Miért kell életmódot váltani már menopauza előtt?
Sokszor elhangzik, hogy muszáj életmódot váltani legkésőbb akkor, amikor a menopauza időszakába kerülünk. Ám lehet, hogy ekkor már túl késő? Pontosan milyen változtatásokra lenne szükség, és mikor? Felkészülhetünk-e életünknek erre a kritikus időszakára, és megelőzhetőek-e az ilyenkor jelentkező tünetek, betegségek? Erről beszélgetett Ferencz Gabriella a helloklimax podcastjában dr. Kuklis Eszter orvossal, health-trainer életmód-tanácsadóval.
– Mitől lehet, hogy az életmódváltás kifejezést mára már kicsit elcsépeltnek érezzük, idegesít minket már a gondolata is?
– Azt gondolom, hogy szép lassan elrontottuk az életünket. A városi lét, a civilizációs ártalmak erősen hatottak ránk, és hozták magukkal a civilizációs betegségeket. Fiatalon még úgy hisszük, nem lesz semmi probléma: mehetünk a gyorséttermekbe, ihatjuk a szénsavas üdítőket, nem baj, ha sokat ülünk és keveset mozgunk. Aztán ahogy elérkezünk a klimaxhoz, egyre több problémával szembesülünk.
Meg azzal, hogy sokan vannak, akik ’biztosan tudják a tutit’. Mindenki azzal jön, hogy min változtassunk, mi meg ott állunk leforrázva, azt kérdezve magunktól, hogy „Tényleg mindent rosszul csináltam eddig? Semmi nincs, ami maradhatna a régiben?” Mert a változás, ráadásul nagy mennyiségben, frusztráló. És nem szabad, hogy önsanyargatásként éljük meg a változást.
Szó sincs arról, hogy ettől kezdve aszkétaként kellene élnünk, vagy hogy legyünk fűevők, és fussunk le minimum egy maratont. Ha szélsőséges módon váltunk, akkor akár rosszabb helyzetbe is sodorhatjuk magunkat, mint amilyenben voltunk.
– Miért szükséges tehát a váltás?
– A klimax egy állomás a nők életében. Ilyenkor az a védelem, amelyet a természet addig biztosít, amíg a nő termékeny, és képes gyermeket kihordani és megszülni, nos, ez a védelem szépen lassan megszűnik, de legalábbis alábbhagy a petesejtek érésének leállásával. Ezért kell ebben az időszakban nagyon odafigyelni.
Norvég kutatók cikkeztek arról, hogy ha valaki például a táplálkozását már húszévesen egészségesre változtatja, az akár plusz 13-15 év egészségben eltöltött élettartamot is jelenthet. És ami igazán érdekes, hogy a 60 éves korban beálló változás is 8 évet ad pluszban, sőt, még az is nyerhet akár 3 évet, aki csak 80 évesen dönt a váltásról. Röviden tehát: sosem késő, de nem lehet elég korán kezdeni.
– Mik azok a klimax során felbukkanó problémák, amelyek életmódváltással megelőzhetők?
– Vegyük például a testsúly kérdését, hiszen az ilyenkor felkapott pluszkilók sokakat zavarnak. A hormonális változások miatt tény, hogy a szervezet hajlamos egy picit több raktározásra berendezkedni, és a ’kipárnázódással’ pluszvédelemre szert tenni. Ez természetes folyamat: a kismértékű túlsúly idősebb korban például a túlélés esélyét növeli egy komolyabb betegség esetén, mert a szervezetünknek van olyan energiatartaléka, amelyet képes ilyenkor bevetni.
De a nagyobb túlsúly felhalmozását mindenképpen érdemes elkerülnünk. Az emésztési gondok is gyakran épp a klimax idején jönnek elő. A hormonális változások például a bélflóra átalakulását is magukkal hozzák, hiszen ezek a mikroorganizmusok nagyon érzékenyek a külvilág – ami jelen esetben éppen mi vagyunk – változásaira. Kialakulhat például epekő, pedig ez akár megelőzhető volna tudatos odafigyeléssel.
– Mi a helyzet a szív- és érrendszeri betegségek kockázatával, a szívinfarktussal?
– A fiatalkori dohányzás és a sok-sok stressz miatt már az a tétel, hogy a nők a klimax előtt védettek a szívinfarktussal szemben, megdőlni látszik, de való igaz, hogy a szív- és érrendszeri problémák a klimax idején felerősödnek.
Depresszió, idegrendszeri problémák, szorongás: az ezekből eredő hangulatváltozás szintén a hormonális változás következményei, azzal a különbséggel, hogy pubertás idején a testi változások végül is pozitív színben tűnnek fel, de amikor az ember azt tapasztalja, hogy ráncosabb lesz, a bőre megereszkedik, kevésbé rugalmas a test, ezt nehezebb megélni.
Figyelni kell teát a pszichés, lelki tényezőkre is. És fel kell készülnünk arra is, hogy fáradékonyabbá válunk, kevesebbet bírunk, mivel az izomzatunk is változik.
Meg kell említenünk a magas vérnyomás kérdését is, amely csak kis részben genetikai eredetű jelenség, leginkább a ránk nehezedő stressztől függ, kialakul-e, és persze a táplálkozásunk is befolyásolja. A lényeg, hogy figyeljünk oda, és ne várjuk meg, amíg már csak óriási mennyiségű gyógyszerrel lehet megfelelő mederbe terelni a vérnyomásunkat.
Persze nem mindenkinél jön elő minden probléma, és szó sincs arról, hogy 30 éves koruntól kezdve rettegjünk attól, hogy mi vár ránk.
– Hogyan fogjunk neki a változtatásoknak úgy, hogy az esetleges sikertelenség ne okozzon kudarcélményt?
– Érdemes első lépésben kicsit drasztikusabb változtatásokkal próbálkozni. A túl apró, jelentéktelen kísérletek nem fognak eredményt hozni, és nem lesznek elég motiválóak. Ahhoz viszont, hogy a megfelelő lépésekkel a megfelelő úton induljunk el, a szakértői segítség nagyon fontos.
Az interneten felbukkanó ’önjelölt segítők’ helyett, érdemes lehet olyan ismerősök tanácsára hagyatkozni, akik maguk már sikereket, eredményeket értek el (lefogytak, meggyógyultak stb.). Az is hitelesebbé tehet egy szakembert, ha teamben dolgozik.
Ami pedig az életmód-tanácsadó szerepét illeti: ez egyfajta koordinátori tevékenység. A tanácsadó a szakorvosok által adott instrukciókat összehangolja, és megtalálja a különböző tünetek közti összefüggéseket, olyan kapcsolódásokat, amelyek feltárására a szakorvosoknak nincs sem idejük, sem rálátásuk. Ez a komplex látásmód és a változtatásokra vonatozó egyéni út megtalálása a legtöbb, amit az életmód-tanácsadó ebben a kritikus életszakaszban egy nő számára nyújtani tud.
A helloklimax® program a prevenció, edukáció és támogatás érdekében indította el életmódcsatornáját. Az új adásokat, beszélgetéseket kéthetente kedden este 20 órától láthatják a nézők a program Youtube csatornáján.
Még nincs hozzászólás