. A parasztok nem akartak az elkergetett németek házaiba költözni, mert féltek a bosszújuktól, ha majd visszajönnek. (Ironikus, hogy a rendszerváltás után, amikor a határok kinyíltak, nem a németek jöttek vissza, hanem a lengyelek vettek házakat nagy számban a német oldalon.) Az értelmiség viszont úgy gondolta, a romokon tiszta lappal lehet indulni, és elszakadva a helyi kötelékektől, valami újba lehet kezdeni.
„A kultúra újjáépítése az első lépés a város újjáépítésében” – mondta Kazimierz Janiak, a Szczecini Filharmónia egyik alapítója, s igaza lett. Ma a Filharmónia díjnyertes épülete a város szimbóluma, ’tiszta lap’, mégis van benne valami a régi német Stettinből. A kereskedelem és hajójavítás ma is fontos, de az elszánt tudatossággal nagyon zölddé tett, vizekben tükröződő városba szívesen jönnek gazdag cégek is. Kellemes itt élni, dolgozni.
Gdansk – ma a turizmus az ipar
Mindenképp menj el a helytörténeti múzeumba, hogy lásd, mi volt itt a háború után, illetve, hogy mi nem, azaz semmi. Aki a Hosszú (Dluga) tér minden centijén csodákat lát, megtapogatja a tökéletes részleteket, az vitába száll az író Günter Grassal, a város híres szülöttjével. Grass ezt mondta: „Danzig az én világom. De ez a világ már eltűnt”. Hát, nem, újjászületett. Persze, főként a kövek, de azért a Hanza-város büszke polgári szelleméből az is megmaradt, hogy fölvállalja örökségének német részét is.
Gdansk ellenállhatatlanul vonzó, és minden látogatója lelkesen mesél róla odahaza. A város szépsége mellett kulturális eseményeivel is sokakat csábít. Színházi fesztiválja világhírű. Gdansk ma már inkább logisztikai központ, mint a legjelentősebb lengyel hajógyár városa, de azért ne feledkezzünk meg a gyár egykori villanyszerelőjéről, Lech Walesáról és szavairól: „A szabadság nem adatik, azt ki kell vívni”. Gdansk távoli városnak tűnik, de csak akkor, ha megfeledkezünk a Pendolinokról… Azokkal viszont csak egy villanás.
Bydgoszcz – ne hagyd ki azért, mert nem tudod kimondani
A város remek helyen van Gdansk, Varsó, Lodz, Poznan és Szczecin között. Úgy gondolhatod, csak gazdag lehet, és az is. Ha gazdag, hát ritkán csúnya, és megint nyertél, mert valóban szemet gyönyörködtető. Valamikor gép- és vegyipari város volt, ma is ipari jellegű, de teljesen korszerűsítették. És, mint minden valamirevaló városban, itt is rengeteg új vállalkozás van a jövő iparágaiban, egy részüket befogadja Bydgoszcz jól működő technológiai parkja.
Bydgoszcz üzemei, csatornái, hídjai mind a mérnöki munka fontosságát hirdetik. Talán nem véletlen, hogy a város egyik híressége a matematikus Marian Rejewski, aki a német háborús Enigma-kód feltörésében játszott kulcsszerepet. (Amúgy a város neve ’bidgoscs’.)
Bialystok – bölények Versailles-ban
A város a keleti határvidéken fekszik, akkor is, ha valamikor a Lengyel–Litván Nemzetközösség közepe volt, hiszen itt már ortodox templomok is állnak a katolikusok és a haszid zsinagógák mellett. A város a hatalmas Branicki hercegi család székhelye volt, kastélyukat a lengyel Versailles-nek tartják. Inkább adminisztratív központ, mint ipari, de ami gazdaság, az az élelmiszeripar, s abból jól megélnek. A lengyel mezőgazdaság az EU-csatlakozás nagy nyertese.
A város híres szülötte, Ludwik Zamenhof, az eszperanto nyelv kidolgozója, mégis, meglehet, a mai világban talán többet mond, hogy itteni színésznő, Izabella Scorupco Bond-lány volt a Golden Eye című filmben… Bialystoktól nincs messze Bialowieza erdeje, az egyik utolsó európai őserdő, ahol ősbölények élnek. Mindennél fontosabb azonban, hogy Bialystock Lengyelország keleti kapuja, s ez a kapu most veszélyesen nyílik-csukódik.
Lublin – minden utcája történelem
Lublin is kapu, csak míg Bialystok Fehéroroszország felé nyílik, addig Lublin Ukrajna irányába. Nagy most a jövés-menés. A háború a szomszédban kétségtelenül nagy üzlet, de mekkora volna a béke? Sokkal-sokkal nagyobb. Akárhogy is, a város ipara, egyetemei, turisztikai látványosságai és közelsége a háborúhoz rengeteg embert hoznak a városba.
Itt is érezni a Kelet közelségét – a templomokban a katolikus és ortodox freskók is vannak. Valamikor a zsidó Oxfordnak hívtál a rabbiképző jesívák miatt. Lublin a vallásos, a lengyel nemzeti hagyományokat mindenek elé helyező város, tökéletes ellentéte Szczecinnek és Gdansknak. Ettől függetlenül, a városban felhalmozódott szellemi tőke, a kutatás-fejlesztési folyamatok könnyen pénzre válthatók, sok-sok pénzre.
A város körüli technológiai parkokban már évtizedekkel előbbre tartanak. A lublini kulturális központ jelmondata igaznak tűnik: „Ez a város ihletet ad, itt minden utca egy történet, és minden kapualj egy verssor”. Mindehhez jól illik a város régi-régi mákos-hagymás lepénye, amin nem változtathat a modern tudomány. Már csak azt kell eldöntened, az idei novemberi fantasy és sci-fi filmfesztivál, kávé- és csokinapok érdekelnek-e jobban, vagy a jövő tavaszi állatkiállítás és vásár. Te mikor indulsz?
Varsó egyre csak növekszik
Volna mit mondanunk Varsóról, de azzal Varsónak állandó rovata lenne ebben a magazinban. Maradjunk annyiban, hogy a város töretlenül fejlődik, az ír Dublin és máltai La Valletta után harmadik leggyorsabban gazdagodó főváros. Nagy építkezései folytatódnak, és mára vitathatatlanul Kelet-Közép-Európa központja. A világcégek beáramlása még mindig jelentős, így az angol, szinte második nyelvként, a külvárosi kocsmákban is gyakran hallható.
Még nincs hozzászólás