Láttad, hallottad, olvastad?
Előkerült egy 3500 éves balzsamozási ’kézikönyv’
Az ókori egyiptomi mumifikálás eddig ismeretlen részleteit tárta fel egy 3500 éves orvosi papirusztekercsen található útmutató, amely az eddig felfedezett legrégebbi ’balzsamozási kézikönyv’. Az ókori Egyiptomban szent művészetnek tartották a balzsamozást, és csupán kevesen ismerték az eljárás pontos menetét, a mumifikálás legtöbb titkát feltehetőleg szóban adták tovább egymásnak a balzsamozók.
A közelmúltig mindössze két olyan szöveget azonosítottak, amely a balzsamozásról szól – olvasható a Koppenhágai Egyetem honlapján. Ezen balzsamozási technikák jelentős része nem szerepel a több mint ezer évvel későbbről származó két másik útmutatóban, és a leírások rendkívül részletesek. A szöveg leginkább olyan, mint egy kis jegyzet, vagyis akiknek szánták, bizonyára szakértői voltak a témának, és csak egy kis emlékeztetőre volt szükségük, például a kenőcsreceptekre és a különböző típusú kötszerek használatára vonatkozóan.
Az útmutató ugyanakkor izgalmas új információkat tartalmaz például az elhunyt arcának bebalzsamozásáról. Felsorolja a hozzávalókat egy nagyrészt növényi alapú, illatos anyagokat és kötőanyagokat tartalmazó főzethez, amelybe a balzsamozók beáztattak egy vörös szövetet. Ezzel aztán bevonták a halott arcát, hogy illatos és antibakteriális védőburokként vegye azt körbe. Az eljárást négynaponta megismételték.
Fülöp herceget megműtötték
Nemrégiben a 100. évében járó Fülöp herceget a VII. Eduárd királyról elnevezett londoni kórházból a Szent Bertalan nevét viselő kórházba vitték, ahol a herceg egy már régebb óta fennálló szívproblémáját is kivizsgálták és meg is műtötték (lapzártakor stabil volt). A londoni City pénzügyi központjában működő, csaknem 900 éve alapított Barts a brit főváros egyik kiemelkedő kardiológiai klinikája.
Udvari illetékesek már a herceg február 16-a óta tartó kórházi kezelésének elején hangsúlyozták, hogy Fülöpöt nem koronavírus-fertőzés miatt kellett kórházba vinni. A herceg egyébként már megkapta a koronavírus elleni oltást.
Az edinburghi hercegnek, aki júniusban tölti be 100. életévét, már volt komolyabb szívpanasza: 2011 karácsonyának előestéjén mellkasi fájdalmak miatt a királyi család Londontól északkeletre fekvő téli rezidenciájáról, Sandringham kastélyából a légierő helikopterével kellett kórházba szállítani. Akkor szívkoszorúér-elzáródást diagnosztizáltak nála, és a panasz okát szívkatéteres beavatkozással és egy artériatágító betét beültetésével sikeresen megszüntették.
A legfiatalabb amerikai énekesnőről készül dokumentumfilm
Billie Eilish neve mára már nemcsak a húsz év alatti fiataloknak mond valamit. Eilish neve megkerülhetetlen, ha az amerikai zenei élet legfiatalabb és egyik legsikeresebb szereplőjéről beszélünk, debütáló albumával 2019-ben került a slágerlisták élére.
A különleges stílusérzékkel rendelkező 18 éves lány egymaga írja szövegeit, hangszereli zenéjét, veszi fel klipjeit. Komoly beleszólása van abba is, hogy mikor és hol lép fel. Ugyanakkor édesanyja a lányáról készült dokumentumfilmben elmeséli, hogy Billie éppúgy depressziós, mint a vele egykorú tinik.
Az énekesnő pedig azt ecseteli a filmben, hogy őt már nem a lemezkiadók tartják sakkban, hanem a közösségi média. Folyamatos stresszben és harcban van a reakciók, az online zaklatás miatt. A World’s a Little Blurry című film 150 perces. Az az üzenete, hogy bár most másként, mint az ezredforduló idején, de hasonló nyomásnak és ellenőrzésnek van kitéve egy tinisztár, mint anno Britney Spears.
A szép új világban okosváros épül
A japán Fuji-hegy lábánál már elkezdődtek annak az okosvárosnak az építési munkálatai, ahol robotokkal és mesterséges intelligenciával felszerelt otthonok várják a betelepülőket. A fenntartható fejlődés jegyében hidrogénalapú energia lesz a Toyota által megálmodott város működtetője. A ’Woven City’ elnevezésű, 175 hektáron elterülő város Tokiótól 62 mérföldre fekszik majd. Elsősorban a fenntartható technológiák tesztelésére fog szolgálni, amelyhez 360 lakosa is hozzájárul.
A későbbiekben még kétezren költözhetnek ide. Az okosotthonok szenzoros mesterséges intelligenciát fognak alkalmazni, hogy gondoskodjanak a bennük lakók egészségéről és alapvető igényeiről. A több mint kétezer lakos közt lesznek Toyota-munkatársak, nyugdíjas párok, kereskedők, kutatók és családosok is, ám az még nem nyilvános, kik lehetnek az első beköltözők. Egyelőre nem tudni sokat a projekt költségkeretéről sem, és még az sem ismert, mikorra fejeznék be – mindössze az nyilvános, hogy a lakosok a következő öt év során települhetnek majd a területre.
Kutyarablás gyilkossági kísérlettel
Szinte filmszerűnek tűnik, de néhány héttel ezelőtt megtörtént: Lady Gaga kutyáit, Kojit és Gustavot, a francia buldogokat fegyveresek rabolták el Hollywoodban. Az énekesnő kutyasétáltatóját, Ryan Fischert meglőtték, majd egy fehér autóba tuszkolták a kutyákat. Ugyanakkor nem világos, mi volt az elkövetők terve, mert a kutyákat pár nappal később egy nő találta meg – egy sikátorban kötötték ki őket.
Mivel a rendőrök semmilyen összefüggést nem találtak a megtaláló és a rabló között, így Gaga örömmel fizette ki az 500 ezer dolláros (közel 150 millió forintnyi) összeget a megtalálónak. Szerencsére a kutyasétáltató már jobban van, bár arról nincs hír, hogy a mellkason lőtt férfit részesíti-e bánatpézben Lady Gaga…
Albérletéből irányítja a NASA új marsjáróját egy londoni tudós
Egy fodrászszalon fölött bérel lakást a Londonban élő professzor, Sanjeev Gupta. Innen irányítja a tőlünk 80 millió kilométerre lévő marsjárót. Ha nem lenne a koronavírus-járvány, akkor a 3 milliárd dolláros űrmisszió vezető tudósa, sok más társával együtt, egy kaliforniai épületben dolgozna, a NASA központjában.
Az 55 éves tudós – szintén sokakkal együtt – home office-ba kényszerült, így a dél-londoni egy hálószobás albérlete asztaláról kezeli a Marson landoló Perseverance nevű rovert. S hogy miért albérletből dolgozik? Az időeltolódás miatt gyakran kell éjszaka fent lenni, amitől viszont felesége és gyereke nem tudna nyugodtan pihenni.
Ráadásul a Marson 40 perccel hosszabb egy nap, emiatt is speciális időbeosztásban dolgoznak a tudósok, akik szinte állandó videós konferenciabeszélgetésben vannak egymással. Gupta professzor és kollégái áprilisi lapszámunk szerkesztésének idején kezdik meg az egyik legfontosabb küldetés végrehajtását: a Perseverance lyukakat fúr a marsi talajba, a mintákat pedig a tervek szerint 2027-ben hozza vissza a Földre egy másik misszió.
Még nincs hozzászólás