Manók, boszorkák, és a sörrel itatott tenger
Néhány száz évvel ezelőtt a falvak lakói Európa-szerte még hittek a gonosz szellemekben, féltek a boszorkányoktól. Nem csoda hát, hogy számos népszokást követtek a kis Jézus eljövetelének éjszakáján is, távol tartandó a gonoszt, és hogy megalapozzák a szerencsés új esztendőt.
A hiedelmek közül egyről-egyről ma is tudunk, például arról, hogy a magyar falvakban nem volt szerencsés kölcsönkérni, és -adni sem karácsony napján, a korábban kölcsönadott dolgokat pedig vissza kellett kérni, hogy bőséget hozzon a következő esztendő. De kinek jutna ma már eszébe, hogy ha a háziasszony varr ezen a napon, hályog nő a szemére, aki pedig kiviszi a szemetet, a család szerencséjét dobja ki a házból? Régen úgy tartották, hogy a lányok, akik karácsony és újév között kakaskukorékolást hallanak, hamarosan férjhez mennek, míg akik tyúk kotkodácsolására figyelnek fel, azokra pártában maradnak. Az éjféli mise alatt a pásztorok ostort csattogtatva és zajongva járták körül a templomot, hogy elijesszék a gonoszt. A mise után a gazdák megrázták a gyümölcsfáikat a jövő évi jó termés reményében. Az állatok is „karácsonyoztak”, gondosan megetették és ellátták őket, egyes helyeken ostyát és gyümölcsöket is adtak nekik, hogy egészségesek maradjanak.
Műpók az ukrán karácsonyfán
A környező országokban is számos sajátos szokás alakult ki. A lengyelek az ünnepi asztalra szalmát és szénát terítettek, a kis Jézus jászlára emlékezve. Páros számú embernek kellett körülülnie: úgy hitték, hogy páratlan létszám esetén valakit közülük balszerencse ér. Fontos, hogy az ünneplők egyszerre álljanak fel a karácsonyi asztaltól, mert aki először kel fel, az fog leghamarabb meghalni. A lengyelek egyébként rendesen belaktak, hiszen úgy tartották, minél többet esznek ezen az estén, annál több örömben lesz részük a következő esztendőben.
Csehországban csak akkor gyújtották meg a lámpákat karácsonykor, amikor az első csillag megjelent az égen. A betörők ellen úgy védekeztek, hogy egy kötéllel összekötözték az ünnepi asztal lábait, az asztal alá pedig egy erőt adó, tál fokhagyma került. Az asztalra mézet tettek, hogy elriasszák a gonoszt, a tányérok alá pedig halpikkelyeket, a jó anyagiak reményében.
Ukrajnában máig furcsa szokás, hogy a karácsonyfát műpókkal és műpókhálóval is feldíszítik, ugyanis karácsony reggelén pókot találni a fán, szerencsét jelentett.
A brit karácsonyi babáknak nincs félnivalójuk
Angliában a karácsonyi mazsolás puding főzése közben kívánt dolgok valóra válnak, amennyiben a keverést az óramutató járásával megegyező irányban végzik. A rossz szellemek elűzése érdekében fagyöngyöt akasztanak az ajtó fölé, és kitárják az ajtókat, hogy a házból kitakarodjanak a gonosz lelkek. A kandallóban a karácsonyi fahasábot az előző karácsonykor használt fadarabbal kell meggyújtani, és balszerencsét hoz, ha lúdtalpas asszony, vagy kancsal férfi ér hozzá. Szerencsétlen jövő évet jelez, ha nehezen gyullad meg a tűz.
Ugyanakkor a britek szerint a karácsonykor születetteknek nem lesz félnivalójuk, sohasem fognak szellemet látni, sőt, az akasztásos és a fulladásos halállal szemben is védettek.
A skótok sem bízzák a véletlenre a szerencsét, ők világos sört öntenek a tengerbe, a következő évi jó fogás reményében.
Az íreknél hasonló szokások élnek, mint Angliában, de ők szenteste az ablakokba gyertyát állítanak, hogy utat mutassanak a szent családnak. Ajtaikat nem zárják be erre az éjszakára, hogy Mária és József betérhessen a kisdeddel.
A norvég boszik rájárnak a seprűkre
Skandináviában a szaunázás is szerves része lett az ünnepeknek. A norvégok, mielőtt átadnák az ajándékokat, énekelve körbejárják, vagy körbetáncolják a feldíszített karácsonyfát. Szenteste pedig elrejtik az összes seprűt, és partvist, mert a hiedelem szerint a boszorkányok, és a gonosz szellemek ilyenkor eljönnek, és ellopják, hogy ezeken röpködjenek egész éjjel. Norvégiában szokás zabkását tenni a pajtába is, hogy távolt tartsák a gonosz lelkeket a háztól.
A finnek 24-e reggelén fahéjas tejberizst reggeliznek, amelybe egy szem mandulát rejtenek. Aki ezt megtalálja, szerencsés lesz a következő évben, ha fiatal lány, akkor házasságra számíthat. Ezen a napon a finnek megvendégelik a háziállatokat, és megetetik a madarakat is. A szaunázás után meglátogatják elhunyt rokonaikat a temetőben, majd templomba mennek. Az ünnepi vacsora után az asztalt éjszakára nem szedik le, hogy a karácsonyi manók is jóllakhassanak.
Délen manók randalíroznak
A görögök szerint gonosz manók laknak a föld mélyén, akik karácsonykor feljönnek az embereket bosszantani, ahol lehet, zűrzavart keltenek, és ellopják az ételeiket. A manók félnek a tűztől, a házi tűzhelynek ezért folyamatosan égnie kell a karácsonyi időszakban, amíg a vízkereszti megszentelt víz vissza nem űzi a manókat a föld gyomrába. A görögök a bő termés reményében a karácsonyi tűz hamujával szórják meg a földeket.
A spanyolok lottóznak karácsonykor, december 24-én országos esemény, amikor kihúzzák a lottószámokat. A gyerekek vízkeresztkor kapnak ajándékot, amit a három királyok hoznak nekik.
Az olasz apróságoknak január 6-án a jóságos boszorkány, Befana hoz a kötényében ajándékot, de aki rossz volt, csak szenet kap. Előző este a gyerekek tejeskávét és süteményt készítenek a banyának, hogy jóllakjon, mikor arra jár.
A legtöbb szokás mára eltűnt a karácsonyi programokból, csupán emlékek őrzik őket. Talán nem is baj, hogy már nem kell félnünk a boszorkányoktól, manóktól, és gonosz szellemektől, ám a szerencsehozó hazai babonákból érdemes felelevenítenünk egyet-egyet karácsony estéjén, hátha bőségesebb lesz a következő esztendőnk.
Még nincs hozzászólás