A Ridikül Magazin megrendeléséhez kattintson erre a sávra!

Ridikül Magazin logo

Lelkünk rajta

Szinte közhelyszámba megy, hogy mély lelki fájdalom, gyász, szakítás, válás után hosszan tartó és fokozott stressz alatt könnyebben megbetegszünk. Ellenben még a náthát is ritkábban kapjuk el életünk boldogabb időszakaiban.

Fotó: Shutterstock.com

Dr. Balázs Csaba professzor minden lehetséges fórumon: orvoskongresszusokon, a sajtóban, televízióban és az egyetemen a diákjainak is hangsúlyozza a lélek szerepét a betegség megjelenésében.

– A kapcsolat egyértelmű – mondja. – A lelki folyamatok alapvetően meghatározzák az idegrendszeren és az idegrendszer által előállított anyagokon – a neurotranszmittereken – keresztül az immunrendszer működését, kisiklását egyaránt.

Ma már laboratóriumi tesztekkel is lehet igazolni, hogy vannak olyan hormonok, amelyek az immunrendszert stimulálják, és olyanok is, amelyek gátolják. Ha törekszünk az egyensúly fenntartására, akkor meg lehet előzni a betegségeket.

– Tudjuk már, hogy melyek nyilvánvalóan a pszichoszomatikus betegségek?

DR. BALÁZS CSABA
Belgyógyász, immunológus, endokrinológus.
Kezdetben immunológiai, endokrinológiai betegségekkel, genetikával foglalkozott. 1981-ben nevezték ki a Kenézy Gyula Oktatókórház újonnan szervezett III. Sz. Belgyógyászat vezetőjévé. Kialakította az osztály immunoendokrin, reumatológiai profilját, megszervezte az endokrin betegek gondozását és az önálló endokrin, immunológiai molekuláris genetikai laboratóriumot.
1994-ben írta és védte meg MTA doktori disszertációját. Volt a Kenézy-kórház klinikai, oktatási és tudományos igazgatóhelyettese. Jelenleg a Budai Endokrin Központban dolgozik.
– Igen. Az elmúlt évtized egyik váratlan és nagy jelentőségű biológiai felismerése volt, hogy a lelki, az idegi és hormonális rendszer, valamint az immunrendszer nemcsak kölcsönhatásban van egymással, hanem közös biokémiai jeleket használ.

Innen tudjuk, hogy a gyulladásos elváltozások a bélben, például a vastagbélgyulladás, a magas vérnyomás, az asztma, bizonyos bőr- és szembetegségek, az ízületi gyulladások hátterében az esetek többségében a krónikus stressz szindrómának nevezett folyamat áll.

 

– Az autoimmun betegségekről is egyre többet hallunk mostanában, és arról is, hogy egyre több ember allergiás.

– Az immunrendszer – ahogyan a hangulatunk is – állandóan változik, nem működik egyformán. Minden napunk állandó harc a környezettel, állandó változás. Amennyiben az alkalmazkodásunk kisiklik, akkor jöhetnek létre az autoimmun kórképek.

Az autoimmun folyamatok szerepének felismerése a kezelés szempontjából nagyon jelentős. A pajzsmirigybetegségekről tudjuk, hogy okozhatja alul- vagy túlműködés is. Azonban, ha ’csak’ a tünetet kezeljük, és nem keressük meg, hogy mi az, ami előidézte, a kezelés nem lehet teljes. Az optimális kezeléshez először mindig meg kell keresni, hogy mi váltotta ki a betegséget.

– Min múlik az, hogy milyen betegséget szerzünk be?

– Ebben van szerepe a genetikának. Annak tehát, hogy milyen betegségre vagyunk hajlamosak. A genetika azonban a legtöbb esetben nem eleve elrendelés. A környezeti tényezők hatására módosul.

A STRESSZ-SZINDRÓMA JELEI
- nyak- és fejfájás
- erős szívdobogás
- izzadékonyság
- álmatlanság, a koncentráló képesség csökkenése
- gyengeség
- gombócérzés a torokban
- száj kiszáradása
 – Mit tehetünk mi magunk azért, hogy ne legyünk betegek?

– El kell sajátítani a stressz kezelésének technikáit. Ez lehet a sporttól az autogén tréningig sokféle technika. Nem szabad a negatív gondolatainknak teret engedni. Ez is nagyon fontos.

Pihennünk kell, ha elfáradtunk, mozognunk kell, ha sokat ültünk, meg kell találnunk az életünkben az örömet adó tevékenységet, munkát, hobbit. Sokat kell innunk, és lehetőleg hazai ételeket kell fogyasztanunk

– Miért?

– Azért, mert itthon kevésbé szennyezett a talaj, azért, mert ahhoz, hogy egy élelmiszer szállítható legyen, tartósítani kell, és a tartósítószerek pedig nem egészségesek. Azért, mert a tengerek tele vannak hormonszerű, hormonhatású, rákkeltő szennyeződéssel.

Fotó: Shutterstock.com

– Ne is együnk tengeri halat?

– Szardíniát együnk.

– Miért pont azt?

– Mert az apró hal rövid életidejű, vagyis kevesebb szennyeződést tud a testébe beépíteni.

– Vitaminokat, nyomelemeket nem is kell pótolnunk?

– De, akkor, ha hiány van belőlük. Mondjuk télen D-vitamint, ami nem is vitamin, hanem hormon. Nyáron azonban erre semmi szükség. Ha náthásak vagyunk, együnk C-vitamint, de ne állandóan. Ugyanis a vitaminokat is túl lehet adagolni, ráadásul egymással és a gyógyszereinkkel is kölcsönhatásban vannak.

Ha tehát orvoshoz megyünk, és megkérdezi, hogy milyen gyógyszert szedünk, mondjuk el a rendszeresen szedett táplálékkiegészítőinket is.

– Ön milyen táplálékkiegészítőt szed?

– Szelént, azért, mert kevesebb van táplálékainkban, mint szükséges, pedig nagyon fontos antioxidáns, daganatvédő, és más fontos élettani hatása is van. De túladagolása is veszélyes, ezért ezt sem kell állandóan szedni.

Címkék: stressz, allergia, immunrendszer, pszichoszomatikus betegségek, autoimmun betegség, életünk és a stressz, vitaminok, pajzsmirigy alul-túlműködés, dr. balázs csaba

Még nincs hozzászólás

Szóljon hozzá!


Az ide beírt név jelenik majd meg a hozzászólásánál!

Az ide beírt emailcím nem fog megjelenni a hozzászólásban, kizárólag az esetleges válaszhoz tároljuk!

Figyelem! Az ide beírt szöveg minden látogatónk számára látható lesz!

A ridikulmagazin.hu site adminisztrációs és moderálási alapelveibol eredoen elofordulhat késés a beküldés és a megjelenés között!