Már szóba jöhet Skandinávia
Egykor, még nem is olyan régen, az ember a meleg mediterrán vidékekre ment nyaralni. Görögországba, Spanyolországba, a horvát tengerpartra, Olaszországba. Csakhogy idén nyáron voltak olyan hetek, hogy Olaszország egyetlen pontján sem volt hűvösebb 40 °C-nál. S ahogy nem is olyan viccesen mondogatjuk, ez idei volt életünk legenyhébb nyara. Ez a perzselő hőség volt jellemző Európa valamennyi közkedvelt vakációs helyére. Egyre többen menekülnek a túlhevült Dél- és Közép-Európából is északra, hogy legalább pár hétre, akár egész nyárra, vagy végleg, hogy ott találjanak hűs menedékre.
A brosúra lassúbb a valóságnál
A Balti-tenger déli, lengyel partjait úgy írják le az utazási irodák ajánlatai, mint végtelenül hosszú és széles, homokkal borított strandokat: „Ahol háborítatlanul sütkérezhetünk, nincs nagy tömeg, igaz, a tenger kissé hideg”. Hát, ez már nincs így.
Ezen a nyáron a lengyel tengerpart is olyan zsúfolt volt, mint az olasz Lido augusztusban, mindaddig, amíg a strandokat le nem zárták a túlmelegedett vízben megindult algásodás miatt. Ustka és Swinoujscie már vetélkedik népszerűségben a Földközi-tengerrel és az Adriával, és sokan meggondolják, hogy délre lökdösődjenek-e a telített autópályákon, vagy kényelmesen ellegyenek otthon, a saját tengerüknél.
A Balti amúgy igen sajátos tenger, majdnem azt mondhatjuk rá, hogy tó. A szűk dán tengerszorosokon keresztül alig-alig érintkezik a többi tengerrel, sekély vize szinte áll, és nem is olyan sós, hiszen 250 édesvízi folyó ömlik bele, s tölti fel évről évre térfogatának negyedét. Így aztán mindenféle hal van benne, tengeri, folyóvízi és tavi is. („Mindegy, csak füstölt legyen a végén” – vélik a lengyelek.)
Minél zöldebb a színe, annál hidegebb, és minél szürkébb, annál nagyobb vihar közeledik. Ha utánanézel a tengerparti Darlówko településnek, láthatod, hogy olyan robbanásszerű a fejlődés, mint Siófokon a 60-as, 70-es években. Persze lengyel méretekben, négyszer akkorában. Ajánlatos továbbmenni észak felé.
Dánia, a boldog emberek országa
A skandináv államok sokban hasonlatosak, de például földrajzilag igen eltérőek. Dánia sík vidék, legmagasabb csúcsa is csak dombnak minősül, abból is le kell vonni a tetőn álló bronzkori sír közel két méterét. Viszont – ahogy a többi itteni ország is – már az első métereknél ’nagyon rendben van’. Nyugodt. Makulátlanul tiszta. Mértéktartóan gazdag. Nyitott és természetközeli. Emberi mértékű, kellemes. Érződik az általános biztonság.
Katy Perry, a híres amerikai popénekesnő azt állítja, Dániában élnek a világ legboldogabb emberei. Amikor megállunk egy városban, hogy szusszanjunk és harapjunk-hörpintsünk egyet, felfedezhetjük, hogy a dánok boldogságának központi eleme a ’hygge’, azaz a kényelem és az egyszerű örömök élvezete. És sajátos humoruk, amely nagyon száraz, önironikus.
Nem nagy ország, elméletileg hamar bejárható, gyakorlatilag azonban mozdulni sem lehet szebbnél szebb helyeiről. Koppenhága lenyűgöz majd bennünket történelmi és modern, igazi dán dizájnos épületeivel, a Nyhaven és a Tivoli park kihagyhatatlan, ahogy a Rosenborg-kastély is.
Pár kilométerre, délebbre találjuk Dragor falvát, amely egy jellegzetes halásztelepülés, a helyiek nagy kedvence. Semmi szenzáció, bár a kikötő igazán festői, és a falu tömény ’hygge’. Jó órás út ide a Mons Klint, az ország hófehér sziklás tengerpartja. Ahhoz, hogy Bornholm szigetét lássuk, már hajóra kell szállnunk, ám ha megtesszük, felfedezhetjük a dán álmok homokos strandjait, falvacskáit és Hammershus várromját. Hát persze hogy az 1200-as években a gránitsziklára épült erődből van a legszebb kilátás a fél Balti-tengerre.
Azonban mielőtt Koppenhága felé indulnánk a német határtól, ha igazán érdekel minket a hűvös nyár, mondjuk, egy szerény, 50 négyzetméteres házacska bérlése, esetleg megvétele olyan helyen, ahol van csatornázottság, internet, közösségi közlekedés, akkor a legalacsonyabb ingatlanárakat Nyugat-Jütlandon találjuk. Vegyünk egy nagy lélegzetet – Skandinávia drága, de olyan hely, ahol érdemes költekezni, ha van miből. Szóval, egy 50 négyzetméteres kis ház havi bérleti díja 1500 és 2500 euró között van, ha meg akarjuk venni, akkor 200 és 350 ezer euró alatt nem ússzuk meg. Hogy milyen Jütland? Hát… gyönyörű!
Norvégia – mese sarki fényben
Vágyakozva néztük a nyári időjárás-jelentésben Európa térképén azt a kék foltot, amelyik a kontinens elviselhetőbb területeit jelölte. De pontosabban mit is jelent ez a gyakorlatban? A nyári átlaghőmérséklet Pesten (és ebben benne van a pokoli nappal és az enyhébb éjszaka is) 21–25 °C között van. A Norvégia középső részén lévő Bergenben ez 14-16 °C. A svéd Uppsalában 17–20 °C. A finn Torkuban 16–19 °C. Tehát olyan értékek ezek, mint harminc-negyven éve nálunk voltak, csak már elfeledtük őket, s mára hihetetlen, hogy egykor kardigánt is hordtunk a balatoni vakáción.
A fájdalmas igazság, hogy Norvégia a legdrágább skandináv ország. A példabeli 50 négyzetméteres ház havi bérleti díja itt 2-3,5 ezer euró. A vételára pedig 300–500 ezer, mindezek az ország legolcsóbb régióiban, Telemark és Oppland vidékén. Olyan táj ez, mintha az Alpokban járnánk. Aki szereti a vad, sziklás, magas, hófödte hegyeket, az élvezni fogja, és nem érti, miért nem németül beszélnek az itteniek. A csúcsok közötti árnyas völgyekben acélfényű tavak, folyók, siketítően csöndes falvak – álló évnek tűnik minden elballagó nap. De van minden, ami a civilizációhoz kell. Sőt.
Telemark megye a nyugati parti Bergen nagyvárosa és a keleti Oslo között van, azoktól kicsit délebbre. Dániából könnyen elérhető a Hirsthalsból induló kompokkal. (Tipp: vannak barátságos árú kisebb kompok is, amelyek a hét közepén a legolcsóbbak.) Bergent látni kell. Házainak harsány színe a Bryggen rakpartján estére megszelídül, és az éjszakában eltűnik. A házsor oromzatin száz métereken végigfutó fényfüzér mézeskalácsszerűvé teszi a várost. Hát persze hogy Bergen a világörökség része. S az a kikötőváros, ahonnét hajók indulnak a fjordok bejárására.
Legtöbben a Geirangerfjord és a Naeroyfjordot akarják látni. Mások Flam falvát keresik az Aurlandsfjord partján, és ezt a fjordvidéket tartják a legesleg… Különösen a hegyvidéken átvezető híres Flam vasútról nézve. Aki pedig már-már földöntúli csodát akar látni, s van ideje, pénze, az elhajózik a Lofoten-szigetekre. Sokan a világ egyik legszebb vidékének tartják, s ez a kemény, északi szépség inkább mellbe vágja az embert, mint lágyan simogatja. Ha este a delejes sarki fény örvényleni kezd a szigetek felett, úgy érezzük, meg kell kapaszkodnunk, hogy a világűr be ne szippantson minket.
Svédország ismerősebben idegen
A tengeren átvezető út Koppenhága és Malmö között nehezen leírható: híd is, alagút is, mesterséges szigeteken és vasbeton cölöpökön futó autópálya. Ha még mindig komolyan menekülünk a forróság elől, és a legolcsóbb svéd régiókat, Vasterbotten vagy Norrbotten vidékét keressük, akkor sokat kell autóznunk Malmőtől Umeáig. Svédország nagy. Ahhoz, hogy a közepébe érjünk 1245 kilométert kell megtennünk.
’Ritkás’ – ez lehet az első szó, ami eszünkbe jut az érkezéskor. Alacsonyabb, inkább hegyekkel-dombokkal tarkított síkvidék, ritkás erdőkkel, tundrás tájjal, és sokkal kevesebb emberrel. Nyáron még csak-csak, éppen jó, de a tél itt már nagyon durva tud lenni.
Azért boldog és sikeres, teljes életet élő emberek laknak itt is, és minden van, amit szemünk-szánk kíván. Az árak kicsivel jobbak a norvég áraknál. A példabeli ház havi díja ezer és kétezer euró között van, vételi ára 150–250 ezer euró. Amin spórolni tudunk, az az éjszakai kertvilágítás – sarki fényben ez fölösleges. A környék központja a százezer lakosú Umea, nem az a város, amit káprázatosnak neveznénk. De van nemzetközi repülőtere, egyeteme, operája, és vannak dübörgő metál rockzenekarai, sikeres sportklubjai.
Bizony, Stockholm ide messze, 654 kilométerre van. A főváros felé tartva mindenképp be kell kukkantanunk Sigtuna városkájába. Ez Svédország egyik legrégebbi települése, már a vikingek is ide tértek haza egy-egy rablóhadjáratból. A most látható, középkori épületekkel ékes település egészen falusias. Az ember sok faház ereszcsatornáját eléri a főutcán, és ettől igazán kedvessé és békéssé válik a pillanat.
Stockholm olyan szép, amilyen bonyolult alapterületű város. Isten tudja, egy stockholmi lakos a város ezernyi szigete közül hánynak a nevét ismerheti. De a legszebbjét, a Djurgarden-szigetét mindenki tudja az Óvárossal, a Gamla Stannal szemben.
Amúgy a svédek nyári álma is egy sziget, a Gotland, amelynek központja Visby egészen meseszerű. Bár roppan erős középkori védművek, falak veszik körül, azért a város legtöbb házának teteje itt is megpaskolható. A sziget strandjai és nyári fesztiváljai miatt roppant vonzó, ugyanakkor ijesztő a két éve tartó hadi készülődés miatt. Ha Vasterbotten és Umea túl zord és túl messzi van ahhoz, hogy nyári szállás vagy állandó lakhely legyen, tanácsolható, hogy Stockholmból hazafelé tartva nézz körül a délkelet-svédországi Smalandban, amely a második legolcsóbb svéd vidék.
Finn ház saját tóval
Finnország legolcsóbb vidéke Savonia jó kétszáz kilométerre van az orosz határtól. Ez a terület a megszámlálhatatlan tó és erdő vidéke. A skandináv életminőség itt is a megszokott színvonalú. Nincs az az icipici település, amelybe bele tudnánk kötni elmaradottsága miatt.
Oroszország viszonylagos közelsége éppen csak mérsékli a keresett ház árát. A havi bérleti díj a 800 és az 1500 euró sávjában van, a vételi ár százezertől 180 ezer euróig terjed. Itt tűlevelűekkel sűrűk a erdők, és lépten-nyomon tavakra lelsz a tisztásokon. Valamikor ezek még a nyár közepén is jéghidegek voltak, de ma már olyan bársonyos 22-24 fokosak, mint valamikor a Balaton nyár elején.
A finnek Ramát és Porvoot tartják legjellegzetesebb városaiknak. Ez lehetséges, de nehezen képzelhető, miként tudnak az itteniek Rauna kockaköves, faházas belvárosában járkálni télen, amikor minden csupa jég. Lehet, hogy tudják, nem kell sokáig ezzel törődni, mert már jeges tél sem lesz. Itt is kegyetlenül melegszik minden, a városban volt már 32 °C is.
Porvoo úgy finn, hogy a lakosság harmada svéd. Szép fekvésű, főleg fából épült város, amely egyszerre folyó- és tengerparti, legfőbb látnivalói a rozsdabarna színű régi raktárházak. Ezek olyan erős mintát adtak a városnak, hogy az újabb épületek is ebben a stílusban épültek, így a folyóparti városkép meggyőzően egységes.
A skandináv népek rendkívüli mértékben ragaszkodnak hagyományaikhoz, és mindegyikük kiváló formaművész. A Helsinkihez közeli Porvoo ehhez még feltalálta a ’művészetgyár’ gyakorlatát is, amelyben egyesítették a művészi alkotást, a szórakoztatást és az üzleti sikert. Így aztán a város – amolyan szentendrei módon – folyamatosan tele van turistákkal.
Tradíciók ide, a természet védelme oda, Finnország is rohamosan változik, és egyre sokoldalúbban fejlett, s vele egyre gazdagabb, s egyre drágább lesz.
A sztárok is imádják
Ha megteheted, hogy hosszabb időre menj, és jól akarod érezni magad, tudnod kell, hogy a skandináv ember nyugodt, megfontolt és kiegyensúlyozott. Inkább visszafogott és mértéktartó, mint zárkózott. Egyikük a másikukkal mindig az egyenlőség alapján, a legrövidebb nyíltsággal beszél, akár férfi, akár nő, akár gazdag, akár szegény a másik. Fontos kérdés az esélyegyenlőség, amely nem csak szavakban létezik, hanem tesznek is érte.
Nem könnyű beilleszkedni a helyi társadalomba, nem másnap hívnak magukhoz vendégségbe, de ünnepeiken szívesen látnak, s ezek közül sok van. Mind közül talán a norvég Szent Iván-napi ünnepség (Midsommar) a leghangulatosabb és leghosszabb. Ilyenkor az egész közösség énekel, táncol és lakomázik. No, és játszik.
A norvégok kedvenc kültéri játéka a Kubb, melynek során egy mezőn fadarabokat dobálnak más darabokhoz bizonyos szabályok szerint. Ehhez hasonló, de vele nem azonos a finnek Mölkky nevű játéka. Voltaképp mindkettőhöz ügyesség kell, kellene, ha a nehéz ebéd és az utána elfogyasztott alkohol ebben nem gátolna. Mindenesetre oszd be az erődet, mert hol van még a hajnali máglyaégetés.
Ha netán meghív magához egy család, illik valami ajándékot vinni, a virág és a csokoládé mindig nyerő, de – ha a házigazda nem iszik – szeszes ital helyett megteszi valami jó gyümölcslé vagy tea is. Ha vacsorára hívnak, nyíltan elmondhatod, hogy mit nem szeretsz, nekik is könnyebb így. Nem bonyolítják túl az ételeket, de ragaszkodnak a kapható legjobb minőséghez.
Vacsora után megvitatjátok majd, ami számukra is érzékelhető – a klímaváltozás kérdéseit. Meg azt, hogyan tartható fent Skandinávia magas életszínvonala, környezetük tisztasága, kellemes életük biztonsága. Szó lesz a generációk közötti különbségekről, s hogy kevés idő alatt milyen sokat változtak a női-férfi szerepek. Hasonlók lesznek a témák, mint itthon, de a hangnem egészen más lesz.
Ők is tudják, hogy a világ tiszteli és csodálja őket. Nem csak arról van szó, hogy sok sztár egyre több időt tölt Skandináviában Paul McCartney-től Julia Robertsig, akinek itt, persze egy szigeten, háza is van, hanem olyan személyiségekről is, mint a Microsoft-alapító Bill Gatesről, aki ezt mondta – „A skandináv országok jó példái annak, hogy a kapitalizmus és a jóléti állam együttműködhet. Ezek az országok képesek voltak magas színvonalú közszolgáltatásokat biztosítani, miközben fenntartották a gazdasági növekedést és az innovációt.”
A volt amerikai elnök, Barack Obama így árnyalja ugyanezt – „A skandináv országok bebizonyították, hogy az egyenlőség és a gazdasági növekedés nem zárják ki egymást. Ezek az országok példát mutatnak arra, hogyan lehet igazságos és jól működő társadalmat építeni.”
Még nincs hozzászólás