Láttad, hallottad, olvastad?
Kevin Costner nem szeretne túl sokat fizetni
Botrányokkal tarkított jogi procedúrát követően eldőlt, mennyi gyerektartás fizetésére kötelezték Kevin Costnert. A 68 éves színész havi 63.209 dollárt (ami körülbelül 22 millió forintnak felel meg) fizet Christine Baumgartnernek.
A válófélben lévő párnak három gyermeke van, a 16 éves Cayden, a 14 éves Hayes és a 13 éves Grace. A Christine-nek megítélt pénz óriási összeg, ám Costner így is jól járt, ugyanis júliusban még úgy volt, hogy 129.755 dollárt kell fizetnie, exe pedig 175 ezer dollárt követelt, mondván a gyerekeiknek a DNS-ében van a luxusélet, és nem szeretné, ha lejjebb kellene adniuk az igényeikből.
Costner azzal az indokkal kérte a gyerektartás mértékének csökkentését, hogy nem akar olyan produkciókban részt venni, amelyeket csak a pénz miatt vállalna el.
Ki eszi a legtöbb csokoládét az angol királyi családban?
Nagyon úgy tűnik, hogy bár György herceg, Sarolta hercegnő és a legkisebb, Lajos herceg is imádja az édességet, mégsem közülük került ki a trónörökös család legnagyobb csokifalója.
Katalin hercegné és férje, Vilmos herceg idén tavasszal egy általános iskolát látogatott meg, s ahogy illik, ajándékot is vittek a gyerekeknek. Azonban a hercegi pár sem távozott üres kézzel, meglepő módon a gyerekek is csokival kedveskedtek vendégeiknek.
Arra, hogy ki szereti náluk a legjobban a csokoládét, akkor derült fény, amikor a tanárok kellemes húsvéti ünnepeket kívántak a párnak, és megjegyezték, biztosan van otthon bőven csokijuk. Aggodalomra semmi ok, minden csoki el fog fogyni náluk, válaszolta Vilmos herceg, mire Katalin rámosolyogva annyit tette hozzá: „Edd csak tovább!”…
Egyébként Károly király – Vilmos édesapja – nem szereti a csokoládét, így annyi bizonyos, hogy a trónörökös nem tőle örökölte ezt az édes szenvedélyét.
Egy aprócska boldog észt sziget
Az észtországi Manilaid sziget egyike Európa legkisebb és legérdekesebb szigeteinek. Manilaid 4,5 km hosszú és mindössze 500 méter széles, elnevezését a Manija nevű közösségről kapta, amely napjainkban körülbelül 40 főt számlál. A behajózáshoz mindig engedélyt kell kérni a parti őrségtől, szóval idegenek, kéretlen látogatók nem is juthatnak el oda.
Ennek a településnek a története mindössze 90 éve, 1933-ban kezdődött. Abban az időben, amikor sok más európai szigetlakó ténylegesen felhagyott hagyományos életmódjával, és a nagyobb városokba költözött. De nem az észtek.
Az történt ugyanis, hogy a közeli és nagyobb méretű Kihnu sziget lakossága kezdte kinőni a helyi erőforrásokat, így az emberek egy része átköltözött a szomszédos szigetre, miközben megtartották egyszerű regionális hagyományaikat. A férfiak a mai napig horgásznak, a nők kötnek és sütnek, és mindenki elégedett az élettel.
Három négylábú ’szupersztár’ lépett fel a Vadászszimfónia előadásán
Cookie-t, Sophust és Sicát, a három rendkívül tehetséges kutyát gondosan választották ki a fellépésre a Wolfgang Amadeus Mozart apja komponálta Vadászszimfónia szokatlan koppenhágai előadására.
A darab egyike azon ritka klasszikus zeneműveknek, amelyben kutyák előkelő és fontos szólistaszerepet kapnak. Parancsra ugatni a zenekar ritmusára nem könnyű feladat. A tavasszal kiválasztott három kutya tudatosan gyakorolt a gazdájával bőséges jutalomfalatok segítségével, hogy a hangjuk illeszkedjen a Vadászszimfónia zenéjéhez.
A szimfónia három tételből áll, és „a harmadikban halljuk a vadászat kezdetét, puskalövéseket, majd a kutyák elkezdenek ugatni” – mondta el az AFP francia hírügynökségnek a zenekar igazgatója, Andreas Vetö.
Leopold Mozart darabját igen ritkán adják elő kutyákkal a színpadon, rendszerint előre felvett hangokat játszanak be. A Dán Kamarazenekarnál ez a megoldás fel sem merült. Andreas Vetö elmondta, hogy az együttes karmestere, Fischer Ádám évek óta úgy készült a darab előadására, hogy kutyák részvételével szólaltatja meg.
A vásznon: a 20. századi női festők alkotásai
A 20. századi magyar festészet eddig nem kellően feldolgozott területét, a festőnők hazai munkásságát idézi fel a Kohán Képtár A Nők ecsettel (1896–1952) című, október végéig látogatható új időszaki tárlata. A gyulai KöröspArt Galéria 25 év alatt kialakított gyűjteményéből ezúttal 47 alkotás segít az alkotók felfedezésében.
Magyarországon először a művészeti oktatás tárta ki kapuit a női felsőfokú oktatásban tanuló lány hallgatók előtt, amelynek fő szorgalmazója Székely Bertalan volt. Az 1890-es évektől az 1920-as évekig számtalan reform biztosította a hölgyek főiskolai tanulmányait, amelyhez kitűnő felkészülési lehetőséget jelentett Deák Ébner Lajos festőiskolája. Az európai trendeknek megfelelően 1909-ben létrejött a Magyar Képzőművésznők Egyesülete, majd 1931-ben két újító szándékú festőcsoport is megalakult: az Alkotó Művésznők Egyesülete és az Új Nyolcak nevű.
Voltak olyan női festők, akik a családjukban kapott művészeti hagyományok és indíttatás alapján fogtak ecsetet a kezükbe, másokat a világ és az egzotikum vonzott. Így lett világhírű festőművész az indiai magyar-zsidó származású lányból, a már gyerekként festő és rajzoló Amrita Sher-Gilből, és így vált India egyik legelismertebb festőnőjévé Sass Brunner Erzsébet. E hölgyek munkáival együtt a kiállításon összesen 37 alkotótól látható egy-két mű.
Talán végre megérthetjük az állatok nyelvét
Az Earth Spices Project (Földfajok Projekt) egy olyan nonprofit kutató és fejlesztő vállalkozás, amely a mesterséges intelligenciát hívja segítségül az állatokkal való kommunikációhoz, az állati nyelv megértéséhez. A társaság meggyőződése, hogy tevékenységüknek köszönhetően 30 éven belül a természetfilmekhez sem kell narrátor, elég lesz csak feliratozni az állatok lefordított ’beszédét’.
Az Earth Species egyik alapítója, Aza Raskin 2013-ban hallott arról először, hogy az Etiópiában élő hegyi páviánok hasonló hangsúlyokkal beszélnek, mint az emberek. Azt kutatta, hogyan lehetséges válaszolni nekik gépek segítségével. 2017-ben egy új kutatásból kiderült, hogy gépek képesek fordítani két nyelv között anélkül, hogy előzőleg kétnyelvű szövegeken edzették volna őket. Ez a technológia ugyanis mértani formákként kezelte a nyelveket, és megtalálta az átfedéseket.
A társaság idén tette közé első, az állati kommunikációra vonatkozó modelljét. Ez már képes megkülönböztetni a beluga bálnák hívásait, és a tervek szerint alkalmazni tudják majd az orángutánok üvöltésére, az elefántokra, amelyek földrengető dörgéseket küldenek a talajban, vagy az ugrópókokra, amelyek a lábaikat remegtetik. Ha tényleg sikerül a Földfajok Projekt elképzelése, a kihalás szélén levő állattfajokat tudunk megmenteni, és olyan új dimenzióban tudunk tájékozódni, ahová ember eddig nem kapott betekintést…
Még nincs hozzászólás