Menteni, aki még menthető
A veszélyeztetett fajok vadonba való visszavezetésén és a természetes élőhelyek védelmén világszerte állatmentők, önkéntesek és hivatásos szakemberek dolgoznak. Bár szomorú tény, hogy a galápagosi óriásteknősből vagy a kínai folyami delfinből már csak egy-egy példány él, vannak más, jelentősen lecsökkent populációk, amelyeken még lehet segíteni.
Állatgondozók nevelik a pandabocsokat
Legtöbbet a kínai pandamentő programokról hallunk, amelyek nemcsak azért váltak híressé, mert ez az állatfaj mindenkinek mosolyt csal az arcára, hanem mert az óriáspandák felkerültek a végveszélyben lévő állatok listájára. A Közép- és Dél-Kínában őshonos állatfajnak mára mindössze 1600–3000 egyede él szabadon, pedig valójában nincs természetes ellenségük.
Visszaszorulásukat elsősorban a klímaváltozás és az erdőirtások okozták, az elmúlt húsz évben a felére csökkent az életterük. Amellett, hogy a szétszakadt pandatelepek között nehéz az átjárás, kevesebb a rendelkezésükre álló bambusz is, amiből pedig naponta a testsúlyuk felének megfelelő mennyiséget képesek megenni. Mivel nehezen szaporodnak, és a bocsok közül sokan elpusztulnak a felnőttkor elérése előtt, Kínában önkéntesek és állatvédők százai dolgoznak a pandapopuláció megmentésén.
Az egyik legnagyobb ilyen központ a Szecsuán tartományban található Wolong Nemzeti Természetvédelmi Terület, ahol az állatgondozók segítenek a bocsok felnevelésében, annál is inkább, mert a pandáknál gyakori ikerszülés esetén a pandamama a gyengébbik kicsit magára hagyja.
Alig száz szakállas hiúz maradt
A macskafélék közül a leginkább veszélyeztetett faj az ibériai hiúz, amelyből mára alig száz példány él szabadon. Az állatvédők becslése szerint öt éven belül eltűnhet a vadonból az ibériai-félsziget ragadozója. A portugáliai és spanyolországi paratölgyerdők kivágása, a táplálékául szolgáló üregi nyúl visszaszorulása és persze a vadászat sodorta a kipusztulás szélére.
A jellegzetes pofaszakállú nagymacska utolsó menedékhelye az Andalúziában található Doñana Nemzeti Park, ahol tenyésztési programot folytatnak a megmentésére. Az utóbbi években több hiúz is született fogságban.
Szennyvíz tizedeli a mosolygós delfint
A kipusztulás szélére kerülhet hamarosan több delfinfajta is. A legnagyobb bajban a Jangce folyóban élő rücskösfarkú disznódelfinek vannak, csupán 1000 egyeddel. Túlhalászat miatt kevés élelemhez jutnak az élőhelyükön, és sokszor esnek áldozatául a hajómotorok propellereinek, illetve az ipari szennyezésnek.
A gömbölyű fejű, mosolygósnak tűnő delfin megmentését tavaly kezdte meg a kínai vezetés: több egyedet áttelepítettek a Jangce közlekedésmentes, védett területeire. Azt várják, hogy az emberi tevékenységektől mentes vizekben újra szaporodni kezdenek.
Orrszarvúlány kerestetik Jáván
Mára hatvanan maradtak a jávai orrszarvúk is, amelyek az orvvadászok és értékes szarvuk miatt kerültek veszélybe. Korábban Jáva és Szumátra szigetén, Délkelet-Ázsiában, Indiában és Kínában éltek.
Ma a jávai Ujung Kulon Nemzeti Park ad menedéket a megmaradt kis csoportnak. Itt sincsenek teljes biztonságban, mert bár az orvvadászokat sikerült kiszorítani a területről, a tápláléknövényekért harcot kell folytatniuk a szintén ott élő tulokfélékkel. Gondot okozhat a kis genetikai változatosság miatt fellépő beltenyészet is, és az, hogy a legújabb felmérés szerint sokkal kevesebb a tehén, mint bika.
Az állatvédők szerint kétséges a faj fennmaradása, de az ázsiai orrszarvú fajmegőrzési program munkatársai, a Természetvédelmi Világalap (WWF) és a Nemzetközi Orrszarvú Alapítvány folyamatosan figyelik az egyedek viselkedését, hogy elősegíthessék fennmaradásukat. A nagytestű állatok szaporulatát egyébként az utóbbi évtizedekben sikerült kissé megnövelni.
Még nincs hozzászólás