Leveskonzerv és ketchuposüveg
'A pénzkeresés művészet. És dolgozni is művészet. A legnagyszerűbb művészet pedig a jó biznisz' - a provokatív kijelentéseiről híres pop-art mogul, Andy Warhol hitvallása szerint. Még életében olyan legenda lett, mint ikonikus képeinek, sajátos szitanyomásos technikával készített portréinak alanyai, Jackie Kennedytől Elvis Presley-ig, Marilyn Monroe-tól Mick Jaggerig.
Andy Warhol reklámgrafikusból vált kult-művésszé, afféle reneszánsz emberré, aki egyforma lelkesedéssel és tehetséggel festett, készített szobrokat, forgatott filmeket, írt zenét, alapított magazint. Egyfajta titokzatosság lengte körül, állandó ismertetőjele volt a fekete napszemüveg, a fehérre szőkített haj. Dublőröket is használt a maga helyettesítésére, ezáltal mindenütt jelen lehetett, ahová hívták.
A 20. századi képzőművészet egyik legismertebb alakja Andrew Warhola néven a pennysylvaniai Pittsburgh-ben született, 1928. augusztus 6-án. A ruszin származású szülők Szlovákiából, az akkor magyarországi Mezőlaborcról vándoroltak ki Amerikába. Andy a pittsburgh-i Carnegie Műszaki Főiskolán festészetet és formatervezést tanult, majd New Yorkba költözött, ahol nevét Warholra változtatta, és kezdetben reklámgrafikákból élt.
1952-ben rendezte első kiállítását, Truman Capote novellához készített rajzaiból. Első sikereit a hatvanas években népszerű képregények – Dick Tracy, Popeye, Superman – és hirdetések, mint a coca-colás üveg, a Campbell leveskonzerv vagy ketchuposüvegek felhasználásával aratta. A hagyományos festékek mellett cipőfényesítőt és tojást is alkalmazott a képein. Munkássága során tökéletesen elsajátította a mechanikus reprodukció eljárásának fortélyait, és saját technikákat is kidolgozott.
Manhattanben 1963-ban megalapította stúdióját, amelyet Factorynak nevezett el. A „Gyár” fontos találkozóhelye lett a bohém értelmiségnek, az underground élet domináns személyiségeinek, hollywoodi hírességeknek, tehetős pénzembereknek egyaránt.
Homoszexualitását nyíltan vállalta még a melegjogi mozgalmak előtt, erotikus fotó- és rajzsorozatokat is készített meleg férfiakról. Kiállításai eseményszámba mentek, a zenével, tánccal fűszerezett happeningek új utat nyitottak a képzőművészetben. Interview címmel havonta megjelenő filmes folyóiratot alapított, és maga is filmezett. Legtöbb mozgóképes alkotása az unalomról szólt; hol egy meztelenül alvó embert rögzített különböző kameraállásokból, hol az Empire State Buildingről készített nyolcórás felvételeket.
1968 júniusában I, a Man című filmjének szereplője, Valerie Solanas háromszor mellbe lőtte Warholt. A színésznő tette után pár órával feladta magát a rendőrségen. Az orvosok ötven százalék esélyt adtak Warholnak a túlélésre, de szerencséjére felépült.
A zenei világban is nyomot hagyott maga után, ő tervezte többek között a Velvet Underground első lemezének híres banános borítóját és a Rolling Stones Sticky Fingers című albumának cipzáras tasakját is. 1970 és 1986 között a popkultúra legismertebb alakja volt, akinek művészete jelentősen befolyásolta a 20. század látásmódját. Halálát „banális” véletlen okozta: egy rutin epehólyagműtétbe halt bele, orvosi műhiba következtében.
Andy Warhol mindössze ötvenkilenc évet élt, de az utóélete örök. A világ legdrágábban elkelt műtárgyai között Picasso, Klimt, Van Gogh, Renoir alkotásai mellett szerepelnek a művei. A valaha legtöbbet ért Warhol-alkotás az Elvis-t ábrázoló nyolc darab kétméteres nyomat 1963-ból, amiért 82 millió dollárt fizettek.
Még nincs hozzászólás