Kukába kerülő ételek, avagy milyen a felelős gondolkodás?
Edd meg a főzeléket, mert Afrikában éheznek! – szinte minden gyereket bosszantott a szülői figyelmeztetés, hisz többnyire fel sem fogták, miről van szó. Ha az afrikai gyerekekhez nem is, a magyar rászorulókhoz már el tudjuk juttatni a feleslegessé vált, de fogyasztható ételeket, hiszen a megmaradt élelmiszerek kérdésével egyre több szervezet foglalkozik.
Évente átlagosan 40 kilogramm ételt dobunk ki, ami landolhatna jobb helyen is, egy kis odafigyeléssel. Háztartási maradékaink azonban csupán kis részét képezik annak a rengeteg élelmiszernek, ami a szemétbe kerül. Szerencsére a világ elindult egy olyan úton, amelyben szerepet kap a jótékonyság és az egymásra való odafigyelés is.
„Tíz éve dolgozunk azon, hogy a kidobásra ítélt élelmiszereket még időben megmentsük és eljuttassuk a rászorulók számára” – mondta a Ridikül Magazinnak Sczigel Andrea, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatok igazgatója. A szervezet felkutatja és összegyűjti a hipermarketekben, gyárakban és feldolgozóüzemekben fölöslegessé vált és megsemmisítés előtt álló, de még fogyasztható élelmiszereket, majd adomány formájában eljuttatja a hozzáértő karitatív szervezetekhez és önkormányzatokhoz, amelyek ingyenesen szétosztják a rászorulók között.
„Bár 330 ezer emberhez tudunk élelmiszert eljuttatni eltérő intenzitással, még csak apró részét menthetjük meg a feleslegessé vált élelmiszereknek” – tette hozzá.
Hazánkban 1,8 millió tonna élelmiszer kerül évente a kukába, ebből tavaly 1600 tonnát tudott az Élelmiszerbank felhasználni; várhatóan a szám idén 2000 tonna lesz. „Az a nehézség, hogy nem lehet kiszámítani, mikor mennyi felesleg keletkezik. Így mi is nehezen tudjuk megmondani, hogy a szervezetek mennyi tésztára vagy bébiételre számíthatnak.”
Mint megtudtuk, a feleslegessé vált élelmiszerek egyébként nem is kerülhetnek szemétbe, törvényi előírás szerint kell őket megsemmisíteni. Persze, több lehetőség is van, sokszor állatmenhelyekre, komposztáló- vagy bioüzemanyagot felhasználó üzemekbe kerülnek.
Szerencsére egyre több szervezet foglalkozik az ételek megmentésével. „Magyarországon egyre nő azoknak a családoknak, gyerekeknek a száma, akik mélyszegénységben élnek, és napi élelmezési gondokkal küzdenek. Közben a másik oldal, a fogyasztásra sarkallva az embereket, egyre nagyobb túlkínálatot termel” – írta Ritók L. Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány igazgatója és egyben az Élelmiszerbank partnere.
Az élelmiszeripari nagyvállalatok nagy része ezért ma már külön stratégiát dolgoz ki, amelyben meghatározzák, milyen módon segítik az e célra félretett vagy megmaradó élelmiszerekkel a rászorulókat. Ez legtöbb esetben nonprofit szervezetek bevonásával történik, de az is előfordul, hogy saját alapítványt hoznak létre az ügy érdekében.
Még nincs hozzászólás