Mi szépet álmodtál?
Mindenki szokott álmodni, még az is, aki nem emlékszik rá, hiszen az álmok rendszerezik az átélt eseményeket, és segítenek a traumák feldolgozásában, ez a feladatuk - írta egy tanulmányában dr. Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese.
Laboratóriumi körülmények között még azokról is kiderül, hogy szoktak álmodni, akik sosem emlékeznek rá.
A legtöbb álmot egyébként rendszerint a fiatal nők idézik fel, mert rájuk a legjellemzőbb az a befelé forduló figyelem és mentális érdeklődés, ami segíti az erre való emlékezést.
Az álom egyik funkciója az élmények rendszerezése és feldolgozása. Emellett összekapcsolja a meglévő ismereteket az újakkal, elhelyezve azokat egyfajta tapasztalati hálóban.
A rémálmok gyakorisága függ a fizikai állapottól, az anyagi helyzettől, sőt még az iskolázottság is befolyásolja: rossz fizikai állapotban lévők és kevésbé iskolázottak gyakrabban számolnak be szorongásos álmokról.
Aki meg van békélve önmagával, kiegyensúlyozott és magabiztos, annak kevésbé lesznek rémálmai.
Az idegrendszer számára igen megterhelő lenne, ha minden héten többórányi álomra kellene emlékeznünk, írta a szakember, hozzátéve, hogy a rögzítésért felelős noradrenalin termelése éjszaka lecsökken, ez az oka a felejtésnek.
Aki mégis szeretne emlékezni az álmaira, érdemes például szabadsága alatt egy-két órával többet aludnia, és spontán módon, nem pedig ébresztőórára kelnie. Így a REM-fázist nem szakítja meg az ébresztés, és jut idő az álmok teljes történetére.
A tudatos vagy világos álmodók tisztában vannak azzal, hogy az éppen elképzelt álom nem valóság. Ezt a készséget a homloklebeny egy része váltja ki, és elsajátítható, sőt laboratóriumi körülmények között ki is váltható.
A tudatos álmodók képesek befolyásolni az álmukat, így elméjükben egy szürreális, mégis részben saját maguk által irányított történet bontakozhat ki.
Még nincs hozzászólás