Mennyit ér az érettségi?
Orbán Nikolett közel tíz éve érettségizett – azóta bőven szerzett tapasztalatokat az elhelyezkedési esélyekkel kapcsolatban. Még a középiskola alatt, tizenhat évesen munkát kapott egy mobilkommunikációs multicégnél, mint értékesítő.
Érettségi után itt maradhatott teljes munkaidőben, jó fizetésért. „Ha nem dolgozom ott diákként, valószínűleg nem vesznek fel. Azóta is mindenhol azt tapasztalom, hogy a munkatapasztalat alapelvárás. Aki friss érettségivel kikerül az iskolából, annak nagyon nehéz boldogulnia” – mondja Niki. A telekommunikációs cégnél szerzett gyakorlattal a zsebében már könnyű volt munkahelyet váltania. Átment egy másik multihoz, szintén értékesítőként, de néhány év után már nem volt neki elég motiváló ez a fajta munka. Elvégzett egy fodrász tanfolyamot, majd vállalkozó lett, és évekig dolgozott azon, hogy kiépítse a vendégkörét Budapest belvárosában. Mivel a piac telített, a fodrászattal nem keresett annyit, hogy megéljen belőle. Újra munkakeresésbe kezdett, először csak részmunkaidőben, majd teljes állásban. „Olyan irodai munkákra tudok jelentkezni, amelyekhez nem kell szakirányú végzettség. Főleg értékesítői, ügyfélkapcsolati és telefonos, call centeres állásaim voltak: egészségnapokat szerveztem telefonon, lakástakarék-pénztárt értékesítettem, most pedig befektetői tanácsadóként dolgozom egy biztosítónál. Mindig könnyen el tudtam helyezkedni: a leghosszabb idő, amit munkakereséssel töltöttem, 1-2 hét volt. Az érettségi már mindenhol alapkövetelmény – nagyjából olyan, mint amilyen régen a nyolc általános volt. Viszont azt is látom, hogy sokkal több lehetőségem lenne, ha felsőfokú végzettséget szereztem volna.”
Érettségi után, egyetem előtt
Vitályos Sándor a gimnázium után orvosi egyetemre jelentkezett, de nem vették fel elsőre. Azon túl, hogy készült a következő felvételire, munkát is keresett. Egy Vas megyei faluban, Gencsapátiban él, és Szombathelyen szeretett volna elhelyezkedni. „Nem igazán voltak lehetőségek: szinte csak lóti-futi kisegítő munkák közül válogathattam, 30-40 ezer forintos keresetért. Ahhoz, hogy komolyabb munkát kapjak – például biztosítónál ügyintézőként –, el kellett volna végeznem egy OKJ-s tanfolyamot. Mivel biztos voltam benne, hogy tovább akarok tanulni, nem szerettem volna új szakmát szerezni. Inkább ráfeküdtem a nyelvtanulásra, és letettem a felsőfokú nyelvvizsgát angolból” – meséli. Hamarosan felhívta az egyik barátja, aki Ausztriában dolgozott, hogy nincs-e kedve kimenni. Egy biztonsági céghez kerestek embert, fesztiválokon, koncerteken kellett dolgozni. Itt a fiú egy hét alatt többet keresett, mint Magyarországon egy hónap alatt, ráadásul tapasztalatszerzésnek sem volt utolsó – és még a német nyelvet is gyakorolhatta. Mivel csak alkalmi munka volt, arra is maradt ideje, hogy tanuljon a biológia érettségire, amit a felvételi miatt újraírt. Azóta sikerült bekerülnie a pécsi orvosi egyetemre, ami régi vágya volt.
Pályakezdőként könnyebb
„Fiatalon, nagyjából 25 éves korig még nem jelent nagy hátrányt a munkaerőpiacon, ha valakinek csak érettségije van – mutat rá Joó Zsuzsanna karrier-tanácsadó.
– Ilyenkor még pályakezdőnek számít az illető, és ahova nem kell felsőfokú végzettség, vagy alacsonyabb a bérezés, oda felveszik ezeket a fiatalokat is. Már csak azért is, mert az egyetemisták, főiskolások akkor még tanulnak. Ők csak később, 23-25 évesen kerülnek ki az iskolából, és addig az érettségizettek be tudják tölteni azokat a pozíciókat, ahová utána diplomásokat vesznek fel.”
Amint azonban kikerülnek a diplomások az iskolapadból, elárasztják a munkaerőpiacot. Mivel szinte minden területen nagy a túlképzés, a cégek megtehetik, hogy olyan pozíciókra is diplomásokat alkalmazzanak, amelyek egyébként nem feltétlenül igényelnének felsőfokú végzettséget.
„Nagyon sok multinál a recepciósok és az irodai asszisztensek is diplomával rendelkeznek, mert ők nyelveket beszélnek, és nagy valószínűséggel a számítógépes programokat is magasabb szinten használják. Egy érettségizettnek semmilyen kompetenciája nincs kifejlesztve, ezért csak a hierarchia legalján lévő pozíciókban tud elhelyezkedni. Aki vinni szeretné valamire, annak azt tanácsolom, hogy tanuljon valamilyen szakmát OKJ-s képzésen” – mondja a karrier-tanácsadó.
A munkatapasztalat az igazi előny!
Sokszor még a pluszképesítéseknél is fontosabb, hogy munkatapasztalatot szerezzen egy pályakezdő fiatal – világít rá a szakértő –, hiszen a munkáltatók számára ez az egyik legmeggyőzőbb érv amellett, hogy felvegyék. Ha elsőre nem sikerült az egyetemre bekerülni, sokan az iskolájukban maradnak plusz egy vagy két évet, hogy szerezzenek valamilyen szakképesítést, de nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás. „A hozzám fordulók nem nagyon számoltak be arról, hogy ez lendített volna a karrierjükön. Ha nem veszik fel az érettségizetteket a felsőoktatásba, mindegy, hogy hova, de menjenek el dolgozni, legyen gyakorlatuk. A munkáltatók értékelik azt, ha valaki már dolgozott – az sem baj, ha nem a későbbi szakmájában. Jó döntés lehet külföldre elmenni 1-2 évre tapasztalatot szerezni, ha pedig valaki Magyarországon marad, mindenképpen tanuljon nyelvet, nehogy elkopjon a tudása” – hangsúlyozza Joó Zsuzsanna.
Még nincs hozzászólás