Mi lesz velünk? Korcsosulunk?
Autónk beparkol helyettünk, csak a saját telefonszámunkat ismerjük, lassan már egy egyszerű összeadáshoz is valamelyik okos eszközünket használjuk. A fordítóprogramok egy kattintással váltanak bármilyen nyelvről bármilyen nyelvre, navigációs programjaink elvezetnek bármely címre. Térképet ki tud olvasni ma már? Lehet, hogy tényleg korcsosulunk?
Minek a jogosítvány?
A negyven évnél fiatalabbak talán el sem hiszek, de régen az autóknak nem volt szervofékjük, szervokormányuk, radarjuk, amely sípol, ha neki akarsz menni valaminek. Egy régi autóval, mondjuk Zsigulival szűk helyre parkolni, szűk helyről kiállni, a kormányt eltekerni komoly fizikai munka volt. Fékezni sem segített semmiféle trükkös szerkezet, vagy időben fékeztél, vagy ha hirtelen akartál megállni, pörgött az autó, kifarolt.
Nem volt benne klíma, nem volt téli gumi, sőt, sokáig még biztonsági öv sem. Az autók mai nemzedéke, az önvezető autók emberi beavatkozás nélkül, digitális technológiák segítségével úgy képesek közlekedni, hogy tulajdonosuk akár dolgozhat, olvashat, miközben mondjuk otthonról a munkahelyére megy. Az autó elviszi. De hogyan lehetséges ez?
Az önvezető autók működése egy összetett technológiai rendszer eredménye, amely különféle érzékelőket, adatfeldolgozó algoritmusokat és vezérlő mechanizmusokat egyesít. Ezek az autók különböző szenzorokat használnak környezetük felmérésére, kameráik információkat gyűjtenek a közlekedési jelzőtáblákról, sávjelzésekről és a többi járműről. Az ilyen autókat ultrahangos érzékelők segítik az akadályok elkerülésében.
Az összegyűjtött adatokat az autó fedélzeti számítógépe dolgozza fel. Az önvezető rendszereket úgy tervezték, hogy minden kritikus funkciót több rendszer is ellát, biztosítva ezzel a működést.
A közlekedési balesetek 95%-át emberi hiba okozza. A vezető nélküli autók drasztikusan csökkenthetik ezeket a számokat, és javíthatják a közúti biztonságot. A gép nem alszik el a volán mögött, nem nézegeti a telefonját vezetés közben, nem hajt fel ellentétes irányból az autópályára, és sms-t sem ír. Műholdak segítségével látja a forgalmat, kikerüli a dugókat, csökkenti a forgalmi torlódásokat.
Jó, de kinek van pénze önvezető autóra? Jó, talán arra nincs, de a korszerű autók, amelyeket még ember vezet, képesek például egyedül megtalálni a parkolóhelyet, ahová az autó befér, sőt, be is parkolnak emberi kéz érintése nélkül. Egy ilyen autó sem olcsó. De radar már minden új autóban van. Ráadásul körkörösen.
Ez nagyon jó, csak az a baj, hogy aki ilyen autóba ül, annak csökkennek a vezetési és problémamegoldó készségei. Nem kell alkalmazkodnia a változó körülményekhez, nem kell problémákat megoldania. Ezért az önvezető autók elterjedésével párhuzamosan olyan képzési programokat kell majd kialakítani, amelyek kifejezetten a hagyományos vezetési képességek fejlesztésére összpontosítanak, még akkor is, ha valaki önvezető autót használ.
Minek a térkép?
Volt egyszer réges-régen otthon egy nagy dobozunk, a doboz tele volt térképekkel, miként az autó csomagtartójában is ott lapult például Magyarország és Budapest térképe. Ha külföldre utaztunk, a család egyik tagja vezetett, a másik pedig a térképet nézte, és igyekezett nem eltéveszteni egy autópálya-lehajtót.
Tudtunk térképet olvasni, de külföldön azért elég gyakran tévedtünk, eltévedtünk. Mindez már a múlté. Az úgynevezett GPS-rendszerekkel bárhová eltalálunk. A legnépszerűbbek közülük hanggal irányítanak. 200 méter múlva fordulj balra – mondják. Sőt, még azt is meghatározhatjuk, hogy női vagy férfihang dirigáljon.
Na, de mégis hogyan?
Nos, a GPS olyan műholdas navigációs rendszer, amelyek a Föld bármely pontján meg tudja határozni egy objektum pontos földrajzi helyzetét. Ahhoz, hogy erre képes legyen, számos műholdra van szükség. Ezek a Föld körül hat különböző pályán keringenek, biztosítva, hogy bármely pillanatban legalább négy műhold látható legyen a Föld bármely pontjáról. Ezek a műholdak folyamatosan rádiójeleket sugároznak, amelyek tartalmazzák a műhold pontos pozícióját és az adás idejét.
A GPS vevőkészülékek, például az autós navigációs rendszerek fogadják a műholdak által sugárzott jeleket, kiszámítják a műholdak és a vevőkészülék közötti távolságokat. Legalább négy műhold jele szükséges a pontos szélesség, hosszúság és magasság helymeghatározáshoz.
Miután a vevőkészülék kiszámította a műholdak és saját maga közötti távolságokat, képes meghatározni saját földrajzi pozícióját. Ezt az információt használhatja térképek megjelenítésére, útvonaltervezésre és navigációra. A GPS-rendszerek pontosságát persze befolyásolhatják különféle tényezők, mint például a műholdak pozíciója, a jelek terjedését zavaró környezeti tényezők, épületek, fák, hegyek, valamint a vevőkészülék minősége.
Minek nyelvet tanulni?
A nyelvtudás nem is olyan régen egyetlen eszköze volt a más anyanyelvűekkel való kommunikációnak, az idegen nyelvű szövegek megértésének. Lassan már ez is a múlté, hiszen a fordítóprogramok, mint például a Google Translate, mesterséges intelligencia és gépi tanulás segítségével egyre jobban teljesít.
Ezek a rendszerek úgy működnek, hogy először hatalmas mennyiségű kétnyelvű szöveget gyűjtenek, töltenek fel rájuk, amelyek emberi fordításokat tartalmaznak könyvekből, cikkekből és weboldalakról. Ezek a szövegek szolgálnak az alapként. A legfejlettebb fordítóprogramok képesek a szövegekben összetett mintázatok felismerésére is. Ez a technológia lehetővé teszi, hogy a szöveget részekre bontsák és elemezzék, hogy pontosabb és természetesebb fordításokat készítsenek.
A fordítási folyamat során a program először elemzi az eredeti szöveget, azonosítja a szavak és kifejezések jelentését, majd a tanult minták alapján elkészíti a fordítást a célnyelvre. Miután a program elkészítette a fordítást, további finomítások történnek a nyelvtani hibák kijavítása érdekében. A fordítóprogramok folyamatosan tanulnak és fejlődnek az új adatok és emberi visszajelzések alapján, így minél több adatot és visszajelzést kapnak, annál jobban képesek pontos fordításokat készíteni. Szóval nem is kell már nyelvet tanulni, mondják a fiatalok.
Csakhogy a nyelvtanulás nemcsak a szavak és kifejezések megtanulását jelenti, hanem segít megérteni a sajátunktól eltérő kultúrát, gondolkodásmódot is. A nyelvtanulás fejleszti a memóriát, a problémamegoldó készségeket is. Kutatások szerint a több nyelvet beszélők gyakran jobban teljesítenek bizonyos szellemi feladatokban. S bár a fordítóprogramok hasznosak, gyakran nem tudják teljes mértékben visszaadni a beszélt nyelv árnyalatait és finomságait, különösen élő beszélgetésekben.
Minek a nyelvtan?
Nem is olyan régen az az ember, aki nem tudott helyesen írni, szégyellte magát. A helyesen írás a műveltség, az iskolázottság mércéje volt. Ma már amikor a fiatalok, sms-t írnak vagy kommentet, bejegyzést a közösségi médiában, nem figyelnek a helyesírásra. Tisztelet a kivételeknek. Talán azért, mert már nem nagy szám helyesen írni, hiszen a helyesírás-ellenőrző programok szépen kijavítják hibáinkat.
Ezek a programok különböző algoritmusokat és adatbázisokat használnak a szövegek elemzésére és javítására. A helyesírás-ellenőrzőket úgy programozzák, hogy a bevitt szöveget összevetik egy nagy méretű szótárral, amely tartalmazza az adott nyelv összes helyesen írt szavát. Amikor a program olyan szót talál a szövegben, amely nem szerepel a szótárban, azt hibásnak jelzi, és javaslatokat tesz a helyes írásmódra. Sőt, ezek a programok már nem csupán szótáralapúak, hanem nyelvtani szabályokat is alkalmaznak, hogy a szöveg nyelvtani helyességét is ellenőrizzék.
Képesek felismerni a helytelen ragozást, a hibás szórendet és más nyelvtani hibákat. Sőt, sok helyesírás-ellenőrző program tartalmaz stílusjavító funkciókat is, javaslatokat tehetnek a bonyolult mondatok egyszerűsítésére, a szóismétlések elkerülésére.
A modern helyesírás-ellenőrzők egyre gyakrabban használnak mesterséges intelligenciát és gépi tanulást, hogy folyamatosan javítsák pontosságukat. Hatalmas mennyiségű szöveget elemeznek és tanulnak belőlük.
Sok szövegszerkesztő program, beépített helyesírás-ellenőrző funkciókkal rendelkezik. A szövegírás során, valós időben jelzik a hibákat, és azonnali javítási javaslatokat tesznek. Bár egyre fejlettebbek és pontosabbak, még mindig nem tökéletesek, és nem helyettesíthetik teljes mértékben az emberi lektorálást. Az emberi nyelvismeret és ítélőképesség továbbra is nélkülözhetetlen a szövegek végső ellenőrzéséhez és finomításához.
Szóval korcsosulunk?
Vannak olyan aggodalmak, amelyek felmerülnek az okos technológiák elterjedésével kapcsolatban. Igaz, hogy az okos eszközök javítják az életminőséget. Kényelmesebbé teszik a kommunikációt, gyors hozzáférést biztosítanak az információkhoz, segítik a munkavégzést és a tanulást, és számos szórakozási lehetőséget nyújtanak, azonban mérésekkel bizonyított tény, hogy megzavarják a koncentrációt, és csökkentik a mély, fókuszált figyelmet.
Mivel ezek az eszközök sok információt tárolnak, hosszú távon hatással vannak a memóriára és a tanulási képességekre. Bár az is igaz, hogy az iskolai és munkahelyi környezetben az okos eszközök használata új készségeket igényel, Az oktatási rendszereknek és a munkaadóknak lépést kellene tartaniuk a technológiai fejlődéssel, és biztosítaniuk kellene, hogy az emberek megfelelő képzést kapjanak az okos eszközök használatához. Sajnos ezt ritkán teszik. Nincs erre még megfelelő protokoll.
Te hány telefonszámot tudsz fejből?
A kérdésre gyakran az a válassz, hogy egyet, a sajátomat. Idősebbek gyakran válaszolják, hogy még ma is tudják régi, vezetékes telefonjuk számát, de például a családjaik, barátaik mobilszámát már nem. Nincs rá szükség, hiszen benne van a telefonjukban.
Ezzel nem az a baj, hogy a memóriánk kapacitása csökken, mert lehet, hogy nem. Inkább az, hogy kiszolgáltatjuk magunkat okos eszközeinknek. Pánikba esünk, ha otthon hagytuk a telefonunkat. Ha valakit sürgősen hívni kell, hiába kérnénk kölcsön bárkitől az övét, nem tudjuk a számot, amit hívnunk kell. Ha elromlik az autónk vagy a telefonunk GPS-szolgáltatása, nem találunk el sehová.
Ha valahol nincs internet, nincs térerő, leizzadunk. Mi lesz velünk! Lehet, hogy ki kellene dolgoznunk menekülési útvonalakat, melyek kivezetnek az internet, a mesterséges intelligencia és az ezek által működtetett okos eszközök csapdájából? Lehet. Persze, csak arra az esetre, ha szükség lenne rá.
Még nincs hozzászólás